VENDÉGSÉGBEN A MÚZSÁK KERTJÉBEN

_______________________________________________________________________________________

Fotó: Hornyánszky Antal

_____________________________________________________________________________________________________

Utry Attila Jenő kötetbemutatója a Múzsák Kertjében

A Vendégségben a Múzsák Kertjében sorozat részeként Utry Attila Jenő: Ragozinka igaz története : A kultúra (a jó választás) című regényét mutatták be a Feledy-házban. Farkas Erzsébet, az egri Katolikus Rádió szerkesztője köszöntötte őt és a vendégeket. Bemutatta Dr. Cs. Varga István irodalomtörténész-professzort, az író beszélgetőtársát, Balázs Istvánt, a Múzsák Kertje Baráti Kör elnökét, aki a kötetből részleteket olvasott fel. Köszöntötte a Bíbor Kiadó „lelkét”, Borkuti Lászlót.

            Utry Attila Jenő nem ismeretlen Miskolcon, hiszen városunk szülötte. Tanító, népművelő, a kommunikációs tudományok doktora, főiskolai docens, tanár. Az 1970-es években kezdte irodalmi pályáját a Vigília c. folyóiratban, itt jelentek meg első versei. A Kelet Irodalmi Alkotócsoport és a Kelet Könyvek Könyvkiadó egyik alapítója, mely hét antológiát és 18 egyéni kötetet adott ki a kortárs íróktól, költőktől. Első önálló verseskötete 1987-ben jelent meg. Kötetei: Kő a nyelv alatt (1987), Megtűrt Kelet (szociográfia) (1990), Kommunikáció, szociálpszichológia, kultúra (esszék) (1994), Szellemökológia (előadások) (2004), Kultúra és kommunikációelméleti jegyzet, (2007), Az emberi szellem ökológiája (2009), A nagy elszakadás (versek, prózák, előadások) (2011).

            Nyolcadik kötetének Expozéjában írja a szerző: „Középpontba állítottam a Jóisten és az Ördög harcát egy emberért, közösségért, városért, nemzetért, az emberiség egészéért. Kérdéseimre válaszokat keresek: Létezhet-e kultúra nélküli ember a földön? Mennyi bajt okoztak szűk kultúrafogalomra, központosításra, világuralomra épülő monarchiák eddig az emberiségnek? Léteznek-e ma is kreatív kisebbségek és Káinisták? A XXI. században nagy változások előtt állunk. Választanunk és cselekednünk is kell a jót: a kulturális újjászületést. A túlfogyasztás következményeivel, a vallási politikai rendszerek gyökeres átalakulásával kell számolnunk, de leginkább az aggaszt, hogy a Föld eltartó-képessége mennyire csökkenhet. A Mennyei Seregek, a pokoli légiók küzdenek az emberért, mióta világ a világ. A helyszín egy kitalált város, Ragozinka. Egyedülálló természeti adottságokra egy biztonságos város épült fel az elmúlt évezred során. Jellemzői az erős hagyomány- és közösségtisztelet, az ember-, természet- és Istenszeretet. Ahol legtöbb a szentség, ott a legerősebb a kísértés, de meg kell akadályozni, hogy 'az oltárba belépjen a pusztító utálatosság.' Az emberiség és ezen belül a magyarság eddigi történelme hemzseg a negatív eseményektől. Birodalmak virágzása-pusztulása, népek önfeláldozása, vesztes csaták, igazságtalan békekötések, vértanúságok túlsúlyos elemei lettek a tanításnak. Világuralom, globalizáció a legdurvább jelei, sőt következményei a szűk kultúrafogalomnak. Ragozinka igaz története globális fenyegetettségünk közepette egy olyan túlélési kísérlet elbeszélése, mely akár sikeres is lehetne, ha választásaink, döntéseink újra egységben állnának cselekedeteinkkel.”

            Cs.Varga Istvánt az 1970-es évek óta sok szál fűzi Miskolchoz. A Napjaink szerkesztőségében együtt dolgozott Papp Lajossal, Feledy Gyulával. Emlékezett Cseh Károlyra, Kalász Lászlóra és a többi tehetséges alkotóra, akiket sokszor mutatott be az elmúlt évtizedekben. Cseh Károlyt három ízben javasolta Szabó Lőrinc-díjra, de nem kaphatta meg. Hirtelen halála megviselte, mint ahogy néhány hét múlva a Bencés Gimnázium tanárának, jó barátjának, Jáki Teodóz atyának távozása is. A róla szóló Emlékkönyv szerkesztését most fejezte be és adta nyomdába. Edelényben, Miskolcon, Egerben, Boldván és az országban több helyen emlékezetes kötetbemutatókat tartottak erdélyi és csángóföldi közös útjukról. Megható eseménynek voltak tanúi a miskolci József Attila Könyvtár olvasói, amikor a tetőre alma nagyságú jégdarabok hulltak, ő közben csodálatos, zengő hangján énekelte az Aranymiatyánkot. Dobrik Istvánnal, a Miskolci Galéria nyugalmazott igazgatójával szoros kapcsolatban áll, köszönetet mond azért, hogy sokszor hívja városunkba. Beszélt elődeiről, 94 éves édesapjáról, elhunyt édesanyjáról, feleségéről, unokáiról, akik mindig mellette álltak-állnak. Németh Lászlóról, akitől indíttatásához megkapta az útmutatást. Borkúti Lászlónak, a Bíbor Kiadó vezetőjének a helyi írók, költők megjelentetéséért végzett évtizedes munkájához gratulált. „Utry Attila új regényét a gondolatiság, a minőségeszmény és a lélektan jellemzi. Ragozinka városra könnyű ráismerni. Az íróhoz fordult: - Mit akartál ezzel a kötettel mondani?

            Utry Attila: Létező város, az Ural lábánál elhelyezkedő város Szentpétervár-Krasznojarszk körzetében fekszik. Egy meteorit csapódott be ide, mély kráterében tiszta vizű tó keletkezett, körülötte különleges flóra és fauna alakult ki, amely megőrződött. A mi Ragozinkánk a képzelet szülöttje. Az őslakosok három különböző és egymásra kedvező hatást gyakorló kultúrával rendelkeztek. A magyarok-németek-rutének hasznos és igazságos együttélésének szokásai és erkölcsi törvényei a zsidó-keresztény hagyományokat és a paraszti-polgári elvárásokat követték.  A kötet két részből áll. A történet véget ért, de a könyvön kívüli világban az áldozatok, a győztesek és a vesztesek utódai továbbírják életük regényét mindaddig, amíg ember él a kultúrtájon. Az emberi élet-fonal spirális forgása nem elegendő a földi boldogsághoz, de nem is nélkülözhető. Állandó helyszínei a ház, a haza, a templom és az iskola a felvirágzás és visszahullás 'langymeleg növényi létezés buja kitárulkozásába' ./Kodolányi János/. Az itt leírt évezrednyi történet arról tájékoztatott, hogyan élt és alkotott Ragozinkában a három nyelvhez, kultúrához kötődő, szláv-germán-magyar náció, a honfoglalástól 2014-ig. A ragozsánok sokáig ellenálltak minden külső és belső támadásnak, de valahol megpattant a jó választásra, jó cselekvésre hangolt húr és fokozatosan felborult a belső- és nyomában a külső harmónia... Az eltelt ezer esztendő legfontosabb tapasztalata az, hogy az emberiség a harmadik évezredre sem tudott változtatni rossz beidegződésein, sok viszály és küzdelem után többször kihirdette, hogy a jót: a kulturális újjászületést választja, de a rosszat: a központosítást, a leépítést, a veszteségtermelést, a hulladék-felhalmozást, a korrupciót, a Simóniát, az élvhajhászást cselekedte... A kultúrát olyan tág fogalomként kell értelmeznünk, mely több, mint örökölhető tulajdonságaink és velünk született adottságaink és kifejlesztett képességeink összessége. A kultúra az egész világ metszete, melynek középpontjában emberek és közösségek állnak...”

            Beszélt a vallások kialakulásáról, a bizánci és nyugati kereszténységről, iszlámról, áldozataikról, amelyeket ma is hallunk a hírekben. Ragozinkában is érvényesült a vallási türelem, templomok, kápolnák, imatermek épültek, több kis egyház eltűnt, de a történelmi egyházak fennmaradtak. Az egyházszakadás után itt is tapasztalható volt az ellenségeskedés, keresztényüldözések.

            Ezután Balázs István olvasott fel egy rövid részletet a könyvből csodás orgánumával.

            Cs. Varga István: „Tapasztaltam, hogy Európa, és benne a mi kis országunk Nyugatról Keletre lejt. Sokat utazom Egerből Kapuvárra. Az Alföld és a Dunántúl különbsége azonnal látszik, amikor a Dunán átkelünk. Németh László írta: 'Az emberiség eljutott odáig, hogy a szellem, az üdvösség nem fontos. Jézus kijelölte az utat, mégsem követték. VII. Gergely pápát idézte, akiről Németh László drámát írt. Ma a Mammon uralkodik, nincs kegyelet. Az igazságot feladó békesség démonikus vétek, és hazugságot szül. Jézusé az igazság, Szent Pálé és Gandhié. A nagy elődök után te is felvetetted azt a kérdést: 'Adhat-e Kelet hitet Nyugatnak?' Erről a lengyelek jutnak eszembe. A hitük, munkabírásuk erős. Náluk a 20 milliónyi lakosság mára elérte a 30 milliót, gazdaságuk fejlődik. A régiek még tudták, mit jelent az Ora et labore! jegyében élni. Hazánkban is ez vezet a jobb élet felé: tanulni és dolgozni kell. Az elkényelmesedett, segélyből élők gyermekei nem látták szüleiket dolgozni, így ők sem akarnak, pedig a lehetőség számukra is elérhető lenne. Szent István intelmeiben olvasható: 'Légy becsületes!' A lusták, a lemaradók húzzák vissza az emberiséget. Minőség és tisztesség ma nem létezik. Magyarországon ma negyven ezerrel vagyunk kevesebben. Nincs gyermekvállalás, helyette kutyát, macskát fogadnak örökbe. Fordított világ van. Pedig az édesanyát tisztelni kellene ―a csángók azt mondják a várandós anyukára, hogy 'jövője van' és nem azt, mint mi, hogy terhes. Ádám és Éva története szerint a férfiből lett a nő. A férfié a korona, de a nő a királynő. Ma izoláció van, emberség nincs. Nagyon fontos a közösségépítés. Sáray László, a Tokaji Írótábor titkáraként 42 éven át dolgozott ezért, gratulálok ehhez a hatalmas munkához. Utry Attilában él a világ szeretete. Tőlünk is függ, mivé alakul világunk. Kiművelt emberfők kellenek! Isten nélkül lehet élni, de meghalni nem. Gratulálok neked, fontos könyvet írtál! De most Te mondd el, könyvedben mit tartasz a legfontosabbnak, ne maradjon ki semmi lényeges!”

            Balázs István felolvasta a kötet utolsó gondolatait, amit a tiszta gyermeki logika sugall: „Egy kétéves kisgyerek meglát társa kezében egy játékot, és meg akarja szerezni, azonnal megérzi, hogy minden felnőtt őt figyeli. Rádöbben, hogy szándéka senki előtt nem maradhat titokban, és hogy nem illik engedély nélkül elvenni a másét. A másik gyerek pedig megtanulja, hogy osztozni kell a tárgyakban, és nem szabad kisajátítani őket. Hiszen a játék örömét már kiélvezte, az élményt elraktározta, ez tölti el boldogsággal, nem pedig a tárgy birtoklása.”

            Utry Attila: „Azt akartam leírni regényemben, ahogy a dolgokat látni szeretném.” Optimista vagyok, azt vallom, hogy a XXII. évszázad felé haladva bíznunk kell a gondviselésben, a jó választás és cselekvés egységében.”

A kötetbemutató végén a szerző dedikálta köteteit, kötetlen társalgás alakult ki, sokan gratuláltak neki. Tartalmas előadást hallottunk a professzor úrtól, a szerzőtől. Azt javaslom, olvassák ezt a könyvet minél többen, gazdagabbak lehetnek e gondolatok által.

Kühne Katalin