Fejléc doboz

 

 

Nyári szünet

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Hírek > MŰVÉSZETI SZABADEGYETEM

  • Aktuális
  • Általuk híres e város
  • Miskolci Galéria Feledy-ház
  • Múzsák kertje
  • Múzsák Kertje Alapítvány
  • Múzsák Kertje Baráti Kör
  • Hírek
  • Állandó kiállítások
  • Időszakos kiállítások
  • Irodalmi fonó
  • Vendégségben a Múzsák Kertjében
  • Tehetséggondozás
  • Képgaléria
  • Archívum
Eseménynaptár

 

 

 

                                                                                                                                          

MŰVÉSZETI SZABADEGYETEM

Esemény kezdete:2014. november 26., 17:30
Miskolc művészeti élete III. (1945 – 1960)
Téma: Miskolc építészete a második világháború után

Előadó: Bodonyi Csaba Ybl-díjas építész
Az est házigazdája: Kákóczki András művészettörténész

Fotó. Barázda Eszter

__________________________________________________________________________________________________

 

Bodonyi Csaba Ybl-díjas építész előadása a Feledy-házban

 

Bodonyi Csaba, Ybl- és Széchenyi-díjas építész tartott előadást a Szabadegyetem sorozat mai estjén a Feledy-házban. Az előadás Miskolc építészetéről felölelte a II. világháború utáni időszakot, 1945-1960-ig. A sorozat vezetője, Kákóczki András köszöntötte az érdeklődőket, egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy 2015. január végétől újraindul a Szabadegyetemi sorozat, ezen alkalmak során azokat az intézményvezetőket, művészeket, írókat, történészeket is megszólaltatják, akik az 1960-as, 1970-es évektől városunkban dolgoztak, Miskolc kulturális életét alakították.

            A technika ördöge sajnos megtréfálta kitűnő előadónkat, nem sikerült kapcsolatot teremteni a számítógépre telepített prezentációval, amelyen fotókkal illusztrálta volna előadását. A szakértők mindent megpróbáltak, de munkájuk nem volt eredményes. A jól felkészült előadó így e nélkül tartotta meg előadását.

            Előadását három részre osztotta:

  1. 1945-50-ig: az újjáépítés időszaka
  2. 1950-55-ig: ez egybeesett az I. ötéves tervvel, a szocialista realista művészet hazánkba „importálásával”
  3. 1956-60-ig: új szocialista modern építészet, új technológiák, új anyagok elterjedése

 

1.         Véget ért a világháború, városunk lakosságának száma 17 %-kal kevesebb lett, 350 épület rommá vált, 2500 épület sérült meg, felújításra várt. Az első években a romok eltakarításával kellett megküzdeni. Budapestről jöttek városunkba építészek, Szeghalmi Bálint helyett, aki korábban tíz évig tervezett Miskolcon, de 1944-ben Németországba menekült.

Kalas Imre és Pór Emil 1948-ban érkeztek ide, 1950-ben alapították meg a Miskolci Tervezőirodát, amely a főváros regionális tervezőirodájaként működött. A 60-as évektől tervezővállalatok végezték ezt a munkát. A BORSODTERV ezer főfoglalkozású építésszel dolgozott. Fiatal építészek érkeztek, akiknek ma csupán az egytizede dolgozik városunkban.

Őry Lajos Kassa építésze volt, 1945-től a Benes-dekrétumok miatt áttelepítették Miskolcra. Közép-Európa legkiválóbb építésze a Bükk hegységben megtervezte a Csipkéskúti csikótelep épületét, amely a hegyvidéki népi építészet szép példája.  Munkái között emlegetjük a Vasgyári Szakorvosi Rendelőt, a Miklós-úti Általános Iskola épületét, az egyetemi lakásokat, a Baross utcai lakóházakat.

Menner László a romantikus népi irányzat képviselője volt, ő tervezte a Tapolcán híressé vált Bungalót, amely leégett, ő a Sziklakápolna alkotója.

A modern építészet sem szellemi tekintetben, sem épületeiben nem volt jelen Miskolcon ebben az időszakban, ez Budapesten és Pécsett érvényesült csak hazánkban. A Bauhaus képviselői, főként Breuer Marcell által érvényesült mindkét városban.

  1. A „szocreál” időszaka: A Szovjetunióban Liszickíj, Kandinszkij, Le Corbusier dolgozott ugyan, de Sztálin mást diktált. A szocialista realista művészet érvényesülhetett csak. A múzeumok, intézmények épületeinek mintájára a klasszicista stílust próbálták megújítani, ennek több példája látható: a washingtoni Fehér Ház, a bukaresti hatalmas pártház mintájára városunkban is felépült a Pártház, ahol ma a Herman Ottó Múzeum működik, Rudolf Mihály tervei által felújítva, kiegészítve a Pannon-Múzeum alagsori részeivel. Ezt az előadó szellemtörténeti bukfencnek titulálta. Az akkori mesterek, akiknek tanítványa lehetett, Dániában nem ezt tanulták, nehezen viselték el, hogy ilyen épületeket kell tervezniük. Nálunk a modern építészet képviselői: Lauber Dezső, Nyíri István, Fischer József, Dávid Károly (aki a Diósgyőri Gimnáziumot tervezte) kínlódtak, hogy nem azt művelhették, amit akartak. Major Máté tiltakozott, de nem hallgattak szavára.  Zsdanov, Révai József, Perényi László által terjedt el Magyarországon. Weiner Tibor Dunaújvárost tervezte, de ez volt jellemző Kazincbarcikára is, Miskolcot nem érintette igazán. A lakosság száma gyarapodott, felépültek a lakótelepek: Észak-Kiliánban, Győri-kapuban, Észak-Selyemréten, a Bajcsy-Zsilinszky úton, a Katalin utcán is a szocreál volt jellemző. Ha elindulnánk képzeletben a Bláthy Ottó Villamosipari Szakiskolától, - amit Kalas Imre tervezett, - a Sajtó-ház, a volt Ruby Dávid Bőrgyógyászat épülete, az Állami Biztosító épülete ezt a stílust mutatja.
  2. A 60-as évekig magas épületeket nem építhettek. Ekkor épült fel az Ady-hídnál a 10 emeletes magasház, a Lottó-ház, az Észak-Kiliáni és a Petneházy-utcai bérházak, kb. az Egyetem épületeivel együtt. Ezek az épületek még viszonylag élhetőbb terekkel, belső épületrészekkel rendelkeztek. Ezeket még ácsok építették, magas tetővel. Később az Avasi lakótelepen a többemeletes lakóházak lapos tetői sok gondot okoztak, de a benne élők élete is kiüresedett, elszigetelten, behúzódva lakásukba, elmagányosodtak. Ulrich Ferenc tervezte az SZTK épületét, aki Salgótarjánban a kórházat építtette. A Miskolci Egyetemet először a belvárosba tervezték, majd a diósgyőriek Diósgyőrben szerették volna felépíteni, a hallgatók a lillafüredi Palotaszállóban laktak volna. A Nehézipari Műszaki Egyetem végül a Dudujkán épülhetett fel. Ezer rab dolgozott itt, többek között Határ Győző költő, és Cziffra György zongoraművész, akik később emigráltak. A településszerkezete nem a legszerencsésebb, de felépült a főépület hatalmas aulával, 6 kollégium, tanulmányi épületek, köztük zöldövezet. A skandináv stílusban felnövő építésznemzedék, köztük Janák István, Jánosi György, Farkasdy Zoltán kínlódott a „szocreál”- kötelezettséggel. Amíg épült az Egyetemváros, ideiglenesen a Földes Gimnázium adott otthont az egyetemi hallgatók számára 1950-52-ig, akik a belvárosi Zsidó Iskolában laktak, ezután kerültek a jelenlegi épületekbe.

Hruscsov vetett véget ennek a stílusnak 1954-ben, a kézműves munkát és a stílusépítészetet meghaladottnak tekintette. Az építészek visszatértek a modern építészethez. Major Máté ismét tiltakozott, most az ipari építészet elterjedése miatt. A technológia, az építési anyag is megváltozott. Az öntött falas, csúszó zsaluzat, majd a házgyári elemek, a típustervek elterjedése megkötötte az építészek szabad fantáziáját. A 60-as évek szellemi ereje meggyengült. Ezután épült fel a Cservenyák Gábor és Bene László tervezte Lottó-ház, az Avasi kilátó, de ez már a következő előadás témája lesz.

Néhány szóban megemlítette még ennek a korszaknak a világ építészetében kiemelkedő szerepet játszó építészeket, köztük Wright, Le Corbusier híres alkotásait. A házgyári lakótelepek gondolata a francia Raymond Camus építésztől indult, tőle vették át ezt az oroszok is. Ránk kényszerítette Sztálin, és az akkori magyarországi hatalom.

Emlékezett tanárára, Imreh Zsigmond festőművészre, aki a Fráter Gimnáziumban a geometriát tanította. Őt tekinti mesterének, a tőle tanultak indították arra, hogy építész legyen. De hatottak rá a világ híres építészei, a népi építészet kiemelkedő mesterei, mindig arra törekedett, hogy a lakóházakban és környékén élhető életet élhessenek az emberek, megfelelő terek alakuljanak ki benne és sok zöld terület övezze a házakat. Ilyen volt a Győri kapui Alkotóház is, de a többi számos épület is, amelyet hazánkban és Európa több országában tervezett.

Kákóczki András megköszönte a közönség figyelmét, Bodonyi Csaba előadását. Megígérte, hogy a nehézségek miatt elmaradt képek megtekintésére a következő évben lehetőséget teremt. A jelenlévők megnyugtatták előadónkat, hogy nem hiányoztak a képek, hiszen szavaival elénk idézte azt a korszakot, azokat a jellegzetes épületeket, amelyek a városunkban élők számára ismerősek voltak. Tapssal köszöntük meg ezt a tartalmas előadást.

Kühne Katalin

 

____________________________________________________________________________________________________

 

 

 

 

* November 26., szerda 17.30 óra – Feledy-ház

MŰVÉSZETI SZABADEGYETEM – Miskolc művészeti élete III. (1945 – 1960)

Téma: Miskolc építészete a második világháború után

Előadó: Bodonyi Csaba Ybl-díjas építész

A Szabadegyetem harmadik szemeszterében - Miskolc művészeti élete III. (1945-1960) - a felkért előadók kéthetenként a második világháború utáni időszakot idézik meg, a város művészeti életének változó és változatlan jellemzőiről beszélnek egyéni kutatói, alkotói, művelődés,- és művészetszervezői munkásságukból merített tudásukra építve.

Az est házigazdája: Kákóczki András művészettörténész

Vissza a listához
COMTRANS Kft.
  • Kapcsolat
  • Impresszum
  • Partnerek
  • Támogatók
  • Keresés
  • Oldaltérkép