MISKOLC KALEIDOSZKÓP

Meghívó

A Herman Ottó Múzeum – Miskolci Galéria és a Múzsák Kertje Alapítvány

MISKOLC KALEIDOSZKÓP

Téma:

Előadó:

    

    

    

    

    

   

Fotók: Kiss Ágoston  

_________________

Puskás Péter: A reményeink szerint újjászülető Miskolci Zsinagóga

A Miskolci Kaleidoszkóp sorozat keretében Puskás Péter, Ybl- és Pro Architectura díjas építészt Balázs István, a Múzsák Kertje Alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntötte.  Az előadáshoz a hangulatot igazi klezmer muzsika teremtette meg a közelmúltban bemutatkozó ifjú tehetség, Petró Máté, a miskolci Egressy Béni - Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola diákja temperamentumos klarinétjátékával. Tóth Anikó tanár, zongoraművész kísérte őt. Szinte látni véltük a zsidó esküvőn körbenálló táncosokat, akik közben énekelnek. Lassan, halkan kezdte a fájdalommal teli muzsikát, majd fokozatosan gyorsult, jól felépített előadását megtapsoltuk. 

            Puskás Péter azzal kezdte előadását, hogy a következő anyagot a munkatársaival együtt állították össze abban a reményben, hogy a Miskolci Zsinagógát megmenthessék, jelenlegi katasztrófális állapotát megszüntethessék. Az épület belső újjáépítéséhez elkészítették a tervet. Elképzelései vannak, de eddig nem irodájukkal szerződést. Az anyagi fedezet nem áll még rendelkezésre, ígéretek vannak, de lassan gyűlik a pénz. Milliárdokba kerülne a felújítás. Ezért választotta a fenti címet előadásához.

            Előadását térképekkel, belső és külső fotókkal színesítette. A zsidóság magyarországi emlékeit tárgyalta: 1. A zsidóság betelepülésének irányai: A mai Borsod megye területére Morvaországból érkeztek a zsidók az 1700-as évek elején, de Galíciából és az északabbra fekvő magyarországi megyékből is jöttek. Sok család telepedett meg a Tokaj-Hegyalja területén, ahová a bor vonzotta őket a 17-18. században. Miskolcon az 1730-as években Miskolcon a kereskedők,  Hegyalján a szőlőtermelők, borkereskedők már megjelentek. 2. A zsidóság megjelenése és az első zsinagóga építések a jelenlegi megye területén: A 18. század végétől II. József türelmi rendeletét követően lehetőségük nyílt a hitközségeknek saját zsinagóga építésére. Ekkor már komoly hitközségi életről, templomépítésről és jelentős anyagi bázisról is beszélhetünk, de előtte lakóházakban kialakított imaszobákban imádkoztak. A legrégebbiek a 18. században copf stílusban Mádon és Tarcalon épültek. 3. Zsidó emlékhelyek a régióban: eredeti funkciójában a Miskolci Zsinagóga és néhány Tokaj-Hegyalján működött. 4. A csodarabbik emlékeinek zarándokútja: Állomásai: Mád - Tarcal - Bodrogkeresztúr - Olaszliszka - Sárospatak - Sátoraljaújhely - Erdőbénye - Abaújszántó - Tállya - Mád. A 150 km-es zarándokút érinti a csodarabbik sírjait, megismerhetik életük történetét, a legendákat, az egykori zsidó lakosság törénelmét, hagyományait. A Mádi Zsidó Kulturális és Információs Központból (volt rabbi ház és Jesiva: a felsőfokú vallási ismereteket nyújtotta iskola) indul. 5. Mád: a zarándokút kiinduló és befejező pontja, Tokaj-Hegyalja emblematikus zsidó kulturális emlékhelye. A 18. század végén épült zsinagógát, a volt rabbi házát, a jesivát és a főutcán található zsidó házakat érdemes megnézni. 6. A Mádi Zsinagóga: a világ legszebb száz zsinagógája című, Amerikában megjelent albumban is szerepel. A műemléki helyreállításban végzett munkát Európa Nostra-díjjal ismerték el. A temetője Tokaj-Hegyalja legnagyobb zsidó temetője. Itt nyugszanak Schwartz Ábrahám és Winkler Mordeháj neves rabbik. 7. Tarcal: A Lengyelországból az 1700-as években érkezett zsidó családok barokk stílusú zsinagógája az 1790-1810 között épülhetett copf stílusban. Hasonlít a mádi zsinagógához az épület architektúrája, párkányzata, külső vezetésű lépcsőfeljárata. Magándulajdonban van, ma Tarcali Galériaként működik. A temetőben több száz síremlék között Spira Jakab sírja is megtalálható. 8. Tokaj: A város egyik legszebb épülete a hajdani zsinagóga, ma a Paulay Ede Színháznak ad helyet. Közelében működik Hegyalja egyetlen működő imaháza. Két zsidó temetője: a tokaji vár romjainál és a Bodrogkeresztúri úton található. 10. Olaszliszka: Híres csodarabbija Friedmann cvi Herschele Sátoraljaújhelyen, Teitelbaum Mózes házában nevelkedett, majd halála után Olaszliszkát a magyarországi hászidizmus (jámbor, örömmel teli, Istenszerető életmód élése és viselete jellemzi) középpontjává. Sírja vonzza a zarándokokat. A II. világháború után elpusztult a zsinagóga, helyén egy interaktív emlékhely épült. 11. Sárospatak: a gazdasági életében jelentős szerepet töltött be a zsidóság. Az 1800-as évek végén önálló iskolával, jesivával rendelkeztek, egykori fürdőjének épületén ma Holocaust emléktábla függ. Zsinagógáját üzletté alakították. Érdemes megnézni temetőjét. 12. Sátoraljaújhely: Teitelbaum Mózes csodarabbi sírjához ezrek zarándokolnak talizmánjakért, az ún. kámeákért, amelyeknek bajelhárító és oltalmazó erőt tuladonítottak. Állítólag meggyógyította és megáldotta Kossuth Lajost, megjövendölte fényes politikai karrierjét. Igaz, vagy sem, de Kossuth világszerte ismert kormányzónk lett. 13. A csodarabbik emlékeinek zarándokútja: A sírt egy modern építészeti köntösbe öltöztetett ohel (sátor) építmény rejti. A zsinagógát lebontották, két zsidó temető és egy romos imaház őrzi a hajdan aktív vallási élet emlékét. 14. Erdőbénye: a zsidó lakosság főként szőlő- és malomtulajdonos volt, zsinagógája elpusztult, temetője emlékeztet rájuk. 15. Abaújszántó: 1765-ben Ausztriából, Cseh- és Morvaországból érkeztek ide a zsidók. Zsinagógáját ma raktárként használják. A temetőben Lőw Eleázár és Lipschütz Arje Lőb sírja látható. 10. Tállya:  Egy 1991-es mérés szerint Európa mértani közepén helyezkedik el. Az első zsidó borkereskedők a 17. században települtek ide. Három zsinagógája működött, ezeket lebontották. Sátorszerű sírban, ohelben nyugszanak Rosenbaum Gerson és fia, Arje Leib. 17. Miskolc megsemmisült és megmaradt vagy átalakított zsidó vallási, közösségi, kereskedelmi épületei a stabilitás időszakából: 1840-ben több mint ezer izraelitát írtak össze. Igazi fellendülés a 19. sz. második felében Miskolc regionális ipari centrummá feljődésével következett be. Az I. világháború előtt két, az 1930-as években 3 izraelita iskola működött. A hitközség 1919-től Polgári Leány-, 1923-tól Polgári Fiúiskolát, egy jesivát (felsőfokú oktatás) tartott fenn, 1928-ban egyedüliként az országban Tanítóképzőt létesített. 1910-ben a város népességének 20 %-a volt izraelita. Ők léptek a görög kereskedők helyébe. A város gazdasági jelentőségének ugrásszerű növekedéséhez nagy mértékben járultak hozzá, lassan egy egész országrész kereskedelmi gócpontjává fejlődött. 18. A lebontott városi zsidófürdő - Dávid Király Zsidó Fürdő (1892) - helye beépült. A Szinva és a Pece patak összefolyásának környezetében - a mai Szinvapark térsége - helyezkedtek el a zsidó hitközség egykori közösségi épületei: iskola, imaház, metszőhely (kóser vágóhely) és a Dávid Király Rituális Fürdő (mikve) nyolcszögű kupolás épülete amelynek alapterülete közel 200 m² volt. Az 1970-es években bontották le. 19. A lebontott Palóczy utcai Zsinagóga (1901) - helyén parkolóterületet alakítottak ki. Írásos adatok alapján már 1795-ben állt egy földszintes imaterem, amel az 1843-as tűzvészben elpusztult. Újjáépítése után az 1878-as árvíz elpusztította. A hitközség újjáépítette, de lebontották, mert 1863-ban felépült a ma is álló Kazinczy utcai Zsinagóga. Az egykori imaház helyén 1901-ben építettek fel egy tornyos, romantikus stílusú zsinagógát, amelyet a II. világháború után már nem állítottak helyre. Raktárként használták, majd lebontották. 20. Volt Erzsébet Izraelita Elemi Iskola (1901) - ma a NAV Kandia utcai épülete: 1901-ben adták át az Elemi Iskolát, 1919-ben ugyanitt a Polgári Leányiskolát, majd 1923-ban a Polgári Fiúiskolát. 21. Volt Izraelita Tanítóképző Intézet (1928) - egykor Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola épülete - Uitz Béla utca: Az egykor volt Erzsébet Izraelita Iskola és a Volt Izraelita Tanítóképző Intézet egy telken helyezkedett el, amit a megépített tehermentesítő út kettévágott. Az Izraelita Tanítóképző Intézet Közép-Európa egyetlen ilyen intézménye volt. 22. Volt Zsidó Kórház, majd Vízgyógyintézet épülete - ma a Miskolci Galéria Alkotóháza - Csabai kapu: Egy izraelita jótékonysági egylet építette fel 1904-ben a 16 ágyas kórházat, amely másfél évig működött, majd a Vízgyógyintézet Szanatórium RT. tulajdonába került. A volt Tüdőkórház - ma Szent Ferenc Kórház épülete - Csabai kapu - alapjait a "Miskolczi és Felsőmagyarországi Zsidókórház Egyesület" rakta le 1924-ben, az I. emeletig felépült 1925-ben, de félbemaradt az építkezés, mert itt hozták létre a VII. Honvédparancsnokság központját 1936-ban. A II. világháború után Honvéd Kórházzá, majd Tüdőkórházzá alakították. 23. Kazinczy utcai Zsinagóga (1863): A valamikori és jelenlegi vallási életet szimbolizálja. 24. Volt zsidó üzletek - a Széchenyi utca kereskedő házai: A miskolci kereskedelmi és bankéletben meghatározó szerepet betöltő kereskedők és bankárok épületei, lakásai, irodái, üzletei, műhelyei a kor legmagasabb műszaki szinvonalán valósultak meg. 25. 1944. - A "boldog békeidők" utáni tragédia: a zsidóság elhurcolása: Az Imrédy Béla politikáját követő Szlávy László polgármester irányította a zsidóság kitelepítését. A május 9-én megjelent polgármesteri utasítás a gettót az egykori Arany János-Csizmadia-Jósika-Kőműves-Rákosi-Vörösmarty-Asztalos-Esztergályos-Kalapos-Lakatos-Rostás-Vilma-Bádogos-Kárpitos-Mészáros-Szatócs-Ács-Bors-vezér-Gubacs-Hadirokkantak-Kovács-Molnár-Zöldfa-Bognár-Cukrász és Kölcsey utcákban jelölte ki. A városi gettó kiürítését 1944. június 5-én kezdték meg. A zsidókat a Tatár utcai Miskolci Gőztéglagyárba hajtották. Az iparvágányokra tolatott vagonokban június 12-én, 14-én és 15-én előbb a miskolci, majd a vidéki izraelitákat szállították el a megsemmisítő táborokba. 26. Emlékhelyek, megemlékezések: Az ország 2014-ben (A Magyar Holokauszt Emlékéve) alkalmával emlékezett a Holokauszt (SOA) 70. évfordulóján. A miskolci "Emlékek Forrása És Őrzője Alapítvány" lépéseket tett az "Élet Menete" miskolci megrendezésére, de végül nem valósult meg. A még ma is álló, hajdani MÁV Diósgyőr-vasgyári állomásépület falán elhelyezték volna azt a táblát, amely a Miskolcról és környékéről elhurcolt 17 ezer zsidó embernek állított volna emléket. 27. A valamikori és a mai Miskolci zsidóságot reprezentáló Kazinczy utcai Zsinagóga: A falán látható Mózes II. könyvéből a Budapesti Dohány utcai Zsinagóga kapuján olvasható felirat fordítása: "Készítsetek számomra szentélyt, hogy köztük lakozzam". 28. A zsinagóga helye a város szerkezetében: A zsidók általában a templom körül laktak, de más utcákban is letelepedtek. A legtöbb esetben ugyanabban a házban laktak, ahol a bolt, vagy a műhely volt. A Kazinczy utca a város főutcájához közeli, központi helyen fekszik, ahol a város szinte minden vallásának (római katolikus, református, görög katolikus, görögkeleti és kicsit távolabb az evangélikus) temploma található. 29. A zsinagóga tömbje: Hajdani tömbje északi irányban még 4 db épületet tartalmazott. A 4 épület telkén került kialakításra a mai Hősök tere. A telek környezetében több jelentős közintézmény található, amely a vallási központ helyét bekapcsolja a város vérkeringésébe: Posta, Berzeviczy Gergely Szakközépiskola, Földes Ferenc Gimnázium, Magyar Államkincstár, Színház telekcsoportja, Minorita templom, rendház és kollégium, a CIB Bank. Környezetében sok forgalmas kereskedelmi és vendéglátó egység működik. 30. A zsinagóga telkének beépítése U-alakban: A földszintes épületek karéjában áll a műemlék zsinagóga. A Déryné utcával párhuzamosan imaterem, az ehhez kapcsolódó lakóegységek, a bejárattól délre van a titkárság és a múzeumként is működő rabbi szoba. A déli oldalon vendégszállás, rituális fürdő és konyha, étkező található. Délkeleti oldalán ma már használaton kívüli egység van. 31. A zsinagóga udvarának hangulata:  A zárt belső udvar közepén egy obeliszk látható, melyet az I. világháború miskolci zsidó mártírjainak emlékére állítottak 1926-ban, a Déryné utcai bejáratnál emléktáblák őrzik a II. világhábprú áldozatainak nevét, amely nem teljes névsor. A bejárati kapuzaton a menóra és a Dávid-csillag szimbólumai. 32. A zsinagógák létesítésének története: A zsinagógák a Jeruzsálemi szentélynek az i. sz. 70-ben történt pusztulása után váltak a zsidó vallás központi intézményeivé. A Szünagógé görög eredetű szó, a héber bét hakneszet (a gyülekezés háza) fordításából alakult ki. A mai zsidó templom a közösség háza, egymásra találásának otthona, a hívek gyülekezési helye. Hármas feladata: a közös imádkozás, a tóra olvasása és a tanulás. A tanulás az imánál is előbbre való. Egy korai rendelet szerint: "Amennyiben a községnek nincs elég pénze, hogy zsinagógát és iskolát építsen, akkor csak iskolát létesítsenek, mert imádkozni ott is lehet." (Jósua Ben Gamala i.sz. 64.) 33. A Miskolci Zsinagóga létesítésének története: A hitközség Almássy Károlytól vásárolta meg a nagyméretű telket. Alapkövét 1861-ben rakták le, 1963-ban adták át. Alapdokumentumában olvashatjuk: "A miskolczi héber egyházközség elöljárósága a debreceni lakos Vécsey Imre építész urat megbízza Miskolczon a Vöröshíd (mai Kazinczy) és a Boldogasszony (mai Déryné) utcák közötti háztelekre, az ezen szerződményhez csatolt 8 db terv szerint felállítandó imaház általábani építésével." A Kazinczy u. 7. sz. alatti, ma műemlék, mór elemeket is tartalmazó neoromán zsinagóga épületet Christian Friedrich Ludwig Förster bécsi építész tervezte, aki a Bécs-Leopoldstadti és a budapesti Dohány utcai neológ zsinagóga, Európa legnagyobb és a világ 2. legnagyobb zsinagógájának is tervezője. Fishmann Mózes (1836-1875) és Klein Mór (1866-1870) töltött be rabbi állást a városban. 34. A Zsinagóga építés és használat szabályai: A zsinagóga homlokzatának keletre, Jeruzsálem felé kell néznie. Belül a keleti főfalon helyezkedik el a frigyszekrény - Áron kojdes - "amelyben az ősi tóra-tekercseket őrzik." A frigyszekrényt bársonyfüggöny és kárpit takarja, ezen héber szöveg és zsidó jelképek láthatók: menóra (hétágú lámpás), Dávid-csillag, kettős oszlop, oroszlán (Júda oroszlánja) és korona (a tóra vagy a tudás koronája). Ide lépcsők vezetnek fel (Jeruzsálemben 15 lépcső van). A tórát szombat délelőttönként a középen elhelyezett tóra emelvényről - bíma - olvassák. Fedett fővel kell belépni a tisztelet jeléül. Az ókorban ez a szabad emberek privilégiuma volt. Az ember úgy érzi, Isten előtt mindenki szabad ember. 35-36-37. A leggyakoribb zsidó szimbólumok: Menóra, Dávid-csillag, Mózes kettős kőtáblája, sófár (ősi zsidó hangszer), egyszerű kos szarva, melyet kürt módjára szólaltatnak meg. Hangjai végigkísérték a zsidó nép egész történetét. A menóra ősi zsidó jelkép, a zsidó vallást, a vallásos gondolkodást szimbolizálja. Mózes a kőtáblát a Szentírás szerint a Szináj hegyéről hozta le, a Tízparancsolatot, az általános emberi erkölcsöt és a mózesi tanítást, a tórát hirdeti. 38-48. A zsinagóga homlokzatai: Nyugati: A háromhajós zsinagóga kívülről bazilikás megjelenésű. A főhajó középrizalitként enyhén kilép és az oldalhajók fölé emelkedve tört vonalú, ívsoros oromzatos lezárást kap. Az oromzat csúcsán a kettős (Mózes-)táblák jelennek meg. A főhajó tengelyében 8 ívből, az azokat meghosszabbító 8 ágú csillagokat körülzáró elemekből álló mór stílusú rózsaablak látható. A főbejárat fölött a homlokzatot 4 félkörívvel záródó nagyméretű ablak töri át. Egy-egy neoromán oszlop és az azokra ültetett félkörív keresztezi. A főkapu szemöldökpárkánya és a nagy négyes ablak könyöklőpárkánya közötti szalagszerű márványtábla héber szöveggel és az építés évével: ("Gyülekezeteid imáinak meghallgatója, hozzád jöjjön mindenki. A Teremtés 5623. évében".) Az oldalhajók nyílásai kettős osztatúak, a homlokzatok kváderezettek. Déli: 5 tengelyes, a nyugati utolsó tengely a déli oldali női karzat csak külső megközelítésére szolgáló lépcsőház bejárati ajtaját mutatja. A falmezőket neoromán épületre jellemző keskeny, magas, a széleken a bejáratok felett kettes, a középső mezőkben hármas ikerablakok tagolják. A szélső tengelyekben bejáratok: nyugati - női karzat külső bejárata, keleti - csigalépcsőhöz vezető bejárat. Keleti: itt is láthatók a Mózes-táblák. Közép-rizalit, díszített párkányzat, a mór stílusú rózsaablak, a rácselemek metszéspontjaiban 7 db Dávid-csillaggal, keskeny, magas bélletes ikerablakok, a földszinten egyszerű íves kis ablakok. Északi: megegyezik a déli oldal homlokzatának kialakításával. Díszített párkányzat, szélső rizalitok, bélletes ablakok, szélső tengelyekben bejáratok: nyugati - női karzat külső bejárata, keleti - vallási és kegyeleti tárgyak raktára. 49. A zsinagóga belső terei: A síkmennyezetes előtér feletti, dongával fedett hajószakaszban helyezkedik el a kétemeletes karzat. Förster a zsinagóga tervezésekor az akkor már élő neológ - újító - elveknek megfelelően orgona karzatot épített, a tóra-olvasó emelvényt pedig az épület közepe helyett a tóra-szekrény elé tette. 1864-ben egy 30 rabbiból álló gyűlést hívtak egybe, mely átokkal sújtotta a miskolci rabbit, ennek kövekeztében a hitközség visszatért az eredeti elvekhez. A bima középre került, az orgonát lebontották, a karzatot női karzatként használták, így minden megfelelt az ortodox vallási elveknek. 50-62. A Zsinagóga  földszinti és emeleti alaprajza, keresztmetszete, hosszmetszete, tetőszerkezete, padlástér, kifalazott boltozatok és lapos kupolák, öntöttvas tartószerkezet, előacsarnok, bélletes ablakok, keleti (mizrah) fal, frigyszekrény, tóraolvasó emelvény, öntöttvas oszlopok terve, amelyet Kufahl készített, a müncheni Henzelmann cég Gömör megyei üzemében öntötték. A belső enteriőr gazdag hatását a térélményen túl fokozza a gazdag, művészi igényességű assztalosmunka, amely az épület egészének, külső és belső motívum  rendszerébe illeszkedik. A tóraszekrény Marschalkó János pesti asztalos mester műve. A szent helynek számító fülkében 7 db tóra tekercs elhelyezésére alkalmas polc foglal helyet. A szekrénytakaró függöny mechanikus szerkezettel a magasba emelhető. Két historizáló fejezettel ellátott oszlop (Jachim és Boaz) tartja a Jeruzsálemi templomot szimbolizáló boltozatos építményt. Az ajtókat, padokat, a középső emelvényen (bima) álló tóra-olvasó asztalt Sóth János miskolci asztalosmester készítette. A Soá-adománygyűjtő és emlék-szekrények, az előimádkozói pult és frigy- vagy tóraszekrény Marschalkó János pesti asztalos alkotása. Az imapadok örökös használata megvásárolható volt, ami bevételt jelentett a hitközségnek. A Zsinagóga belső díszítő festése organikus és geometrikus mintákkal gazdagon díszített, a keleti szőnyegekhez hasonlított. Eredetileg arany füstlemezzel festett mintákkal is díszítették. A kupola legmagasabb részén kör alakú üveg betétek teszik ünnepélyesebbé a hatást. A falfestés a teljes felületet kitöltő keleties hatású szalag- és csillagmotívumokból áll, M. Horovitz munkája. A falfestéssel harmonizált a vasszerkezetek egykor meleg olajzöld színe és plasztikus tagozatainak aranyozása. Az öntöttvas szerkezeti elemeit bizánci stílusjegyeket hordozó román és romanizáló neogótikus tagozatok díszítik. A kandeláberek és falikarai, ill. nagy központi csillára, a lépcsőkorlátok és a tóraolvasó emelvény rácsa az előbbiektől eltérő stílusú. 63-69. A Zsinagóga jelenlegi állapota, károsodások és felújításának főbb ütemei: Az épület állaga rendkívül leromlott, felújítása szükségessé vált, 2013-ban bezárták. A víz okozta károsodások oka, hogy vízszigetelés sehol sem került beépítésre, a falak alsó szakasza vizesedik, ablakainak üvegfelületei sok helyen hiányosak, az acélszerkezetek korrodáltak, behajoltak, rosszul rögzítettek, a női karzatok fa anyagú járófelülete korhad, az öntöttvas és acél tartó, díszítő és korlát szerkezeteinek korrodálása erős, a tető károsodásokból adódó beázások miatt az épület belső díszítő festésének nagyméretű károsodását okozzák. Az alapok megsüllyedése miatt a lépcsőházi tartóoszlopok mozgása a padlástéri helyiség alulról borított gerendafödéme leszakadt, a padló vizes, a bútorzat, a berendezési tárgyak penészesek, sürgős felújításra szorul az egész belső tér. Ennek terve megszületett, csak az anyagi forrásokra és a megbízásra vár, hogy megmenthessék ezt a gyönyörű épületet, amely Miskolc egyik legszebb vallási emléke. 70-80. A kialakítandó zsidó negyed idegenforgalmi és vallásturisztikai kínálata:  Új vallásturisztikai szolgáltatási funkció, imaterem, közösségi ház, kóser szállás, szociális funkciók, rituális fürdő, iroda, múzeum, kereskedelmi funkciók, elrontott és újjáépített épületrészek, lehetséges teresedés, a vallási turizmus kialakítása, kóser gasztronómiai programok, lehetséges megközelítési irányok, az emlékezés helyei. Előremutató zsinagóga és vallási épületfelújítások az országban: Mád, Tokaj, Szikszó, Mezőcsát, Szekszárd, Szentes, Kecskemét, Gyöngyös, Budapest. A különböző tervek közül sok megvalósult, többségük megőrizte eredeti stílusát, kulturális intézménnyé vált, de sajnos ezek közül a szikszói zsinagóga régi épülete helyett egy modern, jellegtelen épületben működik egy kulturális és konferenciaközpont. Arra is találunk példát, ahol nem sikerült felújítani a régi épületet, hagyták elpusztulni. Reméljük, hogy a miskolci zsinagóga nem erre a sorsra jut. Készül egy terv egy budapesti új zsinagóga, a Palatinus-ház építésére is, ami 2000 m²-es lesz, a Margit-hídtól, ahol a 70 éve a Dunába lőtt zsidó mártírok maradványait megtalálták. Hasonló méretű zsinagóga egészen a II. világháború óta nem létesült Magyarországon, 2017-re tervezik.

            Puskás Péter előadása közben Balázs István felolvasta Radnóti Miklós: Sem emlék, sem varázslat című versét, amely nagy hatással volt a közönségre. Az előadás után a jelenlévők közül többen gratuláltak ehhez a sok kutatással járó előadáshoz, és feltették a kérdést, hogy meg lehet-e látogatni a szörnyű állapotban lévő zsinagógát. Jelen volt a helyi gondnok, aki felajánlotta, hogy végigvezet bennünket az épület minden helyiségében, olyanokban is, ahová nem juthatott el eddig még senki, kivéve a hívőket. Balázs István megköszönte az előadást, és megígérte, hogy egyeztetnek a gondnok úrral időpontot és azt az Észak-Magyarország híreiben közölni fogják. Ezután körülvettük előadónkat és kérdezgettük a terv részleteiről, a felújítás lehetőségeiről. Bízunk abban, hogy egyszer összegyűlik a megfelelő pénz erre, és a helyi irodát bízzák majd meg, Puskás Péter vezetésével, aki  teljes mértékben ismeri az épület pusztulásának okait és tervet is készített ennek megvalósítására. A közönség soraiban más vallású emberek is voltak, akik sok ismeretet kaphattak ezen az előadáson a zsidók történetéről, magyarországi helyzetükről, a vallás hagyományairól, törvényeiről, a zsidó jelképekről, a zsinagógák belső berendezési tárgyairól. Én is köszönöm ezt a gazdag, értékes előadást, és nagyon várom, hogy mielőbb elkezdődjön a Zsinagóga újjáépítése. Ha pusztulni hagyjuk szellemi, kulturális és épített örökségünket,  értékeink semmivé válnak, elfelejtődik dicső múltunk és a jövőben senki nem fog emlékezni elődeik áldozatos munkájára.  

Kühne Katalin