VENDÉGSÉGBEN A MÚZSÁK KERTJÉBEN

Meghívó

A Herman Ottó Múzeum – Miskolci Galéria és a Múzsák Kertje Alapítvány

2016. szeptember 28-án, szerdán 18 órára a Feledy-házba

VENDÉGSÉGBEN A MÚZSÁK KERTJÉBEN

Téma:

Előadó:

Máger Ágnes: Kontrasztok: Fény és árnyék

A Vendégségben a Múzsák Kertjében sorozat keretében Máger Ágnes tartott vetítettképes előadást: Kontrasztok: Fény és árnyék címmel. Előadónkat és a közönséget Balázs István, a Múzsák Kertje Alapítvány elnöke köszöntötte.

            Máger Ágnes: "A régi időkben a művészek földfestékkel, ún. ásványfestékkel festettek, vonaltól vonalig töltötték ki színekkel. Később már más stílus uralkodott. A festészetben három jellemző érvényesül: amplitudo = fényerősség, frekvencia = hosszúság, polarizáltság = rezgések iránya. Ez utóbbit a rovarok, főként a méhek érzékelik. Mi, emberek igyekszünk fénnyel megtölteni környezetünket, napközben a Nap sugarai világítanak, de ahová nem süt be a Nap, ott izzók segítségével kapunk fényt. Este a városokban, településeken talán már túlságosan is kivilágítjuk utcáinkat, tereinket. Ennek következménye, hogy a nagy fényben nem láthatjuk a csillagokat, csupán a csillagrezervátumokban, vagy a nagy térségekben, a mezők felett.

            1. kép: Fa és árnyéka - egy adott pontból világítjuk meg, így a fa árnyéka és a vetett árnyék is láthatóvá válik, így három dimenziós képet tudunk létrehozni. Ha egy színes csendéletet fekete-fehérben nézünk, minden színnek megvan a tónusa: a világostól a sötétig.

Kétféle színkeverést ismerünk:

a/ additív színkeverés: pl. ha a pirosat a kékkel keverjük, ibolyát kapunk, ha a sárgát a kékkel keverjük, zöldet kapunk.

b/ szubtraktív színkeverés: a fehér színből kivonjuk a színeket, redukálódnak. Ha összekeverjük, létrejönnek a máshol hozzáadott fények

            2. Giotto di Bondone: Assisi Szt. Ferenc legendája: /ez egy 22 képből álló sorozat./ Szent Ferenc gazdag családból származott, de lemondott vagyonáról és megalapította a Ferences-rendet, Assisiben felépített társaival egy templomot. Erről szól ez a festmény. Itt már megjelenik a gótika és a perspektíva.

            3. MS Mester: Mária és Erzsébet találkozása: A történet: az idős Zakariásnak megjelenik Gábriel arkangyal, hogy gyermeket vár felesége, akit majd Keresztelő Szt. Jánosnak nevez a nép. Mária is megkapja az angyali üdvözletet, hogy szűz létére Józseftől fia születik, akit Jézusnak hívnak szerte a világon. Ekkor felkerekedik és ellátogat Erzsébethez. Ez egy vörös túnusú kép, csak a fehérek világítanak.

            4. Jan van Eyck: Bárány imádása: Az Isenheimi szárnyasoltár egyik darabja. Itt a kezdetleges fényeket, árnyékokat, a perspektívát is láthatjuk. Középen helyezkedik el a bárány, alatta az élet vize, ami az örök életet szimbolizálja.

            5. Leonardo da Vinci: Keresztelő Szt. János: A festmény stílusa a szfumato, ami fátyolost, füstöst, homályost jelent. A kontrasztokat nem ábrázolta, a fényt és árnyékot is csupán finoman.

            6. Leonardo da Vinci: Mona Lisa: nincs fény, sem árnyék, szép átmenetekkel jeleníti meg ezt a szép nőt. Egy kutató összevetette Leonardo önarcképeit ezzel a festménnyel, azt találta, hogy nagyon hasonlít hozzá. Ezt később megcáfolták, a Monának, Madonnának, Giocondának /a gondtalan hölgynek/ nevezett hölgy létezett.

            7. id. Pieter Bruegel: Krisztus és a házasságtörő nő: A barokk festők ún. grizáj stílusban festettek, a freskókészítés során a figurák élkontúrjait festették meg, a fekete-fehérrel és a szürkékkel dolgoztak. A grisette franciául szürke szövetet jelent, ebből ered a grizáj stílus.

            8. Georges de La Tour: Magdalai Mária éjszakai fényben: A festőnek kevés festménye maradt fenn, de zseniális festő. Életéről keveset tudunk. Új technikát alakított ki, ez az ún. chiaroscuro. A fénnyel és az árnyékkal különlegesen bánt. Máriát a gyertyafény világítja meg, a kép fókuszában a gyertya áll, ami az élet végét szimbolizálja. A sötét háttérből előtör egy erős fénnyel megvilágított figura.

            9. Georges de La Tour: Szent József: Egy angyal látogatja meg, csupán az arcát világítja meg a gyertya.

            10. Rembrandt van Rijn: 5 önarcképe: rá is az a jellemző, hogy egy kiemelt pontot világít meg. Ezekből az önarcképekből kiderül életének minden nyomorúsága. Három gyermeke meghalt, túlélte feleségét, Saskiát, akit nagyon szeretett. Csak Titus fia maradt életben, ez az 5. festmény. Utolsó óráiban élettársának, Cornéliának lánya volt csak mellette.

            11. Michelangelo Merisi de Caravaggio: Emmausi út: A festő fellázadt a hagyományos felfogások ellen, a bibliai személyeket emberi arccal ábrázolta. Itt is jellemző a chiaroscuro festéstechnika.

            12. Caravaggio: Izsák feláldozása: ahogy jobbról érkezik a fénysugár, a koponyát világítja meg először, az angyalt láthatjuk tökéletesen és a bárányt, de Izsákot és fiát kevésbé, ők sötétben maradnak.   

            13. Caravaggio: Péter keresztrefeszítése: A fekvő Péter teste áll a középpontban. Dübbent tekintete, amint éppen rászögezik a keresztre, fantasztikusan megrázó ábrázolás.

            14- Caravaggio: Szent Pál megtérése: a barokk kor legszebb festménye ez. A később szentté avatott Pál Saulusként üldözte a keresztényeket. A lova levetette, ekkor látomás érte, hogy Jézus és az őt követőket meg kell védenie. Aki addig üldözte a keresztényeket, most ő is üldözötté vált, ezután Jézus legnagyobb híve lett. Gyönyörűek a szeretetről szóló írásai, amit mindenki ismer és gyakran idéz.

            15. Jan Vermeer von Delft: Leány gyöngy fülbevalóval: Szegény volt, festményeit mintegy adósságváltságként adogatta el, kevés maradt belőle. Tökéletes arányok, harmónia jellemzi képeit. Letisztult, érett alkotó, talán sokan ismerik a róla szóló filmet.

            16. Az impresszionisták következnek, akik új stílust vezettek be. Elsőként Claude Monet: A felkelő nap impressziója című festménye. Impresszió = első benyomás. A festők kimentek a szabadba, nem a tárgyiasult megjelenés volt a fontos, hanem egy sajátos színvilág, amit finoman optikailag jelenítettek meg. Különböző napszakokban, évszakokban, más-más időjárási körülmények között készültek Monet képei, ezekből sorozatok születtek.

            17. Claude Monet: Roueni katerális /fénysorozat/, 1892-1894. Hajnalban, esőben, este is megfestette, különleges ecsetkezelésének köszönhetően a mészkőfaragások is láthatóak.           

            18. Csontváry Kosztka Tivadar: A Tátrai Ferenc József csúcs. Ezt többször megpróbálták megmászni a turisták. Gyógyszerészként dolgozott Iglón, egyszer meglátott egy szekeret az ablakból. Elővett egy receptpapírt, pár vonallal azonnal lerajzolta. A segédje elámult tehetségén. Éjszaka álmot látott, egy hang szólalt meg: "Te leszel a világ Napút-festője, nagyobb, mint Raffaello." Ezután bejárta Európát, kereste azokat a helyzeteket, ahol egy nagyváros esti fényben tündöklik, szerette a hegyeket, patakokat, sziklákat. Ezek naplójából derülnek ki, de itt nem a festmények elemzését írja le, hanem elmélkedéseit. Elmebetegségben szenvedett, de zseniális festő volt. A témák közül a hatalmas panorámaképek vonzották leginkább. Útjain vásárolt kis képeslapokat, festett rézmetszeteket, ezek alapján festette meg műtermében gyönyörű képeit, hiszen a nagyméretű vásznakat nem tudta volna cipelni útjain. Ezen a festményen a fény besüt a sziklák közé. Tudatosan festett, a paletta összes színét felhasználta.

            19. Csontváry: Nagytarpatak a Tátrában: Látjuk a patakot, a sziklákat. Sajátos alapozóanyagra textilfestékkel festett. Így a pigmentek pont alakot képeznek.

            20.  Csontváry: Taorminai görög színház romjai. Merész a színvilága. Aki járt már ott, annak visszaidéződik ez a látvány.

            21. Csontváry: Baalbek. Ez egy 350x250 cm-es óriáskép. Baalról nevezték el a környék legnagyobb templomát, onnan származik a város neve is, amely Heliopolisban van. Járt Damaszkuszban, Bejrutban, Szíriában. Mindannyiunk által ismert, híres képek ezek is.

            22. Csontváry: Jajcei vízmű éjjel: A vízmű fényei megvilágítják a környező fákat, épületeket.

            23. Hoztam két saját képet is. Az első a Golgota a viharban címet viseli. Azt a pillanatot festettem meg, amikor a kárpitok megrepednek és bevégeztetett. Az ég is sötét, nemcsak az emberek gyászolják Jézus halálát.

            24. Máger Ágnes: Rivalda: A figurát a rivalda fénye világítja meg, van önárnyék, vetett árnyék, megsokszorozza a figura árnyékát."

             Nézegettük a csodálatos festményeket, közben a művész, művészettörténész bemutatta, elemezte ezeket, új fogalmakkal, stílusokkal, technikákkal ismerkedtünk meg. Nagy élményt szerzett előadásával. Gratuláltunk ehhez az összeállításhoz, elhatároztuk, hogy elővesszük az otthoni albumokat, vagy elmegyünk a könyvtárba, hogy újra gyönyörködhessünk ezekben a festményekben. Ágnes ígérte, hogy a karácsonyi ünnepek közelében erről az ünnepkörről tart majd a Feledy-házban előadást, jövőre pedig a barokk kori művészekről készül hasonló előadásra. Várjuk mindkettőt. Még beszélgettünk vele egy tea mellett.

            Balázs István megköszönte Ágnes előadását, majd tájékoztatott bennünket, hogy a múzeumokban milyen programok várnak ránk a napokban.  

Kühne katalin