EMLÉKESTEK A MÚZSÁK KERTJÉBEN

Meghívó

A Herman Ottó Múzeum – Miskolci Galéria és a Múzsák Kertje Alapítvány

EMLÉKESTEK A MÚZSÁK KERTJÉBEN

A Múzsák Kertje Alapítvány fontos feladatának tekinti Miskolc kulturális szellemi örökségének ápolását. A Miskolci Galériával közösen kezdeményezte a Feledy-ház udvarán annak az emlékkertnek a létrehozását, amely a Miskolcon élt vagy a városhoz szoros szálakkal kötődő, már elhunyt, kiemelkedő értékeket teremtő alkotók előtt tiszteleg.

Dr. Horváth Béla építészre emlékeztünk

Olajos Csaba nyugalmazott területi főépítész emlékezett Dr. Horváth Béla építészre az Emlékestek sorozatban a Múzsák Kertjében. Barázda Eszter köszöntötte a jelenlévőket, az elhunyt családtagjait: özvegyét és két gyermekét, rokonait. A Múzsák Kertjében emléktáblájánál Balázs István, a Múzsák Kertje Alapítvány elnöke és az építész lánya, Horváth Kinga  helyezte el az emlékezés koszorúját. Mécseseket gyújtottunk, majd visszamentünk a terembe, ahol meghallgattuk Olajos Csaba előadását.

            Olajos Csaba több évtizedeken át dolgozott együtt Horváth Bélával, a családtagok rendelkezésére bocsátották azt a 40 oldalas irattömeget, amelyből összeállította a prezentáció anyagát. Horváth Béla mindent dokumentált. Előadónk a rengeteg tervrajzból, konferenciák témáiból, felújítási munkák jegyzőkönyveiből, fotókból válogatott, de személyes történetekről is beszámolt. Láthattuk a gyermekként, ifjúként, majd a családapát feleségével, gyermekeivel, unokáival, de az általa nagyon tisztelt édesapját is.

            Horváth Béla életrajza:

1927. május 3-án született Miskolcon, Diósgyőr-Vasgyárban. 2013. december 29-én Miskolcon hunyt el. Édesanyja: Hegyi Mária, édesapja Horváth Béla építőmester. Elemi iskola: Kun József utcai ún. Kerti-iskola, Katholikus Fráter György Főgimnázium. 1945-ben érettségizett. Tagja volt a Magyar Cserkészszövetségnek. Egész életét meghatározta Miskolc iránti vonzódása. Iskolai szünetekben édesapjánál kőművesként dolgozott. Korán kialakult érdeklődése az építészet felé.

            Életét meghatározó gondolatok:

"A huszadik században, a legnagyobb kaland megmaradni ott, ahol születtünk" /Panek Zoltán/

"Aki becsületes, nem hallgatja el a rosszat." /Selye János/

"Nevetséges és szükséges a kritika, nevetséges, mert úgy tesz, mintha mindenhez értene, mi több, jobban értene. A kritika felelet, a rossz felelet is több a hallgatásnál..."

"Ami hazugságon alapul, az összeomlik."

            Az ember:

Családját szerető ember volt. Miskolci lakos testében, lelkében, minden porcikájában. A közért, közösségért tevő, arra figyelő ember. Folyamatosan figyelte és jegyezte a fonákságokat, igazságtalanságokat. Szeretett városának minden rezdülését érzékelte, azokra reagált. A közmeghallgatások nélküle üresek lettek volna. Ha kellett, fellebbezett, panaszt írt, észrevételezett. Élete és több mint hat évtizednyi munkája során mindig az értékek, az igazság és a becsület mellett állt ki. Tevékenységét a szebb, korszerűbb, kulturáltabb és hatékonyabb településekért végzett szolgálat jellemezte.

            A szakember:

Szakemberként az igényesség, sokoldalúság, munkabírás, tudásvágy jellemezte. A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki karán 1949-ben építészmérnöki diplomát szerzett. Tervét dicséretben részesíteték. 1966-68-ig a BME Közlekedésmérnöki Kar Gazdasági Mérnöki Szakának  hallgatója. 1971-ben okleveles építési gazdasági mérnök. További tanulmányok: esztétika témakörben. Gazdaságpolitikai diplomával, ingatlan szakértői alap és középfokú vizsgával és államigazgatási szakvizsgával rendelkezett. 1973-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen Műszaki doktorrá avatták Városépítés, épületek tervezése szaktudományból. Szakemberként tervező, kivitelező, urbanista, szakértő, főépítész, kutató.

            Magáról így írt:

"Röviddel pályaindulásom után sem ott folytathattam munkásságomat (tervezés), ahová készültem. A történelem, a diktatúra, a magasabb érdekek, a szükségletek határozták meg hivatásomtól, törekvésemtől eltérő munkahelyeimet. Gondolkodásomat -  erőnlétemet - , állandó megújulásomat közvetlenül segítették a könyvek... "

            Munkahelyei:

1949-50:  ÉM. Miskolci Tervező Iroda - tervező

1951-51: Bajai Magasépítő Vállalat, Miskolci Magasépítési NV. - Miskolc-Egyetemváros - építésvezető, főépítés vezető

1951-54:  28/5. sz. Építőipari Vállalat, Ózd - termelési és műszaki osztályvezető

1955-63: ÉM Miskolci Tervező Iroda -irányító tervező, 1959. 01.-től igazgató

1963-70: ÉGSZI osztályvezető, majd Miskolci Kutató Tagozat vezetője, termelési, művezetési teendők ellátása

1970-1981-ig: Miskolc város főépítésze

1982–92-ig: az Építésügyi Tájékoztatási Központ Észak-magyaországi Iroda - irodavezető

1990–91-ig: Heves város főépítésze

1991–1994-ig: Mezőkövesd város főépítésze

1992-ben:  nyugdíj

            Társadalmi tevékenység:

Építéstudományi Egyesület (ÉTE) alapító tagja, 1949-1990-ig vezetőségi tagja, 1997-től örökös tag

Magyar Építőművészek Szövetsége (1961-71-ig területi titkár)

Magyar Urbanisztikai Társaság alapító tagja 1966-tól, a MUT Észak-magyarországi Területi Szervezetének titkára 1990-től

Az Észak-magyarországi Urbanisztikai Konferenciák (I-XXI.) szervezője, köteteinek szerkesztője

Országos Főépítészi Kollégium - Nyugdíjas Munkacsoport

B-A-Z. Megyei Építész Kamara tagja megalakulása óta

A VÁTI településtudományi kutatásai, tervek készítése, közreműködés

A Magyar Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) tagja 1949-től, a B-A-Z Megyei Szervezet vezetőségi, ill. elnökségi tagja, majd társelnöke, a sajtóbizottság vezetője 1955-től

Miskolci Igazságügyi Szakértői Kamara – igazságügyi szakértő megalakulástól

Magyar Közgazdasági Társaság (B-A-Z Megyei Szervezet) tagja.

            Szakmai alapelvei:

"Az építész legfontosabb feladata rendet teremteni..." /Walter Henn/

"Aki házat mond, várost mond, és aki a városhoz nyúl, annak a vidékkel is foglalkoznia kell, s a mezőgazdaság és városépítés újjászervezésétől az egész ország újjáépítéséig kell eljutnia." /Le Corbusier/

"... az építészet nemcsak művészet, nem csupán az életfelfogás tükröződése vagy az életmód ábrázolása, az építészet mindenek fölött a környezet, a színpad, amelyen életünk lejátszódik." /Brúnó Zevi/

"Az idegenből jöttek nem tudják gondját viselni azoknak az épületeknek, amelyeknek árnyéka nem borult bölcsőjük fölé" /Francois Miron/

            Fontosabb publikációk - műemlékvédelem:

1950-51: Dr. Varga László egyetemi docenssel társszerzőként Miskolc város műemléki és városképi vizsgálata

1952: a Múzeumok és Műemlékek Országos Felügyelősége megbízásából Miskolc II, III, IV. kerületének műemléki vizsgálata

"Ismerjük meg építészeti műemlékeinket" - 20 újságcikk a Miskolci Építők c. lapban. 1954. június 4-1955. március 29.

A Miskolci Avas műemlékei. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat, 1964.

1962: Miskolc, Városképek és műemlékek (Műszaki Kiadó), amely a város történetét és építészetét dolgozza fel. Marjalaki Kiss Lajossal és Valentiny Károllyal társszerző.

            Fontosabb publikációk: urbanisztika, építészet:

Szebb Miskolcért - Miskolc városrendezési kérdései 1958

A korszerűbb Miskolcért. Miskolc energiaellátásával foglalkozó ankét, 1960

Miskolc általános rendezési terve I. ütem - vitaanyag, 1961

A kulturáltabb Miskolcért. Miskolc városrendezési kérdései 3. 1962-63

Miskolc és településszerkezeti egységeinek építészete és városépítése 1890-2000

Miskolc oktatási létesítményei 1965

A hatékonyabb Miskolcért. Kommunális ellátás és városüzemeltetés B.-A.-Z. megyében és Miskolcon, 1969

Lakásépítés és lakásgazdálkodás helyzete Miskolcon és Borsodban, 1971

Miskolci városközpont Klny., 1979

Urbanisztika 2000 kötet: A magyar urbanisztika a milleniumtól napjainkig

Észak-magyarországi Urbanisztikai Konferenciák XXVI-XXX.

Észak-magyarországi Urbanisztikai Konferenciák XXXII-XXXIII.

            Fontosabb publikációk - Urbanisztika - Építészet:

A MTESZ B.-A.-Z. Megyei szervezete tevékenysége 1949-1985. Miskolc, 1987

Kiállítás Horváth Béla építőmester születésének 100., halálának 15. évfordulója alkalmából a Kós Károly-házban (1996. 12. 9.-1997. 01. 15.) kötet is készült.

Észak-magyarországi Urbanisztikai Konferenciák I-XXV. 1998

Kékestető és első fejlesztője Csonka László, Miskolc 201-2002

Miskolc-Tapolca városépítés és építéstörténete - befejezetlen

Magyar Urbanisták - befejezetlen

            Összesen - 2007-es adat:

Tudományos, ill. tudományos jellegű munka: 117 db

Előadások, referátumok és fontosabb felszólalások: 358 db

Szakcikkek, újságcikkek és egyéb publikációk: 429 db

Tanulmányok: 55 db

Tervezési munkák, oktatás, szakvélemények: 88 tételcsoport

Kiállítások és termékbemutatók: 54 db

            Tervezési munkák:

1. Miskolc, Győri kapu 13. Szociális otthon, 1949-50. többször átalakítva, ma irodaépület

2. Ózd, Piactér, 1949. Az 1960-as évek végén rekonstrukció keretében lebontották

3. Miskolc, Görögkeleti templom állagvédelmi munkálatai. 1954.

9. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, Papszer 1. épülete homlokzat helyreállítás, 1957.

12. Széchenyi utca városképi helyreállítása és rendezési javaslata, 1958-59.

15. Miskolc, Margitta dűlő városrendezési szakvélemény, 1958. Beépítési vázlatok.

16. Miskolc, Széchenyi u. 9. műemlék helyreállítás, 1958.

18. Avasi kilátó tervpályázata. Megvétel. 1958.

19-20. Rákóczi u. 11. és 14. számú épületek műemléki helyreállítása, részleges emelet-ráépítés. Miskolc, 1958.

21. Avasi feljáró lépcső alsó szakaszának terve. Miskolc, 1958.

22-24. Miskolc belváros részletes rendezési terve I-II-III. ütem. Miskolc, 1957-62. közötti ütemek szerint

26. Avasi templom helyreállítása - előkészítő tanulmányterv. Részleges állagvédelem. Miskolc, 1958-59.

27. Bajcsy-Zsilinszky u. és Ady-híd környék részletes rendezési terve. Miskolc, 1958-61. között több részletben

28. Veszprém városközpont rend. pályázata. Kiemelt megvétel. 1959. Társszerző: Hiesz Győző és Szabó József

29. Kamaraszínház átépítési terve. Miskolc, 1959-60.

31. Széchenyi utca nyugati szakasz portál tervek. Miskolc, 1962.

32. Avas meghívásos pályázatok, 1966. Farkasdy Zoltán munkatársaként

35.Budapest, XV. Újpalota. Térplasztika környezete és talapzata, 1974.

39-46. Műemléki helyreállítási, állagvédelmi tervek:

- Köröm, egykori pálos ház, 1959.

- Miskolc, Hősök tere 1. Kollégium és Minorita rendház, 1958 és 1991.

- Hídvégardó, rk. templom. 1958.

- Hernádpetri, rk. templom. 1958.

- Szerencs, ref. templom. 1958.

- Tornabarakony, gk. templom. 1958.

- Serényfalva, rk. templom. 1958.

            Fontosabb díjai:

Országos MTESZ díj, 1976.

Alpár Ignác érem (ÉTE), 1980.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei MTESZ díj, 1983.

Hild János Emlékérem, 1986, 2009.

Barna Gábor Emlékérem, 2003.

Miskolci Városszépítő Egyesület Városunkért emlékérme, 2003.

            Ezután előadónk bemutatta azoknak az épületeknek fotóit, amelyek Horváth Bélához köthetők. Számtalan épületet és városrendezési munkálatokat tervezett, vizsgálatokat végzett. Hagyatéka a család tulajdonát képezi, ők megígérték, hogy ezeket tovább őrzik és mások elé fogják tárni. Ez az est egy építész gazdag munkásságáról szólt, ami hat évtizedes kitartó és elkötelezett munka eredménye. Végül láthattuk idős kori fotóját feleségével és unokájával. Olajos Csaba egy idézettel fejezte be előadását, ami illik az áldozatos, hosszú évtizedeken át munkálkodó, különleges emberhez: "Az ember akkor ember, ha összes választási lehetőségei közül a legnehezebbet  választja /Bolyai János/".  

Kühne Katalin

______________________