A víz zenéje

Kecskés Zsófia zongora koncertje

2019. Májua 8-án, 18 órától

A Feledy-házban (Miskolc, Deák tér 3.)

______________________________

A víz zenéje - koncert

A Herman Ottó Múzeum - Miskolci Galéria és a Múzsák Kertje Alapítvány a Feledy-házban A víz zenéje címmel Kecskés Zsófia zongora koncertjére hívta az érdeklődőket.

A műsorban elhangzott: Beethoven: Vihar Sonata I. II. III. tétel, Debussy: Estampes - Kertek esőben című darabja, majd Liszt Ferenc: Zarándokévek: Wallanstadti tónál, Au bord den source - A forrásnál és a Villa d'Este szökőkútjai című művei.

1. Ludwig van Beethoven (1770-1827) minden idők egyik legnagyobb zeneköltője. Nagyatyja, Louis van Beethoven (1712-1773) Löwenben, Lüttichben, 1733-tól Bonnban működött mint énekes, majd karmester, kinek fia, Johann van Beethoven (1739-1792) 1764-ben szintén bekerül mint tenorista az udvari zenészek sorába, három évvel később nőül veszi az udvari szakács lányát, Maria Magdalena Laymet (sz. 1746), aki hét gyermekkel ajándékozza meg, de közülük csak három marad életben: Ludwig, (1770. dec. 16), K. A. Karl (sz. 1774) és N. Johann (sz. 1776). Ludwig már kisgyermek korában rendkívüli tehetséget árult el. Ezt atyja megerőltető zenei tanulmányokkal igyekezett kifejleszteni, hogy mielőbb hasznot húzhasson belőle. Johann v. Beethoven egyre inkább rabja lett az italnak. A dúlt családi élet már korán független életre szoktatta Beethovent. Christian Gottlob Neefe, művelt muzsikus volt Beethoven első komolyabb mestere, aki bevezette őt a bonni zenei életbe. Beethoven a templomban orgonált, a zenekarban és színházban csembalózott, később brácsázott. A társadalmi életbe is sikerült jobban beleilleszkednie. Itt Franz Gerhard Wegeler orvostanhallgatóval kötött életre szóló barátsága egyengette útját. Wegeler bevezette őt Emanuel van Breuning udvari tanácsos özvegyének házába, mely második otthonává lett. 1787. július 17-én anyja meghalt, és atyjának könnyelmű életmódja egészen felborította a kis háztartást: 1789-ben Beethoven a család gondnokának neveztette ki magát, hogy apja helyett gondoskodni tudjon testvéreiről. Művészi fejlődésére ösztönzőleg hatott az 1790-ben Londonba utazó, ill. 1792-ben onnan visszatérő Haydnnak két bonni látogatása is. Legmélyebben talán a Ferdinand van Waldstein gróffal kötött benső barátság nyúlt bele Beethoven sorsába. A gróf 1787-ben jött Bonnba és első mecénása lett a fiatal muzsikusnak. Beethoven 1792-ben elhagyta szülővárosát és Bécsbe utazott. Itt Haydnnél, Schenknél, Albertsbergernél és Salierinél tanult. A főúri körök szívesen fogadták a Waldstein gróf ajánlatával érkező Beethovent, akinek így alkalma nyílt Luchnowskí, Browne, van Swieten, Schwartzenberg és Lichtenstein házi koncertjein megalapozni hírnevét. Utolérhetetlen zongorajátékával feltűnést keltett. A legnagyobb csodálatot azonban merész, gazdag fantáziára valló szabad improvizáló készsége jelentette. 1800. ápr. 2-án tartja első nagyszabású önálló szerzői koncertjét. 1805. nov. 20-án színre került Fidelio (Leonora) című operája, oratóriumok, zenekari táncok, hegedűversenyek, csellószonáták, vonósnégyesek, kantáták, dalok, kórusok.  9 szimfóniát írt, a Mondschein, Pastoral, Kreutzer, Waldstein, Appassionata stb. szonátái a leghíresebbek. Beethovent a világi és egyházi fejedelmek úgy fogadták, mint a művészet uralkodóját, kitüntetéseket kapott. Természetének alapvonása a jóság, szeretet, humánum, de csalódott az emberekben. Hallása gyengült, majd süket lett. Élete utolsó szakaszában magányába zárkózott. Krónikus májbaja miatt négyszer operálták, 1826-ban tüdőgyulladást kapott, 1827. márc. 26-án meghalt.

Kecskés Zsófia zongorán adta elő Beethoven: Vihar Sonáta I., II., és III. tételét. A szonáta legrégibb értelmében hangszeres zenedarab ("canzon da sonar", "canzon per sonar"). A barokk zenében Sonata da camera, Sonata da chiesa. A klasszikus szonáta ciklikus, 3-4 tételes műforma. A tételek sorrendjére nézve szigorú szokás alakult ki: az I. tétel gyors tempójú és szonátaformájú, a II. lassú szonáta-, variáció vagy dalformájú tétel, a II. Menüett vagy Scherzo: gyors tempójú triós dalforma, a IV. tétel ismét gyors, rondó-, vagy szonátaformájú. A háromtételes szonátákból általában a Menüett és a Scherzo szokott hiányozni. A romantika kora óta a szonáta sokkal kötetlenebb műforma: a tételek száma és rendje szabadabb, nem szükségszerűen ciklikus forma (Liszt: H-moll szonáta). A most hallott Vihar szonáta természeti képeket idézett fel. Zsófia gyönyörűen játszotta.

Claude Achille Debussy (1862-1918) francia zeneszerző. Szülei zongoraművészt akartak nevelni belőle. Érdeklődése azonban a zeneszerzés felé fordult. 1884-ben elnyerte a római nagydíjat. Ekkor Wagner volt az eszményképe, de barátjának, Eric Satienak, majd Muszorgszkij Borisz Godunovjának hatása alatt, a párizsi szimbolista írók és modern festők társaságának befolyására kiábrándult a bayreuthi eszményekből. Mallarmé Egy faun délutánja c. híres költményéhez írott zenekari Prélude-je (1892) és vonósnégyese (1893) keltette fel a figyelmet muzsikája iránt. A Maeterlinck szövegére írt Pelléas és Mélisande már nagy érdeklődésre tartott számot. A háború alatt rákbetegség támadta meg, Párizs bombázásának napjaiban ez vitte sírba. Debussy a 20. század modern zenéjének kezdeményezője. A francia zene nagy reneszánsza hozzá fűződik. Az impresszionista stílus, a zenei nyelv felfrissülése, a hangszerek technikájának finomodása és a zenei színhatások kiaknázása voltak jelentősek művészetében. La mer (1904) és az Ibéria (1907) c. zenekari darabokat már intenzív élet s a költői kifejezés plaszticitása jellemzi. Utolsó melodikus, vagy neo-klasszikus korszakában csodálatos leszűrtség, nemes vonal, sajátságos, antik görög remekművekre emlékeztető tisztult derű uralkodik.

A második zongoradarab Debussy Estampes - Kertek esőben címet viseli. Itt is a természeti képek jellemzőek, kissé lágyabb zene, mint a Vihar szonátában, és tele költészettel. Ezt is nagy hozzáértéssel adta elő Kecskés Zsófia.

Szünet után következtek Liszt Ferenc három kiemelkedő zongoradarabja: Zarándokévek: Wallenstadti tónál, Au bord den source - A forrásnál és a Villa d'Este szökőkútjai.

Liszt Ferenc (1811. okt. 222, Doborján-1886. júli. 31. Bayreuth). Atyja Liszt Ádám, maga is jó zenész, az Esterházy-uradalom gazdatisztje volt. Liszt rendkívüli zenei képességei komoly tanulmányok során gyorsan fejlődtek. 9 éves korában Sopronban, majd Pozsonyban tartott hangversenyt, a magyar főurak 6 évre biztosítottak évi 600 Ft ösztöndíjat számára. Atyja Bécsbe vitte, ahol Carl Czerny, korának leghíresebb pedagógusa lett zongoratanára. Elméletet az agg Salieritől tanult. Zeneszerzési tanulmányait Paërnél, majd Reichánál folytatta. A csodagyermek Párizs előkelő világának kedvence lett. Zenetanítással is foglalkozott. Barátsága Lamartine-nal jelzik érdeklődési körének bővülését. Paganini hegedűvirtuozitását átvitte a zongorajáték technikájába. Chopinnel való barátsága új világot nyitott előtte, Berlioz fellépte a programzene hívévé tette. Zsenialitásán átszűrte,  teljesen egyéni és önálló művek alkotását hozta. Első szerelme növendéke, St. Criq grófnő iránt viseltetett, csalódással járt. Később d'Agoult grófnéval ismerkedett meg, aki elhagyta férjét, Lisztet követte, három gyermekük lett: Blandine, Cosima, Daniel. Olaszországi tartózkodása idején értesült a nagy pesti árvízről (1838), útrakelt és jótékony célú hangversenyt adott Pesten, amit az árvízkárosultaknak juttatott. Hangversenykörútjain hatalmas sikerek érték. 1840-ben tette alapítványát a Nemzeti Zenede létesítésére, Pest díszpolgárává választotta. Konstantinápolyba, Oroszországba utazott. Itt találkozott Sayn-Wittgenstein Karolina hercegnével, aki 1848-ban elhagyta Woronincét, leányával követte Lisztet. A zeneszerző 1842 óta a weimari nagyherceg udvari karmestere lévén, 1847-ben Weimarban telepedett le. Onnan Rómába ment, itt csalódások érték, a hercegnőt nem vette el. Liszt ezután szimfonikus művei után oratóriumokat, misét alkot (Szt. Erzsébet legenda, Koronázási Mise, Krisztus-oratórium). Ekkor Róma, Weimar és Budapest között lakott, utóbbiban a Zeneakadémia elnöke lett. Egy utazás közben meghűlt, tüdőgyulladás vetett véget életének. Nemeslelkű, áldozatkész, jótékony adományok, alapítványok fűződnek nevéhez. Zeneszerzői jelentősége korszakalkotó, az új zenei irány ritmikai és harmóniai gazdagsága, már Wagnert megelőzően megtalálhatók nála. Művei: szimfonikus kompozíciói (Tasso, Les Préludes, Prometheus, Mazeppa, Dante- és Faust-szimfónia, számtalan zongoraműve (Esz- és A-dúr), szonáta (H-moll), BACH fantázia és fúga, 2 ballada, 2 legenda, 4 Mephisto-keringő, 2 polonaise, etűdök, végül a Vándorévek - vagy másként Zarándokévek 3 kötete stb. Vokális művek, dalok és kantáták, rapszódiák. A magyar muzsika Liszt rapszódiái révén lett világszerte ismertté. Ezek anyaga nem igazán népzene, hanem a népszerű műdalok. Utolsó művei az új magyar zene (Bartók Béla) kiindulásának alapjává váltak.

A harmadik részben Liszt Ferenc: Zarándokévek: Wallenstadti tónál, Au bord den source - A forrásnál és a Villa d'Este szökőkútjai című darabok hangzottak el, ismét Kecskés Zsófia kitűnő tolmácsolásában. A közönség lelkesen tapsolta a művésznőt. A Feledy-házban megrendezett Ki nyer ma? - Játék és muzsika tíz percben c. vetélkedők, Kamarazenei koncertek, Nyári zenei esték mellett ezek a szólókoncertek nagy népszerűségnek örvendenek, ajánlom mindenkinek!

Kühne Katalin