A Mintha Zenekart tavaly hallottuk először, a Múzsák Kertjében most ismét, mindig más műsorral kápráztatnak el bennünket. Balázs István köszöntötte a zenekar tagjait, akik egy órás műsort adtak. A zenekar 2012-ben alakult Miskolcon. Az öt tagú formáció tagjai más-más zenekarokban már régóta játszottak: Feledy-Bacsik Ágnes – ének, dobok, furulya, Veress Kinga – ének, dobok, furulyák, Kis József - basszusgitár, gitár, Somorjai Lehel – gitár, fúvós hangszerek, Szabó Péter hangmérnök, aki nem jöhetett, máshol tartózkodott. A zenekar a Kárpát-medence népi dallamainak feldolgozásán túl a középkor, koraújkor trubadúr, Minnesänger dallamait dolgozza fel sajátos stílusban. Zenéjükben térbeli, időbeli távolságok ellenére kapcsolatokat keresnek különböző korok és földrajzi helyek muzsikája között. A zenekar tagjai különböző zenei gyökerekkel rendelkeznek, hisz népi énekes, klasszikus klarinétosból lett népzenész, rock zenész, és gyakorló régizenész-blockflöte játékos állt össze erre a kísérletre. Számukra a népi dallamok és a középkori zene feldolgozása nem cél, hanem eszköz. Eszköze annak, hogy megmutassák miképp hatott egymásra a különböző történelmi korok és társadalmi rétegek zenéje. Miképp maradt meg egy-egy dallam évszázadokon keresztül, miképp bukkant elő más formában és más helyen. Hogyan lett egy Minnesänger dallamból sok száz év múlva esetleg egy magyar ugrós. A középkori és koraújkori zenék-dallamok is csak eszközök. Nem törekednek a korhű bemutatásra, sőt eljátszanak azzal a gondolattal, hogyan lehet őket 21. századi módon előadni. A zenekar neve is ezt fejezi ki: MINTHA. Mintha népzene lenne – de nem az, mintha jazz, rock lenne – de nem az, néhol komolyzene lenne – de nem az.
Somorjai Lehel : Klasszikus zenén nevelkedett, kipróbálta magát a rock- és népzenében is. Klarinét a fő hangszere, bár a Mintha zenekarban főleg gitározik. Mivel a formációban szigorúan véve a gitár az egyetlen akkordhangszer, az általa kimunkált és játszott egyedi, jellegzetes akkordfűzések alapvetően meghatározzák a zenekar hangzását. Számára a Mintha zenekar egy izgalmas szellemi kaland, egy kísérlet, egy játék azzal, meddig lehet egy kompozíciót lecsupaszítani, hogy az mégis komplex maradjon, hogyan lehet egy népzenei, régi zenei feldolgozást úgy előadni, hogy ne legyen benne több hang, mint amennyi kell, de kevesebb se. Tudatos koncepcióként éli meg azt is, hogy a Mintha zenekar az emberi hangot hangszerként használja, az ének szólamok a zenekari hangzásnak fő alkotóelemei. Bár a mondás szerint senki sem pótolhatatlan, de számára az öttagú Mintha zenekarban senki sem pótolható.
Veress Kinga
Polgári foglalkozása zenetanár. Munkája kapcsán mindig érdekelte, hogyan lehet régi korok zenéit, dallamait a mai kor emberével megszerettetni, újra felfedeztetni, akár úgy is, hogy modernebb hangzást kapnak ezek a dallamok. A Mintha zenekar egyik célja ez. Izgalmas dolog különböző korok muzsikáit – legyen az népi dallam, vagy udvari zene – egyéb szólamokkal, harmóniákkal díszíteni, dúsítani, esetleg teljesen új köntösbe öltöztetni, modern stílusokban megszólaltatni. Ez a stíluskeveredés, és sokrétűség teszi izgalmassá számára a Mintha zenekar zenéjét. Népi és barokk furulyákon játszik, énekel és dobol. Ő a „szólamfelelős”. A Mintha zenekarban olyan társakra talált, akik bár különböző zenei előélettel rendelkeznek, ennek ellenére a közös gondolkodás az első perctől jelen van. Szerinte közös munkájukban négyük zenei ízlése, humora találkozik az ötödik tag igényes, megbízható hangmérnöki munkájával. A Mintha zenekar számára a sokszínűséget és nem utolsó sorban a barátságot és a jó társaságot jelenti.
Az ezredforduló előtti években egy miskolci néptánc együttesben került közelebbi kapcsolatba a népzenével. Később a bükkszentkereszti néptánc egyesületben gyakran lehetősége nyílt a magyar tájegységek táncai mellett szlovák vendégoktatóktól is tanulni. Az autentikus környezetben számtalan szlovák népdalt sajátított el. Repertoárját később magyar népdalokkal bővítette, és több miskolci népi zenekarban működött közre énekesként. 2012-ben találkozott egy koncerten Somorjai Lehellel, aki meghívta az akkor alakuló Mintha zenekar próbájára. Ez az este fordulópontot jelent zenei pályafutásában. Elmondása szerint „Jó emberekkel ismerkedtem meg, akik fantasztikus zenét játszanak, tele ötletekkel és kreativitással. Ettől a pillanattól kezdve egyértelműen tudtam, szeretnék ebben részt venni.” Így lett a Mintha zenekar énekese, időnként „síppal, dobbal…"!
„A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható.” (Kodály Zoltán) Kis József életében gyerekkora óta nélkülözhetetlen szerepet játszik a hangszer, a zene. Az életkorának, érdeklődésének megfelelően követték egymást stílusok és hangszerek: komoly zenén nevelkedett, a punk és a rock táplálták ifjúságát, míg kikötött abban az érdekes zenei világban, melyet a Mintha név fémjelez. Zenei játéka nem szorul a basszusgitár szerepének klasszikus keretei közé. A ritmus szekcióból dallamos basszus szólamokkal kitörve gyakran folytat párbeszédet zenésztársaival - nem nélkülözve némi virtuozitást sem.
A zenei művészet és a hangreprodukció tökéletes szimbiózisának elérése érdekében került a zenekarba 2014-ben - bár ismeretsége a tagok némelyikével jóval korábbra nyúlik vissza. Tökéletesen ismeri zenésztársai egyéni és együttes zenei koncepcióit, azok hangszereinek karakterét, viselkedését. A koncertek során a keverőpult mögött együtt lélegzik a zenekarral és szenvedéllyel törekszik arra, hogy az előadás zenei élményének meghatározó részévé váljon a szonikus tisztaság és kiemelkedő hangzás.
Kecsketánc (moldvai), Hidegen fújnak a szelek, Kerek a szőlő levele, Román csujogató, Neihart von Reuenthal (XIII. század): Párhuzamok, Oroszlánszívű Richárd (1157-1199) - Ja Nuns Hons Pris, Raimbaut de Vaqueiras - Kalenda Maya, Novus anus (francia karácsonyi ének), Sej csillag, csillag, Francesco Landini - Ecco la primavera, G. de Coincy - Ma Viele, Hopp ide (Sorskeringő), Ne sírj rózsám, Szvit (moldvai dallamok), Kis kece lányom, Kórházban (Sepsiszentgyörgy), Madárka, Megállj te kis madár, Szivárvány havasán, Utca, utca, Gyere ki te gyöngyvirág, Gergelyes, Túl a vízen, Szabadságharc kompozíció, Hol vagy István király, Bogyiszlói rác dallamok, Hora, Román csujogató (Zágra), Zsuzsanna napi köszöntő, Pietro Bono: La Magdalena, Ír dallamok, Dán dallamok.
A zenéjük elvarázsolt bennünket, átvettük a ritmust, topogtunk, velük dúdoltuk az ismert népdalokat. Úgy éreztük magunkat, mintha végigjártuk volna a Föld országait, velük együtt roptuk a táncokat. A középkori zene hullámain és a megzenésített verseket hallgatva elmerültünk a múlt dicső harcaiban, egyéni és tömeges megpróbáltatásaiban.
Kühne Katalin