Feledy Gyula 1993-ban a Változatok József Attila verssoraira című kiállítása katalógusában így írt az irodalom és a képzőművészeti illusztrációk, az írók és a képzőművészek kapcsolatáról:
„Verssorok – szavak bűvöletében fogantak ezek a rajzok… Egy olvasó – a rajzoló – feljegyzései a költészet varázslatos tartományából. Bevallottan önkényes kép asszociációk a szavak, gyakran jelentéstartalmuktól is független, visszazsongó zenéjére.
Ilyen formán joggal kérdezhető: igényelhetnek-e akár csekélyke közfigyelmet? Ha igen, legfeljebb mint autonóm képek. Szerzőjüket ugyanis átmenetileg sem vezette az az – egyébként is balga és kilátástalan – igyekezet, hogy a költészet megfoghatatlan titkait maga, kiváltképp pedig mások számára „értelmezze.” Az sem fordult meg fejében, hogy e titokhoz fűződő, nyilván saját mestersége, neveltetése, ízlése által is befolyásolt személyes viszonyának valamiféle általános érvényességet tulajdonítson…”
A tárlat a Miskolci Galéria gyűjteményéből mutat be egy válogatást, Feledy Gyula azon munkáiból, melyek forrásai irodalmi művek voltak, így pl: József Attila, Bulgakov, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Hemingway alkotásaihoz készült grafikai lapokat.
A tárlat megnyitására a Múzsák Kertje alapítvánnyal közösen egy Irodalmi Fonót is terveztünk (2020. május 8.-ra), melyen azok az írók művei szerepeltek volna, melyek ihletői voltak Feledy Gyulának. Terveink szerint 2020. nyarán ez az Irodalmi Fonó a Feledy-házban megrendezésre kerül. De addig is részleteket láthatnak az előadásból Ötvös Éva színművész, Petri Nóra és Koncz Károly György „otthoni” tolmácsolásában.