IRODALMI FONÓ * Konsztantinosz Kavafisz

Képek a Fonóról

______________________________________________________________________________________________________

Az Irodalmi Fonóban szakítottak a hagyományokkal, és egy görög költőt mutattak be az előadók. Konsztantinosz Kavafisz verseiből válogattak. 1863-1933-ig élt. Tisztviselőként dolgozott, de az ókori görög kultúra érdekelte, behatóan foglalkozott történelmükkel. Ahogy az akkori közéletről, szenátorokról, politikusokról vélekedett, úgy érezhettük, mintha ismerné a későbbi korok demokráciáit is. Iróniával teli írásaiban kigúnyolta a hatalmasok előtt megalázkodó kisembereket, a hiú császárokat, azok alattvalóit. Aki most hallotta először verseit Somlyó György és Vas István fordításában, biztosan előveszi kötetét, hogy újraolvassa azt.

Weöres Sándor idén lenne 100 éves, 1913. június 22-én született. Kiváló költőnket Nobel-díjra is felterjesztették. Sajnos nem ítélték oda neki, pedig egész életműve alapján  megérdemelte volna. Baumgarten-díjban ugyan részesült, ebből fizethette ki utazásait. Megismerkedett a távol-keleti kultúrákkal, filozófiákkal, vallási tanokkal. Ez áthatotta egész költészetét. A gyerekek játékos rímű versein nőttek fel. Nincs olyan gyerek, aki ne ismerné és ne énekelné a Kaláka koncertjein az általuk megzenésített verseket. Olyan bölcsességeket olvashatunk gondosan megmunkált verseiben, amit egy tág látókörű, érzékeny ember közvetít felénk világunkról. Maximalista volt, ezért nem minden versét közölte köteteiben. Idén megjelentették Elfeledett írásait, ebben ugyanazt a gondolkodót ismerhettük meg, mint a  Teljesség felé című kötetéből. Az előadók válogatása felidézte nekünk a költő sokszínűségét, csodálatos, egyéni színeit, ízeit, ritmusait, mondanivalójának gazdagságát. 

 Kühne Katalin

____________________________________________________________________________________________________

Június 14.

  Megemlékezés Weöres Sándor 100. születésnapjáról.  

*

Válogatás Konsztantinosz Kavafisz (Alexandria, 1863. április 17. – Alexandria, 1933. április 29.) görög költő verseiből.

"Tisztázatlan, miként hatott Kavafisz a magyar irodalomra. Petri mindenesetre többször is azt vallotta, Eliot költészete mellett a Kavafiszé volt az, mely pályája elején fölszabadító hatással volt rá." (Krupp József: Második Odüsszeia, Élet és Irodalom, 50. évfolyam, 25. szám – vö. Petri György Munkái III.: Összegyűjtött interjúk, 142, 263.). Petri György számára a hatást Kavafisz verseinek Somlyó György mellett legfontosabb fordítója, Vas István közvetítette, akinek költészetére "anekdotikusságával, a hétköznapi nyelv lírai lehetőségeinek kihasználásával" szintén komoly hatást gyakorolt Kavafisz. A marosvásárhelyi költő, Kovács András Ferenc Kavafisz-átiratai előbb folyóiratokban jelentek meg, majd 2006-ban verseskötetté álltak össze (Kovács András Ferenc: Hazatérés Hellászból – Kavafisz-átiratok. Magvető, Budapest 2006.)