Művészeti Szabadegyetem 2013/2015.6.

Olajos Csaba ny. főépítész előadása

Megyei, majd területi főépítészként, az Építész Kamara alelnökeként évtizedeken át alakította városunk építészetét is, műemlékvédelmét, kutatott, számos tanulmánykötetet írt. A kiegyezéstől a századfordulóig terjedő korszak városunkban is meghatározó volt. Amikor még ő tanult, nem tanítottak megfelelően erről az időszakról, pedig Budapesten és más nagyvárosokban ekkor épületek azok a gyönyörű paloták, amelyek egyházi és világi intézményeknek adtak otthont. Az 1790-es években még egyetlen emeletes ház, a Rákóczi - Dőry-ház volt Miskolcon. 1809-ben épült fel az Első Magyar Általános Biztosító Társaság épülete (Széchenyi u. 10.) A polgári társadalom kialakult, a kapitalista nagyipar hatása is jelentős a városok fejlődésében. A 19. században a lakosság fele városokban élt. A görög kereskedők házainak felépülésével kezdődött el a miskolci városszerkezet kialakulása. Az 1843-as, 1871-es, 1878-as árvizekben, főképp az utolsóban rengeteg ház pusztult el. A vasgyártás, a vasút fejlődése az építészetben is új anyagokat, lehetőségeket hozott. 1856-ban Henry Bess kemencéje révén az öntöttvas fontos építőanyaggá vált. 1857-ben Hoffmann megalkotta a körkemencét. A kő és vakolat mellett megjelent a cement is. A történeti szemlélet fontossá vált az építészetben is. Winckelmann ásatásai nyomán a görög-római emlékek hatottak az építészetre. A 19. századból lényegesen több épület maradt fenn, mint a korábbiakból. A korai akadémikus historizálás után eklektikus stílus volt jellemző. A barokk-, copf stílus dinamikája, gazdag plasztikája lehiggadt. Megyeházák, városházák, kúriák, kastélyok, színházak, bérházak épültek. Megszűnt a céhrendszer, egyetemi képzés indult, e korszak teremtette meg az építészeti szabályzatot. A nemzeti öntudat erősödése hozzájárult ahhoz, hogy magyar motívumok is megjelentek. A Városház-tér környékén felépültek az emeletes, kőből épült lakóházak, banképületek, kialakult egy egységes főutca. 1850-1920 között 3,5-szeresére nőtt Miskolc lakóinak száma, 1930-ra a házak 40 %-a kőből épült. Az egyemeletes házaké 38 %-kal, a kétemeleteseké 18 %-kal nőtt. A színház épületét Hild József és Cassano József tervezte, de ezek a tervek eltűntek. Megnőtt az igény a nemzeti, romantikus épületek iránt. Ezekből néhány látható ma is. Román stílusban épült az Ó-miskolci Tiszai pályaudvar 1859-ben, erről csak egy fotó maradt fenn, a szerencsi pályaudvarhoz hasonlíthatott. Később ezt és a Gömöri pu.-t Papp Ferenc átépítette. Neoromán stílusban épült a Förster-Friedrich által tervezett Zsinagóga. Az Avasi Kálváriát Rudolf Antal tervezte, 1858-63 között folyt az építkezés. Gótikus részletekkel, kő bérletekkel, reliefekkel szép épület. A Toronyalja u. 28. lakóháza és a Városház-tér 4. háza az 1860-as években épült. A neogótika legszebb példája a Széchenyi u. 14. sz. ház, neoreneszánsz épület a Hunyadi u. 10., Czakó Lajos és Klein Ede tervezte a Városház-tér 8-12. sz. házakat. Felépült a Városháza, a Jóni-ház, a Saroképület. Graaf és Feszty pesti cége tervezte Somassa József egri érsek megbízásából az Új kápolnát, a Leánynevelő Intézet emeletesre alakított épületét. Kolek József helyi építőmester építette a Miskolci Takarékpénztárat. Kórházak, középiskolák, városi bérházak, szállodák, múzeumok, a Vasgyárban szép téglaházak, munkáslakások épültek. Az új anyagok megjelenése (acél, vasbeton, kerámia, üveg) az építésztársadalmat arra kényszerítette, hogy új formanyelvet alakítsanak ki. Dúsan faragott oszlopok, szemöldökpárkányok, kerámia-betétek díszítették a házakat.

                Lajos király 1351-ben a jobbágytelkeket rendezte, Mátyás király jóvoltából 1470-ben újabb telekosztás történt, a Kazinczy utca 1794-ben alakult ki. 1897-ben az első rendezési tervet Lechner Lajos, Palóczi Antal készítette el. A Széchenyi utca és a két oldalán lévő telkek határozták meg a mai főutca képét. A lóvasút a vasgyártól az indóházig a főutcán, majd a Bajcsy-Zsilinszky utcán át a Tiszai pu.-ig járt. Az Ady-hídtól a város határáig ipari telkek sorakoztak. Az 1930-as évekig rendezetlen állapotok voltak, tervek születtek, de csak 1945 után valósult meg a telekrendezés.

                Elmondható, hogy 1867-1945 között a város fejlődése előtt óriási akadályok voltak. A kapitalista fejlődés megindult ugyan, de az árvizek, a világháborúk pusztítottak. Ha a történelem nem szólt volna bele, Miskolcon a barokk stílusú 1-2 emeletes házak helyett többségben lennének a 3-4 emeletes bérházak, mint Budapesten. A Református Gimnázium tervét Alpár Ignác budapesti építész készítette, de lehetséges, hogy Adler Károly főépítész, ezek a tervek sincsenek meg. A kiegyensúlyozott homlokzati külső miatt szép. Az Erzsébet Iskola (Kandia u.) épületére a letisztult eklektika, az 1892-ben Kiss István tervezte Igazságügyi Palotára a rusztikusság jellemző. A Mindszenti templom és a Református (ún. „kakasos”) templom tornyát a Wieser-Franz cég tervezte, 1865-ben épült, de Ybl Miklós is készített tervet. A Szemere u. 4. sz. házat barokk elemek, öntöttvas oszlopok, korlátok teszik széppé, Szívós Zsigmond tervezte 1898-ban. Megjegyezhetjük, hogy a főutcai épületeken kívüli utcák épületeinek (pl. Szemere utca) felújítására is nagy szükség lenne, amíg végleg el nem pusztulnak.

                Az előző korszak tagadásaként jelentek meg a szecessziós stílusú épületek. Ekkor már a majolika, az iparművészet elemei, a színes üvegek is meghatározóak. A Nagyváthy Általános Iskola épületét Galter Károly tervezte, letisztult tégla architektúra jellemzi. A Weidlich-palotán a keleti elemek, füzérek, majolika díszítései gyönyörűek. A mellette lévő bank számára Kozma Lajos neoklasszicista épületet tervezett. Árva Pál 1910 körül tervezte a Kis-Hunyad Általános Iskolát és a Rosenberg-házat. Lágy, szolid hullámok, magyar motívumok, lécfrízek díszítik. A Singer-palota 1909 körül épült. Az ipari építészet legszebb példánya az Adler Károly tervezte Vágóhíd, 1891-92-ben épült. A Fráter György Katolikus Gimnázium (ma Földes Ferenc Gimnázium) épületét a leegyszerűsített formák jellemzik. Megjelentek a svájci villaépületek, faerkélyekkel.

                 A város építészeinek névsorából kiemelkedő volt Adler, Cassano, Alpár, Pfaff pesti, Friedrich-Förster bécsi építészek munkássága, de helyi építészek is alakították a városképet. A korszak legszebb, ma is látható belvárosi épületeit fotókon mutatta be Olajos Csaba, virtuális sétát tehettünk segítségével Miskolcon.

Kühne Katalin

_____________________________________________________________________________________________________

Fotó: Barázda Eszter

Miskolc építészete a kiegyezés után és a századelőn 
Az európai stílusok hatásai
Előadó: Olajos Csaba
ny. Észak-magyarországi területi főépítész

December 11.szerda 17 óra
Feledy-ház (Deák tér 3.) 

Művészeti szabadegyetem 2013/2015

Miskolc művészeti élete 1867-2014

A Herman Ottó Múzeum - Miskolci Galéria, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportja és a Múzsák Kertje Alapítvány folytatja az előző években már sikeresen megrendezett előadásokból és beszélgetésekből álló sorozatát a város kultúra és művészetek iránt érdeklődő közönségének, egyetemistáinak és középiskolásainak a Feledy-házban.

A szabadegyetem következő négy szemeszterében Miskolc művészeti életéről hallgathatnak történeti szálra fűzött előadásokat az érdeklődők a kiegyezéstől a múlt század, majd az ezredfordulón át napjainkig.

A művelődéstörténeti áttekintésekkel színesített sorozat az építészet, az irodalom, a színház, a zene, a képzőművészet és a fotóművészet történetét, a kiemelkedő alkotói életutakat, az intézményi háttér alakulását veszi górcső alá és mutatja be elsősorban helyi kutatók, muzeológusok, művelődési és művészeti szakemberek segítségével.

Az első szemeszterben - Miskolc művészeti élete I. (1867-1914) - a felkért előadók kéthetenként a kiegyezéstől az első világháborúig terjedő időszakot idézik meg, a város művészeti életének változó és változatlan jellemzőiről beszélnek egyéni kutatói, alkotói, művelődés,- és művészetszervezői munkásságukból merített tudásukra építve.

A sorozat szerkesztője és az estek házigazdája: Dobrik István művészettörténész