Kuklay Antal művészettörténész előadása

április 3.      

Kuklay Antal művészettörténész, kanonok

Szent és a profán a művészetben

______________________________________________________________________________

Művészeti Szabadegyetem 2013/1

Új időszámítás (!?)

A paradigmaváltás kényszere, lehetősége és valósága a 21. század európai művészetében

A Miskolci Galéria, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportja és a Múzsák Kertje Alapítvány folytatja az előző években már sikeresen megrendezett előadásokból és beszélgetésekből álló sorozatát a város kultúra és művészetek iránt érdeklődő közönségének, egyetemistáinak és középiskolásainak a Feledy-házban.

A felkért előadók a kilencedik félévben, kéthetenként a művészeti tudatforma, a művészet funkcionális és lelkiismereti megújulásának kényszeréről, lehetőségeiről és valóságáról szólnak a hagyományos értékrendek és a megújulást sürgető új törekvések tükrében alkotói, kutatói munkásságuk alapján.

Lehet-e túllépni az egyéni mítoszok gazdag káoszán? Érvényesek-e még a művészetben és milyen módon az európai kultúra alapjait képező vallási-erkölcsi értékrendek? Mit jelent ma a művészetben a szabadság és a felelősség eddig egymást feltételező, de ma sokszor szabadon értelmezett kettőssége? Egyáltalán felfoghatjuk-e ma még a művészetet úgy, mint az „emberiség lelkiismeretét”?

Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a felkért előadók segítségével az estek házigazdája:     Dobrik István művészettörténész

___________________________________________________________________________________________________

____________________________________________________________________________________________________

Fotó:Kiss Tanne István

____________________________________________________________________________________________________

Kuklay Antal előadása

Kuklay Antal művészettörténész kanonok úr Szent és profán c. előadását hallgatva új ismeretekkel gazdagodhattak a jelenlévők. Dobrik István művészettörténész a Szabadegyetem 3. előadójának is feltette a kérdést: A 21. század szellemi, művészeti életében milyen szerepe van az egyénnek és a közösségnek, mutatkoznak-e olyan jelenségek, amelyek a paradigmaváltásra utalnak? A mítoszok világában még természetes volt a sacrum és a profán egysége, teljessége -hallhattuk az előadótól. 300 évvel ezelőtt széthullott a valóság, igazság, jóság, szépség, egész-ség teljessége. A világegyetem kőbe modellálása a gótikus katedrálisokban nyilvánult meg, az anyagot a szellem felemelte, nemesítette. A flow élménye, a tökéletesség már az egyiptomi művészet harmóniájában is láthatóvá vált, amikor még szimmetria határozta meg a művészetet. Ezután forradalmi változások sora következet a művészetben. Michelangelo példáját említette, aki Piétájának szomorú szépségétől az évek során eljutott ahhoz az egyszerűbb, letisztultabb formához, amelyben az ikonok szentsége és profánsága még együtt létezett. Korunkban a "lét szomjúságában" vergődő ember kérdésére a választ megkaptuk: Boldog ember az, aki közösségi lényként áldozatot hoz, megalkotja az ősbizalomból eredő teljességet, egész-séget, mint ahogy a Brandenburgi-kapu egyik termében Háger Rita sugárzó csend-kárpitja is ezt közvetíti felénk. A mezőgazdasági, az ipari, majd az információs forradalmak után az emberi lélek magáratalálásának a forradalma következhet. Ez lehet a jövő útja.

Kühne Katalin

_____________________________________________________________________________________________________