Az angol beteg Almásy László igaz(i) élete

Tircsné Dr. Propper Valéria 

irodalomtörténész előadása

2018. április 25-én szerdán, 17 órakor

A Feledy-házban(Miskolc, Deák tér 3.)

___________________________________________

Tircsné Dr. Propper Valéria előadása Almásy Lászlóról

Az angol beteg - Almásy László igaz(i) élete címmel tartott előadást a Feledy-házban. Bevezetőjében elmondta: "Az olasz származású brit filmrendező Anthony Minghella, 1996-ban, 9 Oscar díjjal jutalmazott filmet rendezett Almásy Lászlóról, akit Ralph Fiennes keltett életre. A további szerepeket Kirstin Scott Thomas és Juliette Binoche játszották. Bár a film nagyon szép, romantikus alkotás, de ahogyan mondani szokták, csupán a sivatag és a szél a közös a filmben és Almásy László életében. Almásy László a valóságban sokkal érdekesebb, kalandosabb és főként valódibb életet élt, mint ahogyan azt a film vetítette a nézők elé. Azt viszont mindenesetre a filmnek köszönhetjük, hogy a nagyvilág megismerte Almásy László sivatagkutató, pilóta, katona, autóversenyző, felfedező, térképész nevét, amelyet még a lexikonok is igyekeztek nem említeni az elmúlt korszakokban." Az előadó Almásy László valódi életét rajzolta fel az érdeklődőknek. Azt az életet, amely minden (filmes) képzeletnél kalandosabb és értékesebb volt. Neves kutatók és Almásy saját műveiből vett idézetekkel válaszolt a róla elterjedt vádakra. Vetített képekkel tette érdekesebbé és érthetőbbé mondandóját. A diákon a családját, életének fontosabb állomásait, barátait, afrikai felfedező útjainak helyszínein készített fotókat, rajzait, autóversenyek díjait, az I. és II. világháborúban katonatisztként, pilótaként bátor tetteiért kapott kitüntetéseit láthattuk. Zsadányi és törökszentmiklósi Almásy László Ede (1895. Borostyánkő - 1951. Salzburg) arcképe, az  Almásy-címer, Borostyánkő vára, belső terei, Almásy szobája, keresztlevele, testvéreivel, édesanyjával, egy fiatalkori arcképe, vadászat után. Dr. Almásy György Ázsia-kutató, ornitológus, Almásy László neves magyar földrajztudósok társaságában. Pécsváradi Gábor (1450-1527): Jeruzsálemi utazás, Almásy László: Homokvihar - Autóval Szudánba, gr. Széchenyi Zsigmond: Hengergő homok, Szarvasok nyomában, Afrikai tábortüzek, Leo Frobenius: Afrikai kultúrák és Dr. Kubassek János:  A Szahara bűvöletében című köteteinek címlapjai. Fotók: Dr. Almásy György, gr. Almásí Pál, az országgyűlés elnöke, a kőszegi Bencés Gimnázium, Eastbourne Gimnáziuma, Blériot-típusú repülőgép, Gipsy Moth - "Cigány moly" nevű repülőgép. Signum Laudis kitüntetések, Aviatik Berg gép, IV. Károly magyar király arcképe, Steyr gyár, Steyr-autó, Ford-autó, motorok, amelyekkel versenyzett. Gr. Esterházy Antal, Asbóth Oszkár és Kármán Tódor arcképe. Expedíciókról térképek: Egyiptom, Afrika, Zarzura-oázis, Taurus-hegység, Líbiai- és Núbiai-sivatag. Utóbbiról fotók is. Barátainak, Kádár László és gr. Teleki Pál geográfusok. arcképei. Gilf Kebir (Nagy Fal) fennsíkja, a Képek Völgyében lévő barlangokból Almásy 24 barlangot fedezett fel. Olyan állatok voltak a barlangrajzokon, amelyek nem a sivatagban éltek. Líbiai sivatag: jártak a Vadi Sura (Úszó barlangban) és az Ain Dua (Állatok barlangjában.  Almásy lerajzolta ezeket. Az Úszók barlangjában repülő és úszó állatfigurák voltak, de egy repülő eszköz is felkeltette figyelmüket. Almásy expedícióin mindig rajzolt, az itt talált barlangrajzokat is megörökítette. I. Fuad egyiptomi király fogadta Almásyt, Lodovico di Caporiacco régésszel másolatokat készítettek. Almásy felkereste az ún. magyarabokat, akik nem arabok voltak, antropológiai vizsgálatok által, sőt, a fotókon is láthatóan, bizonyítottan magyar vonásokkal rendelkeznek. Egy magyar szigeten, Wadi Halfában laktak. Beszélgetett velük arabul, ők elmondták, hogy Szulejmán szultán hozta őket oda, Magyarországról 400 éve. Erről Pécsváradi Gábor: Jeruzsálemi utazás (1450-1527) című kötetében ír. Dr. Kubassek János földrajztudós-tanár ott magyar közmondásokat gyűjtött, amelyek megmaradtak az ott élők emlékezetében. Külsejük, gondolkodásuk is magyar eredetükre utal. Almásy életrajzírói így vélekedtek róla: "A XX. század barátcsuha helyett pilótaruhába öltözött Julianusa." Részt vett az I. és II. világháborúban, A II. világháború után bebörtönözték, kínozták, éheztették. Lelkét megtörni nem tudták, de a teste tele volt sebekkel. Végül Rákosi Mátyáshoz fordultak kegyelemért. A börtönből legyengült állapotban, 40 kg-san került ki. 1949-ben a Kairo-Párizs távolsági repülésen világrekorder lett. 1950-ben a Siwa-oázisba tervezett egy expedíciót. Ebben az évben a róla készült fotón látszott meggyötört, sovány teste, de a tekintete itt is fénnyel, reménnyel volt tele. 1951-ben Salzburgban vérhasban hunyt el. 1999-ben Dr. Kubassek János: A Szahara bűvöletében című életrajzi kötetet jelentetett meg, ami minden nagyobb könyvtárban olvasható. Előadónknak tapssal köszöntük meg, hogy ismereteinket szélesítette, különleges fotókat láthattunk, egy nem mindennapi felfedező, tesztpilóta, katona és sportember életét vetítette elénk. Arra bíztatok mindenkit, hogy olvassák el az életrajzát, egy olyan korban élt arisztokrataként, ami lehetőséget adott számára, hogy tudását gyarapítsa, testét edzze, expedíciókon és versenyeken vehessen részt, ahol mindig elhozta a "pálmát", de a háborúk idején is helyt tudott állni magyarként ebben a szörnyűséges világban.

Kühne Katlin

_____________________________________________

Fotók: Kiss Ágoston