Kamarazenei estek a Múzsák Kertjében

A bemutatásra kerülő művek:

Farkas Ferenc: Bihari román táncok 

George Enescu: Cantabile et presto

Jules Mouquet: La flute de Pan / I-II. tétel 

Carl Reinecke: Ballade 

Bartók Béla: Három csíkmegyei népdal 

Jacques Ibert: Entr'acte 

Benjamin Godard: Suite / Valse 

A fuvolisták:

Veres Adrienn, Erős Eszter, Katlan Enikő (a Miskolci Bartók Béla Zene- és Tánc- művészeti Szakgimnázium növendékei)

Kovács Kinga Jusztina

(a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének növendéke)

Zongorán kísér: Flach Antal művésztanár

____________________________________

Kamara estek a Múzsák Kertjében

Idén nyáron sem maradnak el a kamarazenét kedvelők számára rendezett koncertek. A Feledy-ház ― jó idő esetén a Múzsák Kertje ad otthont ennek a sorozatnak, amelynek első estjére hívták meg a Zenepalota fuvolistáit. A tervek szerint kéthetente pénteken este várják majd ide a koncertlátogatókat.

            Flach Antal művésztanár a tőle megszokott igényességgel választotta ki a zenei darabokat, beszélt keletkezési körülményeikről. Kiváló zeneszerzők mellett a ritkán hallott és kevéssé ismert zeneszerzők műveit is megszólaltatták. Bemutatta a Miskolci Bartók Béla Zene- és Táncművészeti Szakgimnázium növendékeit, Veres Andriennt, Erős Esztert és Katlan Enikőt, akik éppen az évvégi vizsga után jöttek el. A Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének másodéves növendéke, Kovács Kinga Jusztina is fellépett. A műsorszámok előtt röviden ismertette a zeneszerzők életének fontosabb korszakait, közben elmesélt egy-egy anekdotát.

Rendszeresen jár az Országos Levéltárba, kutatja a mára elfeledett zeneszerzők ritkán hallott műveit. A miskolciak és a megye más településeiről is szívesen jönnek Miskolcra, hiszen nagy múlttal rendelkezik a Nyári Zenei Műhely koncertsorozata, Bartók Operafesztivál, az orgonakoncertek, promenádok, vagy a Zenepalotában a zenetanárok és növendékek zenei műsorai. Lehetőséget adnak diákjaiknak a bemutatkozásra itthon és külföldön is. Ezen az esten is ő kísérte zongorán őket.

            Elsőként Farkas Ferenc: Bihari román táncok című darabját hallottuk. Galántai Farkas Ferenc (1905- 2000) kétszeres Kossuth-díjas, Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes és kiváló művész. Számtalan kísérőzenét komponált, többek között magyar, osztrák, dán, filmekhez. Számtalan kórusművet írt. Bartók Béla, Kodály Zoltán és más gyűjtők, zenekutatók mellett ő is merített a Kárpát-medence népeinek zenéjéből. A magyarok mellett élő más nemzetiségű népzenében felfedezte az azonos motívumokat, ez ebben a műben is megnyilvánult.

            A nagyhírű Georges Enescu: Cantabile et presto című darabja következett. George Enescu (Liveni [ma George Enescu],  1881- Párizs, 1955) nemzetközi hírű román zeneszerző, hegedűművész, pedagógus, zongorista és karmester. A Bécsi és a Párizsi Konzervatóriumban tanult, A 20. század első éveiben keletkeztek legismertebb szerzeményei. Zenei élete Bukarest és Párizs között váltakozik, és több európai országban tett turnét is magába foglalt. Olyan híres partnerei voltak, mint Alfredo Casella, Pablo Casals, Louis Fournier, Richard Strauss. Az első világháború alatt Bukarestben maradt és karmesterként tevékenykedik. Többek között vezényelte Ludwig van Beethoven IX. szimfóniáját (első alkalommal volt hallható teljes egészében Romániában.), valamint Hector Berlioz, Richard Wagner, Claude Debussy szerzeményeit, valamint saját darabjait: II. szimfónia (A-dúr, op. 17); (1913), Kíséret zenekarra No.2 (1915). Ebben az évben tartanak először George Enescu zeneszerzési versenyt. A háború után folytatta Romániaés Franciaország között megosztott tevékenységét. Emellett több alkalommal megfordult az Amerikai Egyesült Államokban, ahol philadelphiai (1923) és New York-i (1938) zenekarokat vezényelt. Enescu egyre nagyobb hírnévre tett szert. Tanítványai közé tartoznak Christian Ferras, Ivry Gitlis, Arthur Grumiaux és Yehudi Menuhin hegedűművészek. Ez utóbbi mély tisztelettel és elismeréssel viseltetett mestere iránt, akit szellemi apjaként is számontartott. "Számomra Enescu a világ nagyszerű csodáinak egyike. Karaktere és alakja a lelkembe van írva, miként egy Sinaia-i fába vagy hegybe. Erős gyökerei és lelki nemessége hazájából származnak, egy hazából, mely páratlanul szép." (Yehudi Menuhin). Egyes művei rokoníthatók a romantikus irányzattal. Némely zenedarabján a francia zene hatása érződik, másokon pedig újbarokk törekvések figyelhetők meg. Természetesen a nemzetével kapcsolatos szerzeményei magukon viselik a román népiesség jegyeit.

A zeneszerző franciák iránti vonzódását érezhettük most is. 

            Ezután Jules Mouquet: La flute de Pan / I-II. tételét hallhattuk. A mitológiában szereplő Pán nemcsak a világirodalom nagyjait, hanem a zeneszerzőket is megihlette. Drámák, operák és kisebb zenedarabok hőse lett, ha nevét kiejtjük, a pánsíp jut eszünkbe. A görög mitológiában Szürinxet, az erényességéről ismert árkádiai vízi nimfát Pán, a pásztorok kecskeszarvú, kecskelábú és -farkú istene üldözte szerelmével. Egy folyóhoz érve Szürinx nővéreitől, a naiaszoktól kért védelmet, akik nádszálakká változtatták őt, hogy elrejtsék. Mikor Pán odaérkezett, a nádak panaszos hangokat adtak ki csalódott sóhajtásától. Pán erre levágta a nádszálakat, méhviasszal egymáshoz ragasztotta őket, megalkotta az első pánsípot, amit zürinxnek neveztek. A szürinxet az ókori görög források kb. kr. e. 400-tól pásztorhangszerként említik, az ábrázolásokon általában hét – néha nyolc-kilenc – csőből áll, anyaga nád vagy egyéb üreges növényi szár, leginkább szatírok, szilének, szirének kezében látható. Egy erdei tisztáson érezhettük magunkat, a madarak csicsergését  és a furulyaszót véltük hallani.

            Egy kevéssé ismert zeneszerző, Carl Reinecke: Ballade című műve volt a negyedik szám. Carl Heinrich Cartens Reinecke született 1824-ben, 1910-ben hunyt el. Ezt a csodálatos balladát szintén a természet inspirálta.

            Bartók Béla: Három csíkmegyei népdalát hallottuk, Erdély gyönyörű hegyóriásai közé, egy kis magyar faluba képzeltük magunkat. Bartókot nem kell bemutatni, életét, munkásságát mindenki ismeri, többen írtak róla monográfiát, a legismertebbet Ujfalussy József könyvében olvashatjuk. A romantika korában élt, kezdetben ez határozta meg műveinek jellegét. Amikor elindult gyűjtőútjára, olyan kincsekre lelt, amit akkor a fonóban játszottak. Talált olyan idős falusi énekeseket, akik kérésére megengedték, hogy fonográfhengerekre vegye ezeket. Hazatérve a Magyar Nemzeti Múzeumnak adta át. Ez az anyag alapul szolgál a mai Zeneművészeti Egyetem diákjainak is. Népzenészeink az eredeti dallamokat még ma is játsszák. Bartók átdolgozásait, vagy az ezekből megírt műveit hangversenyeken sokszor hallhatjuk. Mi is sokszor jártunk Erdély gyönyörű tájain, ünnepeiken együtt énekeljük velük. Bartók Béla ember maradt az embertelen világban is. Tiszta lelke és művei azt az egyszerű csodát mutatják meg, ami az ott élőkben ma is felfedezhető, a nehézségek, üldözöttség ellenére is.

            Jacques Ibert: Entr'acte című műve egy pergő ritmusú zene, ami felélénkített bennünket. Ibert nem ismeretlen előttünk, és a következő zeneszerző, Benjamin Godard sem, akinek Suite / Valse című keringőjét hallottuk. A zeneszerzők és a fiatal előadók egy szebb világot hoztak elénk. Felpezsdültünk, majd elandalodtunk, egy bál királynői lehettünk. Partnerünk ugyan nem karolt át minket, csupán képzeltük, hogy táncolunk, annyira elvarázsoltak bennünket ezek a tehetséges növendékek. Ezzel zárult a koncert. Megköszöntük Flach Antal tanár úrnak, zenetörténésznek, zongoraművésznek, diákjai mentorának ezt az estét. Vastapssal ünnepeltük a szereplőket. Fülünkben csengtek ezek a dallamok, elállt a szavunk, magunkba mélyedve indultunk haza. Alig várjuk a sorozat következő koncertjét.

Kühne Katalin