Ki nyer ma Miskolcon?

Játék és muzsika egy órában. 

2019. február 11. hétfő, 16.30 tól

a Feledy-házban (Miskolc, Deák tér 3.)

A jól ismert műsor új helyszínen, új elemekkel,

ráadásként miskolci művészek hangulat koncertjével jelentkezik.

Házigazda: Balázs István

Műsorvezető: Flach Antal

Ki nyer ma? 

A Feledy-házban a márciusi Játék és muzsika tíz percben című vetélkedőt Flach Antal zenetörténész, zongoratanár és zongoraművész vezette. A játék belépője a Teréz névnaphoz kötődött. Melyik zeneszerző kedvese volt Teréz? A jelenlévők között sajnos nem volt Teréz, aki automatikusan bekerült volna a játékba. A magnetofon felvételen elhangzott egy darab, Beethoven: Mondschein-szonátája, amit mi Holdfény-szonátának hívunk. Ezt azonnal kitalálta Virányi Judit. Beethovennek sok főúri barátja és pártfogója volt. Brunszvik Ferenc főnemes (1776-1832) is közéjük tartozott, úgy tartották, hogy lánya, Brunszvik Teréz (1776-1861) volt az ún. Halhatatlan kedves, akivel sokáig levelezett. Erről regény is készült. Újabb kutatások szerint azonban Teréz anyai ági unokatestvére, Giulietta Gucciardi, igazi nevén Brunszvik Josephin volt a levelezőpartner.  Meghallgattuk a felvételt, ezt a kérdést Mátravölgyi Miklósné, Marika válaszolta meg: Beethoven: Für Elise. Flach Antal elmesélte, hogy Beethoven elég csúnyán írt, ezért csak mostanában derítették ki, hogy nem Elise, hanem Therese volt az ihletője. Talán Für Therese-nek is lehetne nevezni az ismert darabot.

1. forduló: 1810-ben március 11-én Napóleon feleségül vette Mária Lujza porosz királynét, de nem jelent meg a Bécsben tartott szertartáson. Mit hallunk? Ki a zeneszerző? Elhangzott Beethoven: Eroica szimfóniája, ezt is Virányi Judit találta ki. Beethoven vérbeli demokrata volt, aki az Eroica Napóleonnak szánt dedikációját bosszúsan tépte szét, amikor Napóleon megkoronáztatta magát. Ha már a nőkről, illetve uralkodói portrékról van szó, 1851-ben ezen a napon volt egy opera ősbemutatója a velencei Fenice színházban. Ki írta és mi a címe?

Ezt a kérdést Mátravölgyi Miklósné találta ki: Giuseppe Verdi: Rigoletto című operájából a La donna mobile - Az asszony ingatag című ária.

2. forduló: Than Mór kiváló festőművészünk 120 éve, 1899-ben, ezen a napon halt meg. Egy festményéhez kapcsolódik az első kérdés. Mit ábrázol és mi a mű címe?  Elhangzott a felvételről Liszt Ferenc: Esz-dúr zongoraversenye. A festmény: Jelenet a ónodi országgyűlésből, amely 1707. június 6-án volt. (1864). Ezt Virányi Judit találta ki. A következő darab egy 1849-es csatáról szól, Bem tábornok Segesvárról indított ellentámadással legyőzi Puchner császári csapatait, és elfoglalja Nagyszebent. Erről szól a következő darab. Ki a szerző és mi a mű címe? A helyes választ Virányi Judit adta meg: Hector Berlioz: Rákóczi induló. Több zeneszerző is feldolgozta ezt az indulót, ez a legismertebb. Az újévi koncertek mindig ezzel zárulnak, a nemzetközi közönség felállva ünnepli a mi Rákóczi Ferencünket és katonáit.

3. forduló: Egy évszakhoz fűződik a következő, végső kérdés. Ezt mindketten kitalálták Vivaldi: Négy évszak - Tavasz. Így Judit és Marika is kapott egy-egy belépőjegyet a márc. 14-i, 1848-49-es szabadságharcra emlékező koncertre, amely a Miskolci Tudományos Akadémián hallható. A jelenlévőket és családtagjaikat szeretettel várják a következő koncertre is, március 18-ára a Zenepalotába, ahol a Katowicei Zeneiskola diákjait hallhatják. Ezzel befejeződött a Ki nyer ma? című műsor.

Flach Antal mutatta be Forgács Péter operaénekest és Tóth Anikó zongoraművészt, akik ezután zenélnek nekünk. Forgács Péter azzal kezdte a műsorát, hogy beszélt az operák  basszus szerepeiről. Ezek legtöbbször bölcs, idős férfiak, főpapok, zsarnok, de érző szívű királyok, vagy "vén kecskék", akik fiatal hölgyeket próbálnak meghódítani, de intrikusok is akadnak közöttük. A következő ária Sarastro, Isis főpapjának szerepe nagy kihívás az operaénekesek számára. W. A. Mozart (1756-1791) minden idők egyik legnagyobb zeneköltője. Csodagyerekként kezdett komponálni és szerepelni. A Varázsfuvola című opera szövegét E. Schikaneder írta, a bemutató 1791-ben, Bécsben volt. Történik Keleten, mondabeli időben. Taminot egy óriáskígyó üldözi. Az éj királynőjének udvarhölgyei megölik a kígyót az ifjúnak megmutatják Paminának, a királynő lányának képét. Az ifjú kiszabadítja a lányt Sarastro fogságából. Sarastro a szeretet és bölcsesség főpapja, aki azért ragadta el a lányt anyjától, hogy a kiválasztottak közé emelje.

Az első darab Mozart: Varázsfuvola című operájának részlete, Sarastro áriája volt. A második darab ugyanebből az operából az E-dúr ária. Tamino ás Papageno, bár gyáván viselkedett, szintén hozzáillő társra talál Papagena személyében. Az éj királynője udvarhölgyeivel és az átpártolt Monostatos-szal együtt elsüllyed az örök éjszakában. Mindenki a fény, az igazság és jóság diadalát ünnepli.

A harmadik darab Mozart: Szöktetés a szerájból című operájából az Akasztófa-ária. Szövegét ifj. Stephanie írta. 1782-ben, Bécsben mutatták be. Történik Kisázsiában, a basa birtokán a 16. század közepén. Constanzát, Blondét és Pedrillót egy hajóútjukon kalózok ejtették foglyul és Szelim basának adták el, a háremőr udvarol,  nem engedi be. Constanzát a basa, Blondét Ozmin, a háremőr akarja feleségül venni. Pedrillo leitatja Ozmint, de a szökés sikerül. Ozmin kárörömmel készül a kivégzésre, de a basa nagylelkű, hazaengedi őket.

A negyedik: Rossini: Sevillai borbély című operájából a Rágalom-ária. Gioacchino Antonio Rossini (1792-1868) Verdi mellett az operairodalom legkimagaslóbb alakja. 1816-ban mutatták be Rómában, de a fiatal zeneszerző újból megkomponálta, ekkor kitörő lelkesedéssel fogadta közönsége. Ory gróf a szép Marianne grófnéra veti ki hálóját, férje Keleten csatázik. Az idős Bartolo doktor nőül akarja venni gyámleányát, Rosinát, aki csinos és gazdag. Figaro segítségével bejut a gróf is Lindoro álnéven, először mint katona, másodszor, mint énektanár, de az öregúr mindkétszer elkergeti. Bartolo elhiteti Rosinával, hogy Lindoro a grófnak akarja megszerezni. A lány beleegyezik, hogy az öreg felesége legyen, de megjön Lindoro felfedi kilétét, Rozina karjába simul.

Az ötödik: Giuseppe Verdi: Don Carlos című operájából Az asszony ingatag című ária.  Giuseppe Verdi (1813-1901) minden idők legnagyobb operakomonistája.  A Don Carlos című operát 1867-ben mutatták be Párizsban. A  szövegét Schiller nyomán J. Méry és . du Locle írta. A drámai fejlődéshez szabja a zenei formát, az áriát is alárendeli a drámai helyzetnek. Spanyolországban történik, 1560 körül. Erzsébet jegyben járt Don Carlos-szal, de kénytelen volt nőül menni jegyese atyjához, II. Fülöp királyhoz. Eboli féltékenységből a király kezére adja Erzsébet ékszeres ládikáját, benne Carlos képével. A király igazoltnak látja gyanúját. Posa márkit orgyilkos lövi le,  Don Carlos - akit szabadon engednek, de Erzsébettől való búcsúzása közben újra el akarnak fogatni, végez magával. Ezt a történetet Victor Hugo: Hernani című tragédiája is feldolgozta, fordította Finta Ferenc 1841-ben, Szász Károly 1876-ban, Kardos László 1928-ban.  A szép árva lány, Donna Sol nagybátyja, Gomez de Sylva házában él. Éjszakánként titokban találkozik szerelmével, Hernanival, a haramiavezérrel. Sílva semmit sem sejt ebből, feleségül szeretné venni unokahúgát. Dona Jozefa ajtót nyit, nem ismeri fel Spanyolország királyát, Don Carlost. Búvóhelyet talál a látogatónak.  Híres nemesi család sarja és Carlos az okozója, hogy elbujdosott, örök bosszút esküdve családjuk megrontója ellen. Donna Sol boldogan siet a férfihoz, de felismeri Carlost, Hernanit hívja segítségül. Hernani szabadon engedi a királyt, bosszúját nem ilyen körülmények között akarja végrehajtani. Donna Sol visszavonultan él nagybátyja várában. Azt hallja, hogy Hernani meghalt. Beleegyezik abba, hogy nőül megy hozzá. Hernani vándorként érkezik Sylva házába, de Hernani és Donna Sol amikor egyedül maradnak, megölelik egymást. Carlos magával viszi Donna Solt. Carlos V. Károlyként német-római császár lesz. Carlos mindenkinek megbocsát, Hernaninak is, Donna Sol kezéről is lemond. Hernani és Donna Sol készülődnek nászukra, de nem lehetnek egymáséi. A hőslelkű asszony iszik a férjének szánt méregből, mintsem egedül éljen. Hernani a halálban egyesül hitvesével. A darab magyar bemutatója 1841-ben volt a Nemzeti Színházban, Hernani: Lendvay Márton, donna sol: Laborfalvi Róza volt.

A hatodik: Erkel Ferenc: Hunyadi László című operájából Gara nádor áriája. Erkel Ferenc (1810-1893) a leghíresebb magyar operakomponista. A magyar történelem inspirálta mindig. A Hunyadi Lászlót 1844-ben mutatták be. A szöveget Egressy Béni írta. A 1456-ban Magyarországában történik. László király Nándorfehérvárra tart, a Hunyadiak várába. Nagybátyja, Cillei Ulrik, félelmet és gyűlöletet ébreszt szívében a két Hunyadi fiú ellen. Sikerül aláíratni a királlyal László halálos ítéletét. Hunyadit megvédik hívei, a király színleg megbocsát Hunyadinak, de Gara nádor Hunyadi László leendő apósa azt szeretné, ha lányából, Máriából királynő lenne. A király elhiszi Gara hamis vádjait, lefejezteti a hőst.

Szőts Artúr rendezésében a Miskolci Nemzeti Színházban láthattuk ezt az operát, ahol Forgács Péter operaénekes játszotta Gara nádort. Nemcsak mint kitűnő operaénekes tündökölt e szerepben, hanem mint kiváló színész is. Arcjátéka, mozdulatai híven tükrözték a cselszövő, nagyratörő Gara nádort.

Ezután Balázs István megköszönte Flach Antal, Tóth Anikó és Forgács Péter előadását, gratulált a Ki nyer ma? játék győzteseinek. Hosszú vastapssal köszöntük meg ezt a csodás zenei élményt.  Forgács Péter Tóth Anikó zongorakísérete mellett ráadásként eredeti nyelven is elénekelte  Rágalom-áriát. Fülünkben e dallamokkal indultunk haza, otthon feltettük a lemezeket, hogy még egyszer meghallgassuk ezeket.

Kühne Katalin