Életének 70. évében hosszú betegség után, január 28-án hajnalban elhunyt Bócz Sándor zenetörténész, zenész, a miskolci Egressy Béni Zeneiskola egykori igazgatója.
Bócz Sándor 1944-ben született, Miskolc zenei és kulturális életének jelentős személyisége. 1969-től, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola elvégzésétől él, és dolgozott a városban.
Először a Miskolci Nemzeti Színház zenekari tagja és a Miskolci Szimfonikus Zenekar kisegítője, majd 1974-től a városi művelődési osztály munkatársaként (előbb főelőadó, később csoportvezető, majd főtanácsos) alakította a város zenei és kulturális arculatát.
Jelentős szerepet vállalt a zenei élet „munkásai” munkakörülményeinek jobbá tételében, elismertségük növelésében, a fejlődési arányok meghatározásában, melyeknek eredménye az 1980-as évek közepétől markánsan érezhetővé vált.
Tevékenységének fontosabb jellemzői: a miskolci Bartók Kórus megalapítása (1975); az Egressy Béni Zeneiskola önálló épületben történő elhelyezése (1978); a hangversenystruktúra átdolgozása (1978); a Miskolci Szimfonikus Zenekar székházának kialakítása (1984); a Miskolci Nyár rendezvényeinek tartalmi kiteljesítése; a város vezető művészeti együtteseinek külföldi menedzselése (pl. Fazekas Kórus, Zrínyi Gimnázium Leánykara, Bartók Kórus, Egressy Zeneiskola Ének- és Zenekara). Számos rangos országos zenei előadó művészeti verseny és találkozó szervezője és lebonyolítója (gordonkatalálkozók, gordonka tanárok versenye); 1985-től a város alap- és középfokú zeneművészeti oktatási intézményeinek oktatója. 1998-tól 2007-ig az Egressy Béni Zeneiskola igazgatója, zenepedagógus. Az iskolarendszerű oktatáson kívül zenei ismeretterjesztő tevékenységet is folytatott, mint a Komolyzenei Hanglemezklub (Komolyzenei Klub) alapítója és vezetője. Évekig vezette az Operaklubot, előadásokat tartott az operafesztiválon még tavaly is, akkor már súlyos betegen.
Bócz Sándort 2007-ben több évtizedes zenepedagógiai, zeneszervezői, ismeretterjesztői tevékenysége alapján Miskolc városa Reményi Ede Zenei Díjjal ismerte el.
***
Az alábbiakban Nádassy Lászlóné és Szuhánszkiné Ladócsy Erzsébet az Egressy Béni Zeneiskola munkatársai által fogalmazott nekrológot közöljük. Nádassy Lászlóné és Szuhánszkiné Ladócsy Erzsébet éveken keresztül igazgatóhelyettesként dolgozott Bócz Sándor vezetése mellett.
"Bócz Sándor zenepedagógus, zenekritikus 1998-2007-ig volt az Egressy Béni Zeneiskola igazgatója. A közel egy évtizedes intézményvezetői tevékenysége során nagy szakmai elhivatottsággal, lelkesedéssel képviselte az iskola értékeit, érdekeit. A zeneiskola tanárai, dolgozói mindig számíthattak segítőkészségére, jóindulatára, a zeneoktatás iránti mély elkötelezettségére.
Igazgatói teendői mellett, mint csellista nagy örömmel vett részt a különböző kamarazenei együttesekben, valamint az iskola tanári zenekarában is. Színvonalas, igényes szerepléseivel példát állított kollégái és az iskola növendékei elé egyaránt.
Folyamatosan figyelemmel kísérte a kimagasló eredményt elért növendékek produkcióit, melyeket CD felvételeken is megörökített. A legkiválóbbak teljesítményét az ő kezdeményezésére létrehozott díjakkal (Egressy-díj, Év zenésze díj, Nívódíj) ismerjük el ma is.
Magas szintű, érdeklődést felkeltő, színes zenetörténeti előadásai felejthetetlen élményt nyújtottak növendékeinek éppúgy, mint az Operafesztivál közönségének, a Komolyzenei Hanglemezklub tagjainak, valamint minden zenét szerető embernek. Ismeretterjesztő előadásait, zenekritikáit számtalan újságcikk és tv felvétel őrzi.
A város kulturális életében betöltött több évtizedes kiemelkedő munkásságát 2007-ben Reményi Ede zenei díjjal ismerték el.
Derűs, közvetlen, kiegyensúlyozott személyisége örökké közöttünk él."
Forrás: minap.hu