Eltávozott közülünk Szabó Bogár Imre (1944-2014)

Szabó Bogár Imre

(1944-2014)

Búcsú a költő-tanártól

Szabó Bogár Imre (1944.I.18.- 2014.II.23. Miskolc)

Kerek évfordulóját épphogy megünnepelhette – elszenvedte? – jött érte a kaszás, mely hosszú, kemény küzdelem végére tett pontot. Hősiesen küzdött a félelmetes kórral, de végül alulmaradt. Férfiasan, méltósággal viselte, amit a sors rámért. Felemelt fővel járt ebben a világban, még a halál árnyékában is. Sziklakemény, egyenes ember volt, azok közül való, akiknek törik a gerince inkább, mint hajlik Tiszta volt a szó közvetlen és átvitt értelmében egyaránt.  Következetes, ezért volt talán, hogy nem rajongták körül rókalelkű barátok, cimborák.

Költő volt és tanár, meggyőződésem szerint mindkettőnek kiváló. Verseit az utánunk következő nemzedékek olvashatják és megítélhetik, pedagógiai munkássága szintén a jövendő nemzedékek lelkében csírázhat ki.

   A Karacs Teréz Kollégium igazgatóhelyetteseként sokat tett a tizenéves lányok művelődéséért, irodalmi esteket, kiállításokat tervezett, pezsgő kulturális élet folyt az intézetben A Kelet irodalmi alkotócsoportban is meghatározó szerepe volt. A kultúra közkatonájának tartotta magát.

   Öt verses- és egy prózakötet az irodalmi hagyaték. Nem törekedett mindenáron babérokra, csöndesen meghúzódva, rezignált nyugalommal szemlélte a hangyaként nyüzsgő akarnokokat, magamistákat.. Barátok voltunk, de évek kellettek, míg egymáshoz csiszolódtunk, és most bizony kicsorbultam. Az értékekre odafigyelt és megbecsülte azokat.

Művei által éljen tovább bennünk, szerencsésebb társaiban, az utókor emlékezetében.

(F.Cs.)