Művészeti Szabadegyetem 2014.6.

Fotó: Barázda Eszter

Miskolc építészete a két világháború között

Kákóczki András, a Herman Ottó Múzeum – Miskolci Galéria intézményvezetője köszöntötte Olajos Csaba nyugalmazott főépítészt, aki Miskolc két világháború közötti építészete címmel tartotta a Szabadegyetem mai előadását.

Az építészet ebben a korszakban két szakaszra bontható:

                1/ Az építészeti szemléletváltozás éveit a konvenciók kötöttségei, a gazdasági körülmények            és a műszaki fejlődés határozta meg. A modern építészet kap nagyobb hangsúlyt.      

                2/ Az 1929-es világgazdasági válság után racionálisabb építészeti igényeknek megfelelő   (BAUHAUS) és a régi stílusok újraélesztése, keverése történt.       

Az 1920-as években a vidéki nagyvárosokban nagyobb szanálások, a rendezések előkészítése zajlott. A korábbi gyakorlat fejlesztése és a Városépítési Tanszék megalapítása volt jelentős. Warga László (1878-1952) építész ún. keretes beépítési móddal, tömb körülépítésével foglalkozott. 

Építészeti feladatok:

-         Lakásépítés: Trianon után az elcsatolt területekről átjött lakosok és a mulasztások miatti lakásigények határozták meg ezt az időszakot. 1921-ben elindult az állami kislakásépítés, 1923-tól törvény született az adókedvezményről, amely a kertes családi házak építését mozdította elő;

-         A templomépítés is elindult;

-         Iskolák és középületek épültek;

-         Ipari létesítmények kerültek a nagyvárosokba, így Miskolcra is.

Szerkezetek:

-         falszerkezetek: nagyméretű tégla a 30-as évekig, 1919-től csak kisméretű tégla gyártása volt jellemző, a falméretek 16 %- kal kisebbek lettek;

-         födém: acélgerenda;

-         fedél: kötőgerendás fedélszék;

-         homlokzati díszítés: kőművesmunka;

-         vakolat-architektúra: kőből faragott homlokzatdíszek, sima terméskő-fal, mintás műkőszerű kerámia, padló-burkolólapok;

-         faféleségek: padló és homlokzatburkoló;

-         gyámolított lépcsőszerkezetek, konzolos vaskorlátok, fiókos lemezajtók, fém ablakszerkezetek;

-         nincs gépesítés;

-         tervezők csak a fővárosban, nagyvárosokban építkezési vállalkozók végezték ezt a munkát;

-         a minőség silányabb, mint korábban.

-          

A 30-as évekig: a szecesszió volt az utolsó stílus, ami folytatódott, később keveredtek a stílusok: Elterjedt a magyaros szecesszió, Keletről vettek át építészeti elemeket, díszítéseket. A néprajzosok, építészek Erdélybe utaztak, kutattak, majd itthon ebben a stílusban építettek falusi házakat, lakóépületeket, iskolákat, közintézményeket. Teret nyert a neobarokk, a templomok és közintézmények építésénél a neogót, a kollégiumok, templomok építésénél a neoromán, majd a késői szecesszió angol, német közvetítéssel lelt hazánkban létjogosultságot. Az új biedermeier festőiségre, eleganciára törekvő építészete is megnyilvánult az épületekben. Romantikus, lakályos polgári lakások épültek. Az expresszionista stílus az ipari épületeknél nyilvánult meg.

                Szemléletváltozás – gazdasági és műszaki fejlődés vette kezdetét. A fiatal építészek munkáira a hagyományos irányzat volt jellemző a 20-as években, a mértékadó stílus a reneszánsz volt. A 30-as, 40-es években a CIAM: Modern Építészek Nemzetközi Szervezete (1928) megalapításával a kislakásépítés és a lakónegyedek építése kezdődött el. A magyar modern építészek a BAUHAUS, a DE SILJ és LE CORBUSIER munkásságára figyeltek. Az építőtechnika is előbbre lépett, a vasbeton szerkezet elterjedt. 1933 után a BAUHAUS felbomlott. Budapesten és Pécsett dolgoztak a magyar építészek: Molnár Farkas, Breuer Marcel, Fischer József, Dávid Károly, Kozma Lajos neve érdemel figyelmet, akik közül Kozma Lajos városunkban is működött.

                Miskolc speciális helyzetben volt, sok tisztviselő, több intézmény települt városunkba, pl.: a Jogakadémia Eperjesről. Az I. világháború után (1917-1920) döntően a szociális gondoskodás kapott figyelmet. Az egykori hejőcsabai határrészen az Agrár-, vagy Tisztviselő-telep épült ki. A Bottyán J.- Balogh Á. - Sibrik M.- Eszterházy Á.- Petneházy A. utcák által szabdalt Csabai-kapu és az Otthon-, majd Mikszáth-telep építése kezdődött el.

                Szentpály István polgármester idején Warga László (1921) elkészíti Miskolc városrendezési tervét.

                A Warga-terv: körgyűrűs-sugárutas megoldást javasolt, korrigált nyomvonalon a Tiszai Pályaudvarhoz vezetné a Bajcsy-Zsilinszky utat, a Katowicével új út készülne a Sajóparti vízisport-telephez, az Avasra Sikló-terv készülne, 1912-14-ben hajózható Sajó-kikötőt tervez. A tervek között szerepel a Búza-tér átalakítása, az Avas Szálló elbontása, a Ruzsin-főút, az Avas és a Bábonyibérc - Bodó tető bevonása, a Vasgyár és a Tiszai Pályaudvar közötti lakóterületek és az Avas között sétány épülnének. Differenciált zöldterületi rendszert álmodott, a belváros területére nem engedélyezné a Pece-ágakat, differenciált övezeti rendszer épülne ki, zárt sorú övezetek Nagy-Miskolc városközponttal. A Búza-térre kereskedelmi központot tervezett, a munkásoknak és a tisztviselőknek lakótelepet, intézményhálózatot új színházzal.

                Lakásépítés: az elcsatolt területek lakosainak megnőtt a lakásigénye, az ipari lakosság lakáskérdésének megoldása is sürgős feladat volt. Félig zárt sorú lakóépületek, kertes házak épültek. Felépült a Hodobay-telep: 1921-22 között egy kolónia, 76 lakással. 

                Ezután fotókat mutatott, amelyek képviselik a különböző stílusban épült lakóházakat, villákat, iskolákat, templomokat, középületeket:

                Eperjesi utcai társasházak – neobarokk, Botond utcai villa barokkos – keleti hatások – ami a Weidlich-udvarra hasonlít, Gizella utcai neobarokk épület, Sarolta utcai magyaros szecessziós, majd  Agrár-telepi villák, Benke J. utcai mediterrán hatású, Szigligeti utcai szecessziós, Lévay J. utcai villa szecessziós-népies, Győri kapu villa ikresített tisztviselő- és munkáslakások népies hatású. Kós Károly háza (Kós Károly tervezésében) népies stílusú, Petőfi utca 13. népies stílusú, Tárkányi u. 5. népies stílusú, Szeles u. 42. népies stílusú, Alsószinva u. 57. a „Szovjet-ház”, 1918-20 között épült (ezt nehéz volt kinyomozni: Mr. Stobbe volt az alaprajzon), Stobbe Ferenc, szövetségi kapitány építtette népies stílusban. Következett a Kiss Ernő u. 31., a vasgyári kertészház, majd Soltész N. Kálmán u. 13., a  Speyer-kölcsönből épült városi bérpalota magyaros szecessziós stílusban, de itt barokk elemek is fellelhetők. Árva Pál tervezte a Soltész N. K. u. 3. sz. házat szecessziós-népies stílusban. A Tizeshonvéd-köz 1-2. szecessziós, a Csabai K. u. 42. MÁV-palota 1921-ben épült neobarokk-szecessziós stílusban.

                Modern építészet: Görgey u.16. sz., Csabai-kapui villa és -, társasház épületei. A Stadion u. 71. sz. vasgyári tisztviselők házát Meszlényi Géza tervezte. Intézmények: iskolák, kórházak, kereskedelmi és ipari épületek: a Szeles utcai Általános Iskolát, a Bláthy Villamosipari Technikumot Szabó József építész tervezte, a Gépipari Technikumot (Soltész N. K. u. 10. sz.) Schadits - Árva P. tervezte a szecessziós stílusban.  A Zenepalota 1926-27-ben épült Wälder Gyula tervezésében, neobarokk stílusban. Az Erdőigazgatóság épülete 1927-29-ben, Lehoczky György tervezésében neoreneszánsz stílusban épült. A Miskolci Bányakapitányság épületét Medgyaszay István 1923-24-ben építtette szecessziós stílusban. A Magyar Kereskedők és Gazdálkodók Köre épülete Bloch Ármin és Stimm Lajos tervezésében, neoklasszicista stílusban épült. A Borsod-Miskolci Hitelbank épületét 1931-ben Kozma Lajos tervezte, neoklasszicista stílusban. A Hősök terén álló Postapalota épülete 1936-ban épült Reisch Adolf és Wälder Gyula tervezésében, neobarokk stílusban. A Megyei Rendőrkapitányság épületét 1939-43-ban Körmendy Nándor tervezte. A Búza-téri Vásárcsarnok 1921-ben Münnich Aladár tervezésében, neoklasszicista stílusban épült. A DIGÉP Nagyedző Műhelye klasszicistahatású modern épület. A lillafüredi Palotaszállót 1927-29 között Lux Kálmán német reneszánsz stílusban építtette szintén Speyer-kölcsönből. A Semmelweis-kórház gyógyszertári épületét neobarokk stílusban, a Vasgyári Kórház felvételi épületét 1939-ben és a Belgyógyászat épületét 1940-42-ben Veszely Géza tervezte. A Martin-telepi Római Katolikus templom épületét 1934-ben Pázmándi István tervezte neobarokk stílusban, a Deszka-templomot 1938-ban népies stílusban, a Martin-telepi Református templomot neoreneszánsz - neogót stílusban 1929-30-ban Szeghalmi Bálint tervezte. A templomot egy beteg ember felgyújtotta, Erdélyből jöttek fafaragók, akik újjáépítették kívül-belül, így láthatjuk ma is ezt a gyönyörű templomot. Az Újdiósgyőri Szent Imre római katolikus templomot 1931-ben Mentényi Tibor - Veszely Géza tervezte, neogótikus stílusban. A Miskolc-Tapolcai Sziklakápolnát 1935-ben Menner László neogótikus stílusban tervezte. A Vasgyári kolónia Evangélikus templomát 1935-38-ban Sándy Gyula tervezte, neoreneszánsz stílusban. A Vasgyári kolónia Református templomát 1926-28-ban Almásy Balogh Lóránt neobarokk stílusban építtette. A Szent István római katolikus templomot Vágner József 1943-ban tervezte, majd később átalakította Hevesy Sándor építész.

                Kákóczki András megköszönte az előadónak az értékes, sok fotóval illusztrált előadást, a közönség élvezte az időutazást, az épületek felvillantásával sok emlék idéződött fel bennünk.

Kühne Katalin

___________________________________________________________________________________________________

Szeretettel és tisztelettel hívjuk

MŰVÉSZETI SZABADEGYETEM 2013/2015

Téma:

Előadó:

A második szemeszterben - Miskolc művészeti élete II. (1914 - 1945) - a felkért előadók kéthetenként a két világháború közötti időszakot idézik meg, a város művészeti életének változó és változatlan jellemzőiről beszélnek egyéni kutatói, alkotói, művelődés,- és művészetszervezői munkásságukból merített tudásukra építve.

A sorozat szerkesztője és az estek házigazdája: Kákóczki András művészettörténész.