Koncz Károly György kitüntetése

Forrás: MiNap

Miskolc Város Közgyűlése

SZEMERE BERTALAN közéleti díjat adományozott

Koncz Károly György részére.

Koncz Károly György (1946. 11.28. Diósgyőr-Vasgyár), kohász technikus, előadóművész, kiállítás-rendező.

Óvodába még Szlovákiába járt (1948-tól 1953-ig Pelsőcön (Plesivec) „ragadt” a nagyszüleinél, és csempészúton, szökve jött „otthonról – haza”).  Általános iskolát a vasgyári fiúiskolában végezte, majd a „Gábor Áron” Kohó- és öntőipari Technikumban szerzett kohász technikusi oklevelet 1965-ben. 1969-ben ORI "B" előadóművészi működési engedélyt kapott, 1972-ben a Népművelési Intézet "dramaturg" képesítését, ugyanebben az évben "színész A" működési engedélyt. 1971-ben elnyerte az országban elsőként a Radnóti díjat, mint előadóművész, Győrben. 1973-ban előadóművészként József Attila díjat kapott. 1979-ben felsőfokú munkaügyi képesítést szerzett.

Legfontosabb munkahelyei: Gárdonyi Géza Művelődési Ház, Cementipari Gépjavító Vállalat, Miskolci Galéria. Innen vonult nyugdíjba.

Tevékenységei közé tartozott a színjátszás, előadó-művészet, munkaügyi szervezés, vezetés, képzőművészeti kiállítás rendezés, közösségi, kulturális szervezés.

Igazán mindig színész akart lenni. Magánszínházukat (Manézs) a hetvenes években nem engedélyezték, így lett kiállítás rendező. A „Gárdonyiban” dolgozva napi munka és közösségi kapcsolatuk volt a miskolci (Diósgyőri) Vármúzeum, Képtár és Galéria akkori intézményeivel.

Az elmúlt ötven évben munkájának legfontosabb színtere a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum. Kiállításrendező, gondnoki munkájával sokban hozzájárult ahhoz, hogy a „Galéria” a vidék egyik legjelentősebb képzőművészeti múzeuma, kiállítóhelye legyen (a legendás Miskolci Művészklub utódaként a Rákóczi ház pincéjében kialakított Dőry pince  bútorzatát maga tervezte).

Nyugdíjba vonulása után is aktív és meghatározó szereplője maradt Miskolc város kulturális közéletének.

Régóta patronálgatta és támogatta a népművészeti, hagyományőrző mozgalmat.

Diósgyőrben, a vár szomszédságában egy 1765-ös barokk épület felújításával a megyei egyesület és a Mandorla Egyesület Miskolc Város Önkormányzatának támogatásával 2004-re létrehozott egy Kézműves Alkotóházat. Ott volt már az indulásánál és 2005. szeptember 1.-től 2011. június 30.-ig tevékenyen segített abban, hogy az ország egyik legnagyobb Kézműves Alkotóháza sikeresen működjön.

Koncz Károly ma is gömöri és diósgyőr-vasgyári, miskolci polgár és lokálpatrióta. Versmondó előadóművész, közösségszervező.

 A vele készített interjúkban többször is elmondta mire büszke:

• „Gárdonyis” munkájára, amikor lelkes kollégáival bevonták a Diósgyőri várat a város kulturális életébe, részt vettek az első „Rock-fesztivál” megrendezésében, vidéki „Ifjúsági parkot” működtettek a helyi könnyűzenei tehetségek támogatásával, közreműködhetett például az „EDDA Művek” megalakulásában is.
• Anno színházi vendégség sorozatot indítottak el, és a Várban zenei előadó-művészeti színteret hoztak létre. A „Manézs színházzal” új irány mutattak az amatőr mozgalomnak, de egyes vélemények szerint a „hivatalos színházi műhelyeknek” is (pantomim, mozgásszínház, sokk-színház).
• A Miskolci Galéria örökös tagja, Miskolc városának többszörös Nívó díjasa: egyéni megtiszteltetésből 2006-ban, a Fügedi Márta Népművészeti Egyesülettel 2007-ben, a Diósgyőri (Lillafüredi) Mikulás vonattal 2007-ben.

Érintett volt a Miskolci Galéria és a Fügedi Márta Népművészeti Egyesület által is elnyert kitüntetésekben (Pro Arte Hungaria, Miskolci Múzsa díj).

2005-ben aktív résztvevője volt a „Gömörország” virtuális ország kikiáltásának, és lett első esküt tevő honpolgára, és egyik országnagya.

Visszatérő szerzője a Gömörország című folyóiratnak, többedmagával létrehozták a határon inneni Gömörország Regionális Kulturális Egyesületet, amelynek ma is az elnöke. Ezzel az egyesülettel kísérletet tettek/tesznek arra, hogy kiépítsék a valamikori „borút” mentén a magyar emlékek és élet kapcsolatrendszerét: Miskolc (Borsod) – Felvidék (Szlovenszkó), „Gömörország” – „Gács ország”: Lengyelország, Tarnów városa.

Ötödik éve egyik ötletgazdája és működtetője az „Irodalmi fonó” verses-boros beszélgető sorozatnak.

Szervezője és közreműködője volt és ma is még részese több városi rendezvénynek (Borsodi Fonó, gyermekfonó, többféle várbéli mulatság: országos diáktalálkozótól kezdve a vadas-boros napokig, az Összetartozás Napja eseményeinek, a Kocsonya fesztivál és Operafesztivál kísérő rendezvényeinek).

És nem utolsó sorban arra is büszke lehet, hogy a Lillafüredi Mikulásvonaton 1963 óta Mikulás, hat éve pedig a gyermekek örömére a Joulopukki, a finn világ-Mikulás hivatalos magyarországi, Miskolc-Diósgyőr – lillafüredi Mikulása.

Koncz Károly igazi közösségi ember és népművelő, a szó legnemesebb értelmében. Azon emberek közé tartozik, aki nem vezetőként, hanem szorgos, tehetséges közművelőként tett sokat egy város közösségéért. Munkássága egy Miskolcért, szűkebb hazájáért tenni akaró ember példás, tisztelet és elismerést érdemlő életútban összegződik, amely alapján méltó Miskolc város kitüntető díjával való elismerésére.

____________________________________________________________________________________________________

A gömörországi-miskolci népművelő

2014-05-16 13:22

Munkássága egy szűkebb hazájáért cselekvő ember példás, tiszteletet és elismerést érdemlő életútjában összegződik, amely alapján Koncz Károly György Miskolc Szemere Bertalan Közéleti Díját veheti át a város napján.

Koncz Károly igazi közösségi ember és népművelő – a szó legnemesebb értelmében. Azon emberek közé tartozik, aki nem vezetőként, hanem szorgos, tehetséges közművelőként tett sokat egy város közösségéért.

A kohásztechnikus, előadóművész, kiállításrendező, közösségszervező 1946-ban született Diósgyőr-Vasgyárban. Óvodába Szlovákiában, Pelsőcön járt, nagyszüleinél „ragadt”, majd csempészúton, szökve jött „otthonról – haza”.
„Itthonról hazajárok és fordítva” – vallja. Elismerései, munkái felsorolására talán egy nap is rövid lenne. Hogy csak néhányat emeljünk ki: Radnóti- és József Attila-díjas (előbbit az országban elsőként kapta meg), Miskolc háromszoros Nívódíjasa. Dolgozott egyebek mellett a Gárdonyi Géza Művelődési Házban, a Cementipari Gépjavító Vállalatnak, a Miskolci Galéria örökös tagja – innen vonult nyugdíjba.

Tevékenységei közé tartozott a színjátszás, előadó-művészet, munkaügyi szervezés, vezetés, képzőművészeti kiállítás-rendezés, közösségi és kulturális szervezés. De igazán mindig színész akart lenni.



Nyugdíjba vonulása után is aktív és meghatározó szereplője maradt Miskolc kulturális közéletének. Diósgyőrben, a vár szomszédságában egy 1765-ös barokk épület felújításával a megyei és a Mandorla Egyesület, valamint az önkormányzat támogatásával 2004-re létrehozott egy kézműves alkotóházat.
2005-ben aktív résztvevője volt a „Gömörország” virtuális ország kikiáltásának, ő lett első esküt tevő honpolgára, egyik országnagya és a népközösség tradícióit ápoló kulturális egyesület elnöke.

Szervezője és közreműködője volt, s még ma is részese több városi rendezvénynek. Nem utolsósorban arra is büszke lehet, hogy a Lillafüredi Mikulásvonaton 1963 óta Mikulás, hat éve pedig a gyermekek örömére Joulopukki, a finn világ-Mikulás hivatalos magyarországi, miskolc-diósgyőr-lillafüredi Mikulása.

A vele készített interjúkban többször is elmondta, mire büszke: egyebek mellett gárdonyis munkájára, amikor kollégáival bevonták a diósgyőri várat a város kulturális életébe, részt vettek az első rockfesztivál megrendezésében, vidéki „ifjúsági parkot” működtettek a helyi könnyűzenei tehetségek támogatásával, de közreműködhetett például az EDDA Művek megalakulásában is.

Koncz Károly ma is igazi gömöri és diósgyőr-vasgyári, miskolci polgár, lokálpatrióta.

Forrás: MINAP