VENDÉGSÉGBEN A MÚZSÁK KERTJÉBEN

* Október 10., péntek 17 óra – Feledy-ház

VENDÉGSÉGBEN A MÚZSÁK KERTJÉBEN 

Petneki Áron művelődéstörténész

_________________________________________________________________________________________________

Fotó: Barázda Eszter

____________________________________________________________________________________________________

A háború mindennapjai a képzőművészetben

A  Vendégségben a Múzsák Kertje sorozat előadója Petneki Áron művelődéstörténész volt. A Feledy Házban már látható a „Vérpanoráma előttem” című kiállítás főként az I. világháború időszakáról szól, de ezúttal az előadó nagyobb áttekintést adott „A háború mindennapjai a képzőművészetben” címmel. A kivetítő segítségével azok a metszetek, festmények, freskók, szobrok vonultak fel előttünk, amelyek az ókortól kezdve a háború borzalmairól szólnak. A régi korok képzőművészete gyorsan reagált a hadi állapotok szörnyűségeire, a vesztes és győztes csaták hőseire, ez máig jellemző. Ma már nem tudjuk megszólaltatni az I. világháborúban szenvedő embereket, sem a hősöket, de számtalan digitalizált fotót, festményt, szobrot láthatunk a számítógép segítségével, el sem kell mennünk a múzeumokba. Az előadó mégis arra biztatja a mai fiataloknak, amit neki tanítottak, hogy igyekezzenek mindent az autopszia elve alapján kézbe venni, fellapozni a könyveket, közelről megtekinteni a múzeumi tárgyakat, a képtárakban az eredeti festmények előtt állva elmélyedni, mert így hiteles forrásból tájékozódhatunk és ennél nincs nagyobb élmény. A falakon lévő metszeteken először a hadvezérek láthatók, majd a közkatonákkal folytatódik a tárlat. A háborús propaganda eszköze gyakran a karikatúra volt, de ezt a politikában is észrevehetjük. A kozák gyertyakoppantó című rajzon Napóleon egy kis törpe, akit egy harcos lecsap. Kutatásai közben számtalan Napóleonról készült grafikával, szoborral, festménnyel találkozott az előadó, szeretne egyszer ebből az anyagból is kiállítást rendezni. A tárlat témacsoportjait több szempont szerint alkotta meg. Az egyik az ostrom ábrázolása, amely bemutatja a reneszánsz és barokk kor háborús képeit, a színházi látványelemeket, amelyeket a festészetben alkalmaztak. A másik téma az 1830-as és az 1848-as párizsi forradalom képei. A harmadik a győzők és legyőzöttek. Az érdekelte,  ezt láttatja, hogyan jelennek meg a mennyei seregek a hadi ábrázolásokban, (pl. Iliász, Varsó eleste), az égi segítség hogyan dönti el a csata sorsát (17. és 18. századi képek). Egy negyedik csoport Gedő Lipót eredeti litográfiái. Annak idején ezeket szerették volna kötetben kiadni, de nem sikerült. Így most bemutatja az eredeti grafikákat. Egyedi bennük a hadifoglyok és hadirokkantak ábrázolása. Az ókortól máig kevés a tömeges emberi konfliktusok (háborúk, forradalmak) egykorú ábrázolása. A római korból elsősorban az építészet emlékei maradtak fenn, a görögök szobrászatukról, freskókról, mozaikokról híresek (pl. Pompeji).

            A virtuális tárlatvezetésen megnézhettük a  freskókat, mozaikokat, festményeket, szobrokat, grafikákat, egy-egy kép mellé magyarázatot is fűzött az előadó: 

-        Isszoszi csata: Nagy Sándor a III. Dareiosz perzsa király vezette hatalmas haderővel küzdött meg. Kinagyította Dareiosz és Sándor arcát, ahol az előbbi rémült kifejezését, Sándorén pedig bátorságot láthattunk. Ezt a képet a 19. század elején találták meg.

-        Leonardo da Vinci: Angiari csata c. falfestményét megrendelésre készítette, a firenzei Palazzo Vecchioba, de nem fejezte be. Rubens fedezte fel, a fő középképet általa ismerhettük meg. Vasarit is felkérték, hogy restaurálja, aki egy falat húzott a kép elé, így dolgozott. El is készült, bár nem ugyanolyan kvalitással, mint a Leonardóé. Sokáig kutakodtak. A csatáról nem történt említés sehol, csak a freskó árulkodik erről. A csataképen jellemző az izmok feszülése, a mozgás és az emóciók hű ábrázolása. A restaurátorok mikrofúrásokat végeztek, így pigment részeket találtak. Ma sem tudjuk, hogy az eredetit, vagy a róla készült másolatok egyikét találták-e meg.

-        Az ötszázak terme: Michelangelo freskóját már a kortársak is ismerték, jól ismerve az anatómiát, csodálatos izmú, gyönyörű testű férfiakat ábrázolt. A Cascinai csata című képén a katonák éppen fürdőznek. Amikor hírül hozták, hogy a pisaiak megtámadták a várost. Gyorsan felöltöztek, így mentek a csatába.

-        Antonio Tempesta: Ajaccio c. festményét az antikvitás formavilága jellemzi.

-        Miller 17. századi festő képén magyarországi vonatkozás is megjelenik, ugyanezt  a megoldást láthatjuk a Sárvári várban.

-        Jacques Courtois festményén az antik romok is szerepet játszanak. Keresztények harcolnak a muszlimokkal. Lovasok küzdelme zajlik, ezt a művet a fantázia szülte. A mester francia származású, 17. században élt, 15 éves korában katonának szegődött, majd Itáliában működött. Főként csataképeket festett, gazdag a munkássága.

-        A 19. században az európai romantika élte virágkorát. Az emberi érzelmeket hozták felszínre, a barokk színpadias elemeit ugyan megtagadták, de az alapok mégis erre épültek. Peter Kraft: Zrínyi kirohanása c. festménye ennek egyik képviselője. A kompozíció jóval korábbi, rubensi hatást mutat. (pl. a Vilniusi csata és az Amazonok csatája). A küzdelem a hídon zajlik, de a festmény több szintű, alul a vízben is folytatják a harcot, van, aki próbál kiemelkedni belőle. A festmény a Nemzeti Galériában látható, a birodalmi patriotizmus képviselője. A szultán haderejét megállította Zrínyi, ezáltal a birodalmat is megmentette. Ennek pár-darabja az V. Ferdinánd király koronázása, amely a Szépművészeti Múzeum tulajdona.

-        Wagner Sándor: Dugovics Titusz című festménye a romantikus látásmódú festmények egyike, ugyanúgy, ahogyan a zeneművek közül Tiborc és Bánk kettősében (Katona József Bánk bán c. drámáját Erkel Ferenc által megzenésített operában) a „Be szép is volt a hősi harc...” Dugovics létező személy volt, de anakronizmus a trikolór is, mert az csak az 1848-as szabadságharc zászlaja volt. A hősiességéről szóló történetnek nincs semmi történelmi alapja, viszont a hősök ábrázolásának, a hazafiasságnak komoly jelképe lett.

-        Francisco Padilla: Granada megadása c. festményén az emír hódol Ferdinándnak és Izabellának.

-        Benczúr Gyula történelmi festményei közül leghíresebb a Budavár visszafoglalása című. Hatalmas tablóján itt is szerepelnek a török és magyar harcosok, az uralkodók. 

-        Czestochowyt és a kolostort a Szűzanya megvédi, ez az égi erők segítségéről szól.

-        Kossak Wojciech: II. Vilmos német császárról készült festménye monumentális alkotás, Adolf von Menzel: Zarndorfi csata c. festményén a poroszok győzelmét ábrázolja.

-        Vilmosról készült egy lovas kép, ahol jellemző a panorámikus látásmód. A műfaj kompozíciós eleme, hogy az egész csataképet mintegy madártávlatból látjuk. A művészettörténet ezt Weltlandschaftnak nevezi.

-        Albert Altdorfer: Isszoszi csata c. képe rengeteg részlettel szolgál.

-        A másik véglet a kartográfiai formavilág, a festészetet és a térképet próbálja összehozni. Jacques Callot: La Rochelle-i csata c. képe ilyen.

-        A körkép szerű ábrázolásmód egyik fő képviselője Jean Baptiste Manzaisse képe, amely a francia forradalom döntő győzelmét mutatja be, megállítja a porosz-osztrák előnyomulását. Ilyen még a Feszti körkép (Ópusztaszeren), de ezt láthattuk a Tarnowból Miskolcra elhozott, nagyított körképen is, amelynek nemrég találtak meg. Az 1848-as szabadságharcról készült ez a hatalmas alkotás. Korábban darabokra vágták, sok részlet még mindig nem került elő. Tavaly került Miskolcra, a Deák téren állították fel, egy éven át nézhettük meg, számos turista és iskoláscsoport látogatott emiatt városunkba.

-         A borochinoi csata Louis Lejeune 1822-es csataképe, amit a művész tíz évvel a csata után festett.

-        A győztesek diadalmeneteinek ábrázolása után következnek a háború borzalmai. Ezt főként a sokszorosító grafikákból ismerhetjük, amelyek a Harminc éves háborúról szólnak. Ilyen Hans Ulrich Franck: Der geharnischte Reiter c. grafikája. Ő is katona volt, aki tanúja volt a környezetében élő parasztok kifosztásának, nők és gyermekek elleni támadásoknak, gyilkosságoknak.

-        Jacques Callot: A háború borzalmai címmel adott közre egy sorozatot, amelyben katonaszökevények kivégzése, parasztok, utazók elleni támadások láthatók.

-        Goya ugyanezzel a címmel készített grafikákat, ezek ismeretlenek voltak sokáig. Leghíresebb festményei az elesettekről, kifosztott hullákról készült rajzai.

-        Otto Dix hármasoltára Krisztus-parafrázis. Krisztust fedezhetjük fel a halott katonában, de mindhárom festmény a háborúról szól.

-        Carl Gustaf Wrangel képein a svéd uralkodók, hadvezérek büszke tartással ülnek a lovon: Montecuccoli, a Nagy Condé, háttérben felfedezhetjük a csata szereplőit is, természetesen ők alig látszanak, vagy Napóleon, amint a földön fekvő sebesülteket lelkesíti beszédével, ők pedig felemelt karokkal dicsőítik őt.

-        Ludwig Koch 1915-ös csataképe elüt pl. Mednyánszky festményeitől, aki mindig a lényeget mutatja. Koch festi meg a központi hatalmak összefogását, festményein láthatjuk Ferenc Józsefet, a trónörököst, Vilmos császárt fiával, Hindenburg tábornokot, amint éppen kéz a kézben állnak, mellettük, mögöttük a főtisztek sorakoznak, mintha fényképezőgép előtt pózolnának.

-        Bellange: Két gránátos 1808-as kosztümképe. A hozzá hasonló metszeteken részletesen bemutatják a közkatonák viseletét, fegyvereit.

-        Az utolsó kép egy különleges ábrázolás, Thomas Hardt Benton 1944-ben készült festményén alulnézetből tekinthetünk egy fekete bőrű harcosra, amelyik fölöttünk magasodik, és elszánt tekintetéből az látszik, hogy az utolsó erejéig harcolni fog. Ez már a 20. századot, a világ népeinek vegyülését is mutatja, jelképes a néger katona hősiessége, aki Amerika szabadságáért küzd.

            Az előadást még napokig lehetne hallgatni, hiszen ennek a tárlatnak és az interneten elérhető digitalizált képeknek olyan óriási az anyaga, hogy bőven lenne még mondanivalója, de itt most befejeződött. Kákóczki András igazgató úr megköszönte a közönség figyelmét, Petneki Áron előadását, aki megígérte, hogy újabb gyűjtéseiről is szívesen beszámol majd.

            A kiállítást október 31-ig még megtekinthetik az érdeklődők, érdemes hosszasan elidőzni a metszetek előtt.

Kühne Katalin

_____________________________________________________________________________________________________

A háború mindennapjai a képzőművészetben

Október végéig látható a Feledy-házban a „VÉR PANORÁMA LENG ELŐTTEM EL” –  A HÁBORÚ KÉPE A GRAFIKÁBAN című grafikatörténeti kiállítás, mely ritkaságszámba menő anyagot mutat be, hiszen a nem közgyűjteményi anyagból, hanem egy budapesti magángyűjteményből és a Pannonhalmi Főapátság gyűjteményeinek grafikai kabinetjéből válogatta Petneki Áron kurátor.

A kiállítás központi témája a háború, a küzdelem. A 16 – 19. századi klasszikus grafikai alkotások a csatát, a küzdelem résztvevőinek lelkiállapotát, a hadvezér reprezentatív képét, a közkatonát, a háborút, mint a hatalom vizualizálásának eszközét mutatják be.

Házigazda: Kákóczki András művészettörténész