NEKROLÓG
Dobrossy István a Herman Ottó Múzeum egykori vezető történésze volt, majd közel két és fél évtizeden át a megyei levéltár igazgatói tisztét töltötte be. Munkássága alapján joggal nevezhetjük Miskolc historiográfusának, nagyon szeretett városa történészének. Tősgyökeres miskolci volt Több mint négy évtizedes várostörténeti munkásságát ismerve, joggal feltételezhetjük, hogy az utókor majd Dobrossy Istvánt Miskolc első számú történetírójának tekinti, megelőzve olyan várostörténészeket, monográ- fusokat, mint Szendrei János, Leszih Andor, vagy Marjalaki Kiss Lajos. Emellett szól közel 300 tudományos és több mint 1000 ismeretterjesztő írása. Egyik kritikusa jegyezte meg, hogy „…amit Dobrossy nem írt le Miskolcról, amiről nem tett említést, az lényegtelen, a város története szempontjá- ból indifferens”. Dobrossy István tősgyökeres miskolci volt. Édesapja a vasgyárban mintakészítő asztalosként dolgozott, édesanyja pedig otthon nevelte a négy gyermeket. A Földesben érettségizett, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen történelem-néprajz szakon végzett. Tanulmányait annyira sikeresen abszolválta, hogy az egyetem néprajzi tanszékének oktatója lett. Pályafutásának kezdetén írt néprajzi tanulmányai, kismonográfiái szép jövővel kecsegtettek az etnográfia területén. Azonban feladta ezt a pályát, mert szülővárosa hazahívta, a Herman Ottó Múzeum frissen kinevezett igazgatója, Szabadfalvi József ajánlatát elfogadva 1973-ban történész-muzeológus lett az intézményben. Itt jegyezte el magát véglegesen Miskolc történelmével, és ezt követően szinte csak a város múltjával foglalkozott. A múzeumi korszak fontosabb eredményei a 18. századi miskolci görögökről, a város vendéglátásáról szóló publikációiban és az általa szerkesztett és részben írott Avas monográfiában összegeződtek. Emberi sorsok megismertetése A múzeumi évek alatt a megyei levéltár akkori igazgatójával, Román Jánossal együtt mindent elkövetett azért, hogy Miskolcon egy korszerű várostörténeti monográfia készüljön. Terve azonban csak később válhatott valóra, miután 1993-ban ő lett a megyei levéltár igazgatója és elnyerte a városvezetés támogatását. 1996–2007 között öt vaskos kötetben látott napvilágot Miskolc monográfiája, bemutatva a város történetét a kezdetektől 1949-ig. Az utolsó, napjainkig szóló kötet elkészülését azonban már nem élhette meg. Az ötkötetes várostörténeti monográfia önmagában is egy hatalmas teljesítmény volt. Azonban Dobrossy István emellett jelentős tudományos munkát végzett, tudományszervező és közéleti tevékenysége pedig lenyűgöző volt. Dobrossy István Nagy-Miskolcban gondolkodott a várostörténeti monográfiakutatásai során. Ezért önálló periodikákat indított Diósgyőr, Hejőcsaba, Görömböly és Szirma múltjának megismertetésére. Nagyon fontosnak tartotta a Miskolcon élt emberek sorsának közvetlen megismerését és megörökítését. Ezt a célt szolgálták a temetőkutatások, majd az Ortodox, az Avasi és a Deszkatemetőről megjelent monográfiák. Mindig is az érdeklődése központjában álltak a miskolci épületek és a bennük lakók, akár magánszemélyek, akár intézmények. E kutatások eredményei összegeződtek a Miskolc írásban és képekben kiadványsorozat köteteiben. Lezárult egy korszak Dobrossy István halálával egy rendkívül jelentős korszak zárult le Miskolc város történetírásában. Munkásságának eredményei minden bizonynyal évtizedekig meghatározóak lesznek a jövőbeni kutatások szempontjából.
VERES LÁSZLÓ
Forrás: Észak-Magyarország