Fejléc doboz

 

 

Nyári szünet

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Hírek > Kossuth-díjat kapott Serfőző Simon költő

  • Aktuális
  • Általuk híres e város
  • Miskolci Galéria Feledy-ház
  • Múzsák kertje
  • Múzsák Kertje Alapítvány
  • Múzsák Kertje Baráti Kör
  • Hírek
  • Állandó kiállítások
  • Időszakos kiállítások
  • Irodalmi fonó
  • Vendégségben a Múzsák Kertjében
  • Tehetséggondozás
  • Képgaléria
  • Archívum
Eseménynaptár

 

 

 

                                                                                                                                          

Kossuth-díjat kapott Serfőző Simon költő

2016. március 15.
Serfőző Simon
József Attila-díjas költő, író, könyvkiadó
2016. március 15-én
vehette át a Kossuth-díjat a Parlamentben.

 

 

Serfőző Simon József Attila-díjas költő, író, könyvkiadó – Kossuth-díjas!

 

MTI Miskolc – Egy költő egyik legfontosabb feladata, hogy szót emeljen az igazságtalanságok, hazugságok, durvaságok ellen, kiálljon az elesettekért, megalázottakért – mondta el az MTI-nek Serfőző Simon költő, aki kedden vehette át a Kossuth-díjat a parlamentben.

 

Elosonó kertek alatt,

kerítés-homályban

piros üstökös járt: viharlámpa. /Serfőző Simon: Világfa/

 

 

Valamikor a hatvanas évek végén találkoztam vele. Talán a „Gárdonyi”-ban? Csendes, kesernyésen mosolygó emberként ismertem meg, aki a „Napjaink” folyóiratban igen izgalmas versek bemutatásával hívta fel magára a figyelmemet. Simon versei mellett itt találkoztam Kalász László, Ladányi Mihály, Ágh István, Bella István, Ratkó József, Buda Ferenc, Utassy József, Bari Károly verseivel. A nagyon sok költő és vers közül itt most csak a számomra legnagyobb hatással bírókat sorolom.

 

Versmondó emberként aztán ez az ismeretség a költővel, az emberrel a mai napig is tart, baráti kapcsolattá alakulva. Erősebbet dobban a szívem, ha találkozom vele. Elkötelezett ember. Határozott véleménye van a dolgokról, világról, emberekről. Csillogó szemével belelát az emberbe, emberekbe és hamar kialakul véleménye, ami ritkán téves.

 

Nagyon szeretem az írásait. Nem könnyű olvasni- és mondanivaló, de írásaiban a valóságos érzelmek, érzések, hangulatok, emlékek, történések olyan látni és megrágni való gondolatokat fogalmaznak meg, amik lelkem mélyéig hatnak.

 

Serfőző Simon: Szegődöm

 

Szegődöm kódorgó füstnek.

Magányos porszemnek akár.

Magasban rebbenő lélek:

leszek messzejáró madár.

Csak föl, el innen, hol minden

erő hanyatlik a földre.

Kezdek más, újult életet.

Szélnek leszek könnyű röpte.

Süvít a huzat utánam,

merről eltűnök örökre.

Szétdúlt vackom hagyom hátra.

Károghat az ég fölötte.

 

Idézem a MTI által írottakat Serfőző Simonról, aki érdeme szerint lett Kossuth-díjas.

 

MTI ─ A sokak által küldetéses emberként, halk szavú, de határozott hangú költőként jellemzett Serfőző Simon a tradicionális népi jegyeket modern szimbolikával ötvöző költészete, a magyar sorsirodalom hagyományait változatos művészi eszközökkel megújító próza- és drámaírói életműve, illetve jelentős publicisztikai és könyvkiadói tevékenysége elismeréseként kapta a díjat.


 

Mint mondta, a Kossuth-díj mellett nagyon büszke arra, hogy szülőfaluja, Zavgyarékas díszpolgárává fogadta és arra is, hogy Miskolc, ahol igazán költővé vált, Pro Urbe díjjal tüntette ki. Emellett büszke arra a számtalan elismerésre, amelyeket az évek folyamán megkapott.


 

Serfőző Simon szerény ember, csupán annyit mond magáról: költő, ír, ennyi a dolga. Az, hogy közérthetően fogalmazzon, tisztán, egyszerű szavakkal, őszintén beszéljen azokról a gondokról, amelyek megnehezítik mindennapjainkat és amelyek végső soron a magyarság megmaradását is veszélyeztethetik.


 

A most már Kossuth-díjas költő egy Zagyvarékashoz tartozó tanyán nőtt fel, onnan járt be iskolába Szolnokra. Megismerte a paraszti életet, de később dolgozott ipari munkásként is Budapesten. Irodalmi érdeklődésének köszönhetően 1962-ben a Szolnok Megyei Néplap munkatársa lett, majd 1965-ben Miskolcra került és előbb népművelési felügyelőként járta a munkásszállókat, később pedig terjesztési előadóként próbált előfizetőket toborozni az akkoriban népszerűsítendő lapoknak. 1968-ban lett a Miskolcon megjelenő irodalmi lap, a Napjaink versrovatának vezetője, majd 1975-től a lap szerkesztője, a rendszerváltás után a Holnap című folyóirat főszerkesztőjeként dolgozott, majd az észak-magyarországi régi legjelentősebb szépirodalmi műhelye, a Felsőmagyarország Kiadó vezetője lett. A Magyar Művészeti Akadémia tagja.


 

Bertha Zoltán irodalomtörténész Serfőző Simonról azt írta: az elmúlt fél évszázad magyar irodalmának egyik legkiemelkedőbb alakja, a legendás Hetek nemzedékének mértékadó személyisége, irodalmi és kultúraalakító értelemben is korszakteremtő, egész életműve példa arra, hogy a magyar sorsirodalom hagyományait miképp lehet megőrizve megújítani. ─


 

Mivé lett, amiért megszakadtak

vénák, erek kidülledtek, izzadtak

rettenetes nekifeszülések? /Serfőző Simon: Világfa/

 

 

Örömmel köszöntünk és kívánunk további jó egészséget és jó munkát!

Isten éltessen, Simon!

 

Nagyon sokunk nevében – Koncz Károly György

 

 

Vissza a listához
COMTRANS Kft.
  • Kapcsolat
  • Impresszum
  • Partnerek
  • Támogatók
  • Keresés
  • Oldaltérkép