Elhunyt Görömbei András irodalomtörténész
2013. július 2., 12:07
Megrendülten tudatjuk,hogy
Görömbei András
(1945.február 5 - 2013. június 30.)
Kossuth-díjas irodalomtörténész,
a Magyar Tudományos Akadémia rendes ragja meghalt
Görömbei András
(1945.február 5 - 2013. június 30.)
Kossuth-díjas irodalomtörténész,
a Magyar Tudományos Akadémia rendes ragja meghalt
Megrendülten tudatjuk, hogy
Görömbei András
(1945. február 5 - 2013. június 30.)
Kossuth-díjas irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes ragja
meghalt
Tudósként, tanárként, kritikusként csak az értékek érdekelték, az elfogultságokon mindig felül tudott emelkedni. A legszelídebb vitázó, aki elveiből mégsem ad fel egy jottányit sem, miközben nem esik nehezére az övétől eltérő nézet képviselőjét tisztelni. A rendszerváltást előkészítő szellemi körök meghatározó személyisége, aki komoly egzisztenciális kockázatokat vállalva a hetvenes évek elejétől a demokratikus átalakulás híve.
A Tisza parti Polgár szülötte volt. Középiskolai tanulmányait a Győri Bencés Gimnáziumban végezte. 1968-ban szerzett magyar szakos tanári diplomát a KLTE Bölcsészettudományi Karán. 1970-ben védte meg egyetemi doktori értekezését, melynek tárgya a felvilágosodás- és reformkori magyar irodalom történetszemlélete volt.
Már egyetemista korában publikált, a XX. századi magyar irodalom története vált fő kutatási területévé. 1977-ben védte meg kandidátusi értekezését, melynek témája a csehszlovákiai magyar irodalom volt. Akadémiai doktori disszertációját (1991) Nagy László költészetéről írta.
1968 és 1970 között a hajdúböszörményi Bocskai István Gimnáziumban tanított magyart, oroszt és németet. 1970 óta dolgozott a Debreceni Egyetem (korábban: KLTE) Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetében, 1992 óta volt a Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, 1995–2003 között intézetigazgató, 1989 és 1992 között a Helsinki Egyetem vendégprofesszora, 1993 és 1995 között a KLTE oktatási rektor-helyettese. Az 1996–97-es tanévben a Bécsi Egyetem Finnugor Intézetének meghívására vendégprofesszorként Bécsben tanított.
Alelnöke a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaságnak, tagja az MTA Doktori Tanácsának, az MTA Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottságának, az MTA Irodalomtudományi Bizottságának, az MTA Határontúli Magyar Tudományosság Elnöki Bizottságának. 1992 óta a Hitel című folyóirat főszerkesztő-helyettese.
Munkásságát Alföld-díjjal, 1987-ben József Attila-díjjal, 1988-ban Csokonai-díjjal, 1997-ben Tamási Áron-díjjal, 2000-ben Kossuth-díjjal, 2004-ben Arany János-díjjal ismerték el. 2005-ben Szilárd Leó Díjat, majd Czine Mihály-díjat és Hídverő-díjat, 2013. június 22-én Magyar Örökség-díjat kapott.
Könyvei közül a legismertebbek a Nagy Gáspárról, Sütő Andrásról, Csoóri Sándorról vagy Nagy László költészetéről írottak.