Cs. Varga István: Levél a szerkesztőnek

   Kalász Lászlóné, Cs. Varga István, Kalász Antónia - Tokajói Írótábor 2013

Kedves István Barátomuram!

Örömmel tudatom, hogy Nagy Ernő egri életmű-kiállítása ragyogó, a megnyitó is kitűnően sikerült a Trinitáriusok templomában (Rossz-templomban)

A Tokaji Írótáborban Kalász Lászlóra emlékeztem, születésének 80. évfordulója alkalmából…

Tiszaladányban  Sáray László és Szentmártoni János elővarázsolt és átadott  két szép csokrot az Kalász Antóniáknak…

Szép volt látni, amint Ratkó József tujája szépen hajlik Kalász tölgyfájához, mellettük pedig magasra emelkedik Czine Mihály platánfája…

Július 1-jétől szabadon szolgáló értelmiségi vagyok, igazi nyugdíjas, vidáman viselem az obsitot, mert úgy érzem: megérdemeltem az elnyerhető szabadságot,

hiszen 61 éven át jártam iskolába…

Néhány visszajelzést küldök az Magyar Katolikus Rádióban elhangzott, velem készített műsorról…

Az MKR-nál a 7 esztendeig tartó ars sacrás időszakomra emlékeztet ez a visszhang.

Éppen ezért: a  Deo gratias! és az öröm megosztásának jegyében küldöm ezt a szelekciót.

Remélem, jól, de legalább tűrhetően és elviselhetően vagy és vagytok!?

Baráti üdvözlettel, sok jókívánsággal:

Cs. Varga István.

A szelekció néhány részlete…

P. s. I.

Persze, hogy nem tudtam megállni, hogy mindjárt ne keressem elő a javasolt rádió-műsort, és azért büszkén mondom, hogy azért a műsor időnél rövidebb idő alatt megtaláltam. Esetleg ide tűzöm az internet címet, ahol így utólag is meghallgatható:

 http://www.katolikusradio.hu/?m_id=4&m_op=viewmusor&id=319010&ado=1&adonev=bud

 Meg is hallgattam rögtön, és nagyon köszönöm a szép gondolatokat.

 P. s. II.

Az  érdekes és tanulságos beszélgetés volt írókról, kiváló tanárokról,

 a "Látókör" című esszékötetéről - újabb élményt jelentett a rádióhallgatóknak.

Örömmel hallottam dr. Nádas Alfonz paptanárral kapcsolatos emlékeit;

külön köszönöm a tőle idézett mondatot: "Az öröm a lélek olaja, ha kapod,

mondjad: Deo gratias!" - Hála Istennek, a Szent István Bazilikában évente,

Szent Cecilia novemberi ünnepén tartott kórustalálkozókon, részt vehettem,

(mint a Váci Székesegyház kórusának négy éven át tagja), ahol  Bárdos Lajos

tanár úr és Nádas Alfonz vezényletének, tanításának örvendezhettünk, hála 

Istennek!

Köszönetem jeléül szíves üzenetéért, külön e-mailben továbbítom Paul

Claudel író, diplomata szavait Szent István királyról, melyet tegnapi szent-

misén, Bátor Botond pálos tartományfőnök atya tolmácsolásában hallhat-

tunk, nagy örömünkre. (Számomra különösen is kedves Paul Claudel, a

"Délben a Szűzanyánál" költeménye,a "Jeanne d'Arc a Máglyán" drámája.)

P. s. III.

Most sikerült meghallgatnom a MKR-beszélgetést Veled, s gratulálok. Nagyon élveztem rendhagyó irodalomórádat, amely mindig rávilágít arra, mennyi-mennyi hiányosságom van, mennyi-mennyi vágyamat (olvasási tervemet) kellett/kell még ma is elaltatnom, s mindig csak (csángósan szólva) aprócskákat tudok lépkedni az irodalom szent ösvényein. Irigykedve és persze tisztelettel nézek azokra, akiknek a vágy és a lehetőség is megadatott a teljesebb szakmai-lelki életre. Persze tudom, a hivatást a Jóisten adja, s mindenkinek más állomáshelyen kell betölteni, nem szabad elégedetlenkedni sosem.

Köszönöm ezt a hangos interjút Neked és barátságodat is, amely mindig emelt, segített fölfelé tekinteni.

 P. s. V.

 Kedves Pista Bátyám!

 Kegyelmi pillanatok... a Magyar Katolikus Rádió műsorában.

 Azon kaptam magam, hogy nem is az alkalomnak, hanem mindjárt az Istennek adok hálát. Hogy a tükör, amelyben fürkésszük magunkat, mindegyre kifényesíti az arcunk. Miközben a küzdelem és a helytállás óráiban félnünk is kellene, hogy elgyávulunk, hogy megvénülünk, hogy kibabrál velünk a Sors. Tanúság volt itt minden szóban, és tanulság lészen minden istenemberi tettben. Azért: jól vagyunk teremtve, ezt kaptam a mai rádiós opusztól. Ezért hát megint bátrabb lettem egy kicsit! És ennél egyenesebb vonalú hálát és köszönetet aligha tudnék szavakba önteni. Számos gondolat kavarog bennem, most mégis csak egyetlen egyet tudok hirtelen megragadni: ha Németh Lászlót nem hozzuk vissza az irodalom ösvényein a magyar és az egyetemes közgondolkodásba, nagyon nagy árat fizetünk érte. Sajnos egyre kevesebben vagyunk, és ez elszomorít. (Monostori Imrét rettenetesen megalázták a litera.hu-n éppen Görömbei Tanár úr búcsúztatása okán, és még szegény Nagy Gáspárt is belekeverték a gazfickók...) Hát milyen világban is élünk?

Nem látom a mi generációnkban az erőt... És ez fájdalmas kicsit.

Édesapánk nincs még jól, így azon gondolkodom, hogy a hétvégi Ipoly-menti szakrális emlékek után kutató túrámat is elhalasztom, figyelnünk kell rá.

Nagy hálával gondolok Pista Bátyám tanító szavaira, a homo eticus-ra tekintő példakövetés igényével.

 Isten áldásával:

 From: Dr. Cs. Varga István [mailto:CsVarga@arssacra.hu]

Sent: Friday, August 23, 2013 7:54 AM
To: 'Kaló Béla'
Subject: Szeretettel: Cs. V. I.