A Miskolci Kaleidoszkóp rendezvénysorozatban a helyi értékeket veszi számba a Múzsák Kertje Alapítvány 2016-ban. A tárgyalt témák a város identitásának szerves részei és az idegenforgalom meghatározó emlékei is. Mind azt mutatják be, miről ismert Miskolc, mire lehet büszke a város.
A Hungaricumok Bizottság 2012-ben elkezdte az ország természeti, kulturális, szellemi és tárgyi életének legjelentősebb, a magyar kultúrát legjobban hirdető emlékeit számba venni. Az elmúlt két évben közel 40 helyi érték került be a Miskolci Települési Értéktárba is. A sorozat az első félévben Miskolc épített örökségéből válogat, a legszebb, legjellemzőbb épületek titkait avatott szakemberek segítségével ismerhetjük meg.
__________________________
Balázs István, a Múzsák Kertje Baráti Kör Kuratóriumának elnöke köszöntötte Balázsi Károly művelődéstörténészt, aki egy új sorozat első előadásaként Az értékek világa címmel tartott előadást a Feledy-házban. Feledy-ház ez az a ház! címmel tartottak sajtótájékoztatót, amelyben ismertetik az idei első félév programtervét az Észak-Magyarország című napilapban. Új sorozat indult Miskolci Kaleidoszkóp címmel, az előadásokon a helyi értékeket, a miskolci hungarikumokat veszi számba a Múzsák Kertje Alapítvány 2016-ban. Ez mintegy folytatása a Szabadegyetemi sorozatnak. A tárgyalt témák a város identitásának szerves részei és az idegenforgalom meghatározó emlékei is. Azt mutatják be, miről ismert Miskolc, mire lehet büszke a város.
A Hungaricumok Bizottság 2012-ben elkezdte az ország természeti, kulturális, szellemi és tárgyi életének legjelentősebb, a magyar kultúrát legjobban hirdető emlékeit számba venni. Az elmúlt két évben közel 40 helyi érték került be a Miskolci Települési Értéktárba is. A sorozat az első félévben Miskolc épített örökségéből válogat, a legszebb, legjellemzőbb épületek titkait avatott szakemberek segítségével ismerhetjük meg.
Balázsi Károly tanár úr miskolci kötődésű, édesapja és nagyapja Miskolcon élt és a Deszka-temetőben nyugszik, gyakran látogat el városunkba. Lezsák Sándor, a Lakitelki Népfőiskolán indított mozgalmat a Millenneumi ünnepségek idején, amikor minden magyar település összegyűjtötte saját helyi értékeit, intézményeket neveztek el jeles szakembereikről, bemutatták természeti, épített környezetüket, előadásokat tartottak az ott élő híres személyiségekről, akikre büszkék lehetnek.
Prezentációjában felvázolta előadásának témáit, amelyeket példákkal is illusztrált:
1. Axiológia, hungarikumok, helyi értékek, értéktár:
A hungarikum magában foglalja mindazt a helyi értéket, amely eredetileg könyvtári gyűjteményt jelentett, amely az ősnyomtatványokat, később a 17. századi nyomtatványokat tartalmazta. Sajátosan magyar értékekről van szó, mint pl. a tokaji aszú, a miskolci kocsonya, vagy a Miskolci Nemzeti Színház, az Avasi templom, a Deszka-templom.
2. Értékelméleti közelítések:
19. század lángelméi, nyelvtudósai voltak. A 6 kötet 110.784 szócikket tartalmaz, az 1. kötet 1862-ben, az utolsó 1874-ben jelent meg. Szerintük a magyar nyelv alapvetően a világ jelenségeit követi, a külső eseményeket, tárgyakat a nyelvi alakisággal, sajátosságokkal adja vissza. A nyelv nem öncélú, nem önmagában áll, hanem a fogalmi rendet, a jelentések rendjét kell támogatnia.A nyelvi felépítés és fogalomszerkezet összefügg, a nyelv feladata az ismeretek, a tudás segítése. Egyedülálló, hatalmas munka, érdemes belelapozni.
Születésünktől fogva az értékek, értékelemek bennünk vannak, örökségül ezt kaptuk elődeinktől. Mindezt beépítjük személyiségünkbe, elfogadjuk, majd összeállnak halmazokká. Felnőtté válva egy rendszerré állnak össze, mint pl. Európában a kereszténység, amely a legmagasabb rendű értékeket gyűjti össze, de hat a hétköznapi viselkedésünkre is. A humanizmust napjainkban kétféleképpen fogják fel a kelet-európai és a nyugat-európai országok vezetői, ezt láthatjuk nap mint nap a televízióban. Az alap egy, de más-más értékeket akar megőrizni mindkét tábor, ami az ellentétek forrása.
3. Viszonylagos és abszolút értékek
Egyenként beszélt ezekről a fogalmakról és tanokról, amelyek hatnak ránk és világunkban jelentős értékeket képviselnek. Idézte Weöres Sándor szavait: "Alattad a föld, feletted az ég, benned a létra." Beszélt arról, hogy tetteinkért felelősséget kell vállalni, nem lehet mindenért Istent okolni. A káoszelmélet téves hatását is kiemelte, amely szerint véletlenszerűen alakulnak dolgaink.
Felolvasta Lao Ce: Az út című versét:
"Az út, mely szóba-fogható,/ nem az öröktől-való;/ a szó, mely rája-mondható,/ nem az örök szó./ Ha neve nincs: ég s föld alapja,/ ha neve van: minden dolgok anyja./ Ezért:/ aki vágytalan,/ a nagy titkot megfejtheti,/ de ha vágya van,/ csak a dolgokat szemlélheti./ E kettő mögött közös a forrás,/ csupán nevük más./ Közösségük: csoda,/ s egyik csodától a másik felé tárul/ a nagy titok kapuja./"
4. Értékek térben és időben
Hazánk nemzeti értékei a múltban gyökereznek, nálunk nagy a helyi közösségek szerepe, amelyek hatnak egész társadalmunkra. A kultúra kiemelkedő jelentőségű, felülemelkedik a politikai pártok különböző nézetein, egységes alapokon nyugszik, amit védeni kötelességünk. Természetesen ezen értékeket össze kell gyűjtenünk, fel kell tárnunk, meg kell őriznünk.
5. Hungarkumok, helyi értékek
Forrás: hungarikum.hu weboldal - itt részletesen megtalálhatóak értékeink. Fontos, hogy ki mit vett át az évezredek során más nemzetektől, de az még inkább, hogy mi, magyarok mire lehetünk büszkék, ami csak a miénk. Pl. szürkemarha, kürtős kalács, tokaji aszú - ezeket néhány más ország magáénak követeli, de mi hoztuk magunkkal keletről, elsőként mi tettük híressé a világban.
6. Nemzeti értékpiramis
7. Hungarikumok gyűjteményének szakterületei
Supervielle: A Naphoz című versével fejezte be előadását: "Nem az a fontos, hogy tűz legyünk,/ nem az a fontos, hogy egy kimért országúton legyünk,/ nem az a fontos, hogy mindenütt legyünk,/ ... fontos: mi, az ég, a csillagok, és Te, a rejtett aranyaddal..."
Hozzászólások:
Barázda Eszter, a Feledy-ház háziasszonya: az első teremben látható a Miskolci Kódex, amit kölcsön kaptunk a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtártól. Ezt az albumot művészeti tagozatos iskolák diákjai rajzolták, és tavaly, a Könyvhéten állították ki a könyvtéren. Minden helyi érték szerepel benne, nézegessék, lapozgassák!
A hallgatóság feltette kérdéseit:
Előadó: Nagy eltérések vannak az országok között számban és az értékek fajtáiban is. A franciák pl. a boraikra, sajtjaikra joggal büszkék. Nálunk a disznóölés alkalmával összegyűlnek a falusi emberek, együtt vágják le a disznót, kolbászt, hurkát készítenek, füstölnek. Nagy munka, de együtt is fogyasztják el nagy mulatozás közben. Vannak olyan étkezési szokások, amelyeket mi magyarok el sem tudunk képzelni, nemhogy értéknek tekinteni, mint pl. az olaszok énekesmadarak nyelvéből készítenek pástétomot, vagy más földrészeken megeszik a kutyát, macskát.
Előadó: Politikai ellentétek vannak, de a kultúrában ez nem lehet szempont. Közös a múltunk, közösek az értékeink, amelyeket mindenki megbecsül.
Előadó: Abszolút igazság nem létezik, minden relatív. Mégis, abban egyet értünk, hogy saját kultúránk felhalmozott értékeit meg kell őriznünk.
Balázs István megköszönte az előadást és a hallgatókat kötetlen beszélgetésre invitálta. Ezután forralt bor mellett folytatódott az est. Legközelebb február 12-én találkozunk, amikor Buda Ferenc, Kossuth-díjas költő, a Nemzet Művésze lesz az Irodalmi Fonó vendége. Felhívta a figyelmet a programfüzetre, amelyben továbbra is lesz Fiatal Tehetségek Fóruma, Emlékestek, a Vendégségben a Múzsák Kertjében sorozatban a kassai Rovás Akadémia érkezik hozzánk. Fecske Csaba József Attila-díjas költő összeállításában Nem múzsák, költőnők! címmel a régió és Miskolc költőnőiről lesz egy előadás, de kiállításokat is rendezünk, június végéig 26 programra látogathatnak el az érdeklődők.
Kühne Katalin
_____________________________________
Fotók: Barázda Eszter