Kő Pál szobrászművész kiállítása

A Hermann Ottó Múzeum -  Miskolci Galéria és a

Múzsák Kertje Alapítványtisztelettel meghívja Önt

Kő Pál szobrászművész kiállításának megnyitójára

2016. március 10-én,csütörtökön 17 órára

a Feledy-házba (Miskolc, Deák tér 3.)

__________________________

KŐ PÁL

szobrászművész kiállítása

a Feledy-házban

2016. március 10 – április 16.

2016. március 10-én, csütörtökön 17 órakor Kő Pál szobrászművész alkotásaiból nyílik kiállítás a Herman Ottó Múzeum – Miskolci Galéria Feledy-házában, a Deák tér 3. szám alatt.

Kő Pál a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas szobrászművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára, a hevesi művésztelep vezetője. Életműve szorosan kötődik a magyar szobrászat hagyományaihoz, miközben munkáiban felismerhető a pop-art és a szürrealizmus hatása is. Konzervatív, ugyanakkor meghökkentően eredeti újító. Egyaránt használ követ és fát, bronzot, terrakottát, sokszor szokatlan ötvözetekben. A világszerte ismert művész közel száz köztéri alkotása áll Magyarországon, továbbá a világ számos városában Texastól a Vatikánon át Tibetig.

Miskolcon 2016. március 11-én kerül sor Egressy Bénit mintázó szobrának avatására a zeneszerzőről elnevezett téren. Ebből az alkalomból tekinthető meg kisplasztikákat, érmeket és grafikákat bemutató tárlata a Feledy-házban, amely április 16-ig hétköznapokon bejelentkezés útján, díjtalanul látogatható (tel: Marosi Ágnes - 70/367-2702).

_____________________________________

______________________________________

Kő Pál szobrászművész kiállítása

Hajdú Ildikó, a Herman Ottó Múzeum - Miskolci Galéria művészettörténésze köszöntötte a vendégeket. Balázs István, a Múzsák Kertje Alapítvány elnöke felolvasásában Sinka István: Anyám balladát táncol és Ratkó József: Szégyentelenül című verse hangzott el.

         Bodonyi Csaba, Ybl-díjas építész nyitotta meg a kiállítást:

"Ratkó József és Sinka István két szép versével köszöntjük a jelenlévő Hölgyeket, Urakat, a kiállító Kő Pált, a Nemzet Szobrászművészét, feleségét, Halassy Csilla szobrászművészt és fiukat. Az említett lírikusok a szobrász kedvenc költői, akikről szobrokat készített, vele hasonló élet-gyökerű alkotók, s ezen az átkötő íven már meg is érkeztünk Kő Pál lírai és kissé szürrealista szobrászatához. Ebből ad ízelítőt ma esti kamarakiállítása, s a versekkel szerettük volna elérni, hogy otthon érezze magát az ódon falak között, hiszen tulajdonképpen mi vagyunk az Ő vendégei. Feladatom, hogy megnyissam ezt a kiállítást. Könnyűnek mondható a helyzet, nem kell különösen ismertetnem, vagy laudálnom életművét, ismeri mindenki, elég, ha annyit mondok KŐ PÁL vagy LUJOS MESTER, így ismeri őt életművével együtt az ország. (Kevesebben Hevesi Pálként, ezt a nevet Jankovics Marcelltől kapta, mivel ragaszkodik gyökereihez, gyermekkorának színhelyéhez, személyiségének forrásvidékéhez. Én értem ez a köteléket, mert tudom, milyen a tanyasi teli csillagos égbolt. Kell, hogy tartozzunk valahová. (Cserébe Ő is tágította a névadó Jankovics Marcell identitását azzal, hogy róla mintázta Károly Róbert arcát.) Ennyit mondok tehát: KŐ PÁL. Nevének fedezetét, hitelét egyszemélyes alkotó életműve adja. Még csak nem is több generáció. Nem próbálkozom életmű-összegzéssel a több mint 100 - Texas és Tibet, Hannover és Róma között található - köztéri alkotás ismertetésére, s nem sértem meg művészi integritását holmi elemzéssel sem, melyhez nincs is elegendő bátorságom. Nem mesélek szobrairól, mert azok mesélő szobrok, s ezáltal ismerjük alkotóját is.

         Persze egy kicsit mindenki különbözőképpen ismeri: 

·   van, ki az alkotót, s a köztéri szobrászművészt,

·   van 100 fölötti tanítványa, aki az egyetemi tanárt,

·   van, aki a több, mint 30 éve működő Hevesi Művésztelep életrehívóját, irányítóját.

Engem elsősorban személyisége, az EMBER érdekel, hiszen minden ebből ered, ennek mellékterméke, az alkotások és a tanítás is. Az ő sajátos, szuverén és gazdag, tökéletsségre törekvő  kreatív és ösztönös személyisége érdekel, mely tele élet-, család-, ember-, hivatás és hazaszeretettel, humánummal, figyelmességgel és empátiával, kalapkedvelő bohémséggel és játékos humorral, ugyanakkor szigorúsággal, paraszti őserővel is. Alakja, sorsa kissé népmesei, néha harmadik fiúként, néha királyként néz ránk Szent István arcán át. Súllyal él a jelenben, szellemével és tetteivel is. Innen van sok barátja. Ez KŐ PÁL önálló stílusának emberi háttere, az én ugyancsak tanyai látásom szerint. (Építészként szívesen dolgoznék vele - talán sikerül.) Mi miskolciak holnaptól kezdve kicsit gazdagabbak lehetünk, s úgy is emlékezhetünk Rá, mint akinek van szobra városunkban is, hiszen holnap avatják, innen 150 méter, az új Egressy téren Egressy Béni szobrát. Közel lehetne mesterének, Somogyi Józsefnek a Földes Gimnázium előtti kiváló szobrához, ha azt át nem helyezték volna. Miért is?

         Ez a kamarakiállítás a szoboravatás előestéje. Kóstoló KŐ PÁL önálló, a népi ihletettséget és profizmust egyesítő, archaikus nyelvezetű művészetéből. A kiállítás ide illő, meghitt és kicsi, mégis gazdag és átfogó; kisplasztikák fából, bronzból, érzékelhetjük a költészethez, költőkhöz, történelmi alakokhoz, családhoz, nemzethez, mesterségéhez való kötődését és tiszteletét, bár a közterek léptéke ide nem idézhető meg. Kő Pál szeretett volna, de nem lett festőművész - szerencsénkre. Így holnap avatjuk miskolci szobrát. Az esemény nekünk, s a művésznek is ünnep. Ajánlom a holnapi eseményt mindannyiuk figyelmébe. Kedves Kő Pál, Kedves Lujos mester! Gratulálok mindkét eseményhez, s örömmel nyitom meg a holnapi avatás előestéjére szervezett kamarakiállításod. Kérem, tekintsék meg! /Bodonyi Csaba DLA építész/"

         Hajdú Ildikó és Balázs István is erre buzdította a jelenlévőket és arra, hogy beszélgessenek Kő Pállal. A közönség szétoszlott: voltak, akik csoportokba verődve, voltak, akik egyedül nézegették a grafikákat, kisplasztikákat, szobrokat. Többen gratuláltak Kő Pálnak.

A kiállításon Kő Pál életének fontosabb eseményeiről olvashattak a jelenlévők, de az internet segítségével én is idézem ezeket:  1941. június 2-án született Perespusztán (Heves) Macky Béla és Pataki Terézia gyermekeként. 1963–1968 között végezte el a Magyar Képzőművészeti Főiskolát, ahol Somogyi József tanítványa volt. 1955-ben a jászszentandrási katolikus templomba stációképeket készített. 1963 óta kiállító művész. 1978-tól a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára, 1990 óta tanszékvezetője, 1990–1991 között docense, 1991-től egyetemi tanára, 1992–1995 között rektorhelyettese. 1986 óta a hevesi művésztelep vezetője. 1990–1995 között a Kossuth-díj valamint a Széchenyi-díj Bizottságának tagja volt. A Samu Géza Alapítvány kuratóriumának elnöke. 1993–1996 között a Magyarok Világszövetsége Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságának elnöke. A Berzsenyi Dániel Társaság elnökségi tagja. 1995 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 1996 óta a Lyukasóra képzőművészeti rovatvezetője. 2001-ben Párizsban életmű-kiállítása nyílt. Az 1970-es évek közepéig főleg színesen festett pop-art faszobrokat készített. Későbbi stílusa egyre inkább visszanyúlt a magyar fafaragás hagyományaihoz. Ő készítette Mohácson a történelmi emlékhely rendezési koncepcióját, továbbá többek között ő alkotta meg a Magyarok Nagyasszonya kápolna kődomborműveit a Vatikánban. Számos díjat nyert, ezek közül csak néhány: Kossuth-díj, Munkácsy-díj, Magyar Művészetért-díj, Nemzet Művésze.

       A Feledy-ház három termében állították ki grafikáit, szobrait, kisplasztikáit, érméit. A teljesség igénye nélkül néhány útjelző következik. Alkotásaiból láthatjuk:

·         családtagjait: Édesapja, Édesanyja, Nagyanyja, Maczky Béla, Maczky Valér, Halassy Csilla, Mari ángi, Mariska néni,

·         régi és mai író- és művésztársait, barátait, melyeket tiszteletükre készített: Szabados Péter, Ady Endre, J. S. Bach, id. Gyurcsek Ferenc, Molnár Péter, Patakiné Tóth Kata, Samu Géza, Gruber Béla, Ujváry Zoltán, Bartók Béla, Veres János, Sváby Lajos, Sinka István, Móricz Zsigmond, Egressy Béni, Kölcsey Ferenc, Mikszáth Kálmán, Utassy József, Arany János, József Attila, Kiss Sándor, Dr. Szegő Imre főorvos, Nemeskürty István,

·         de azokat a történelmi személyiségeket is, akiket nagyra becsült hazánk nagyjai közül: Szent István,  Aba király, III. Béla, Karolus Rex.

·         a II. világháború hőseire, a nemzet nagy veszteségeire emlékül állított művek: Mohácsi sírjel,  Útszéli kereszt, Édesapám a hadifogoly-táborban, Vándorbot batyuval, csizmával és bibliával.

A szívemhez leginkább közelálló alkotásait említem meg:

·         Arany János kapcsoskönyve, Imakő (Utassy József: Az én keresztem), Sinka, Kölcsey, Egressy Béni - szobrok,

·         József Attila: Lassan, tűnődve, Fűzfa műterem, Útszéli kereszt  - grafikák,

·         Bartók Béla, Samu Géza, Ujváry Zoltán  - érmék,

·         Biblia, A festő, Fa, ember, lovak, Templomba mennek  - kisplasztikák.

Kívánom, hogy sokan jöjjenek el a Feledy-házba, több órát töltsenek el csendben, szemlélődve, hogy a kiállított alkotások közül kiválaszthassák azokat, amelyek megérintik lelküket. Hozzák el családtagjaikat is! Nem mindennapi ez az alkalom, hogy a kiváló szobrászművész emberléptékű műveivel is megismerkedhetnek. Jöjjenek el az Egressy Béni szoboravatására is!  

Kühne Katalin