A sorozat ebben a félévben Miskolc épített örökségéből válogat, a legszebb, legjellemzőbb épületek titkait avatott szakemberek segítségével ismerhetjük meg.
____________________________
A Miskolci Kaleidoszkóp sorozat mai előadását Dr. Pusztai Tamás, a Herman Ottó Múzeum igazgatója, régész tartotta a tapolcai bencés apátság területén végzett ásatásokról. Prezentációval mutatta be a feltárt épületeket, térképek, rajzok segítségével tájékoztatott bennünket az eddigi eredményekről.
Barázda Eszter, a Feledy-ház háziasszonya köszöntötte előadónkat és az érdeklődőket. Elmondta, hogy a 2016. első félévében ez a sorozat Miskolc épített örökségéről szól.
Dr. Pusztai Tamás beszélt arról, hogy jellemző a korra, hogy ki, mit és hogyan épít. A mai Törökországban nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy értékeiket felmutathassák, az utóbbi tíz évben 30 múzeumot építettek. Abu Dzabiban 20 hektáron egy hatalmas múzeum lesz. Bérbe vették a párizsi Louvre elfekvő anyagát, és itt bemutatják majd.
A tapolcai bencés apátság régészeti feltárása másfél év alatt eredményes volt, hatalmas munkát végeztek kollégái, de még folytatni szeretnék, hiszen vannak még feltáratlan területek, eddig a kolostor negyed részét kutatták csak. Utalt a karosi régészeti kiállításra, amely honfoglaláskori leleteket mutatott be. Ezek 800-900 közötti leletek. A honfoglalók unokái bencés apátságokat építettek. Az ország uralkodói, előkelői támogatásával építették ezeket fel, azzal a céllal, hogy az alapítók lelki üdvéért imádkozzon a nép, hogy ezáltal ők a mennyországba juthassanak. Úgy választották meg a templom névadó szentjét, aki a legtöbbet tudja tenni azért, hogy a mennybe jusson az alapító. Az ország területén 80 bencés apátság épült, a középkorban a legtöbbjének Szent Péter a védőszentje, hiszen ő volt az az apostol, aki elterjesztette a kereszténységet. Krisztus nevezte el őt kősziklának, amelyre a templomokat építették világszerte.
A 11. század végén és a 12. század elején kezdték építeni a Miskolc nemzetség tagjai a tapolcai bencés apátságot. Miskolc város alapítói abban az időben az Ákos nembeli Ernye bán és a Miskolc nemzetség tagjai voltak.
Vetített képeken mutatta be előadónk a régészeti feltárás eredményeit:
Az első dia a 2014 előtti állapotot mutatta be, a rajzon a tapolcai bencés apátság területe látszott, ahol elkezdték az ásatásokat. Sokáig keresték azt a helyszínt, ahol először áshatnak. Írásos emlékek szerint a Bebek fivérek 1532-ben elpusztították az apátsági templomot, a lakosság elhordta a köveket. A Szent Benedek-hegyen 1860-ban csak romokat találtak. A bencések mindig a hegyre építették templomukat, úgy gondolták, itt kell keresni. Ez a terület azonban teljesen megváltozott, a Barlangfürdő előtt felépült az Anna-szálló, ezek alatt lehetett a templom, több világos sáv mutatta a térképen, hol áshatnak. Az Anna-szállót a 70-es években lebontották. Mellé közműveket telepítettek.
Megay Géza és Kemenczei Tibor régész ásatott itt, előkerültek a csontok. Száz év alatt könyvtárnyi anyag gyűlt össze. Az 1930-as évektől az 1960-as évekig kutattak, de pontosan ezen a területen nem lehetett ásatni. A fürdő őse a csónakázó tó helyén lehetett. Hideg és meleg vízű források vannak itt, amelyekből patakok indultak, egy szigetet vettek körül. Az 1930-as évek óta tudták, hogy itt lehet a bencés apátság helye.
2012-ben került sor a feltárásra, megtalálták a templomot és a kolostori épület alapjait. Egy kis kerek templomra, rotundára bukkantak, amelyet a 11. században építettek, egy kis település is tartozott hozzá. A temetőt is feltárták. Ez a terület vizenyős talajú volt, ezért a vízzel mindig baj volt az építkezésnél.
A 11. század második felében 1 sor kőből, 1 sor agyagból ún. szivárgót, drén-rendszert alakítottak ki, hogy a víz ne okozhasson károkat. Hozzá építették az 1 hajós templomot, de nem bontották le a rotundát. A templom szentélyéből, a hajóból és a rotunda déli ívéből levágtak egy részt, így egymás mellé került a templom és a rotunda, csak más tájolással. Az is kiderült, hogy más időszakokban épültek. Az alapstruktúra egy téglalap alakú templomhajó és a szerzetesi kórus, előtte 3 lépcső, amely a szentélybe visz. Találtak egy keresztelő medencét, amely nem jellemző a bencésekre, hiszen náluk nem a hívők a fontosak, hanem a kegyúr támogatásával a szerzetesi életmód. A karzat alapozása is előkerült. A falak 1 m magasságig megmaradtak. Vörös bogácsi kváderkövekből épült. Sokáig használták a templomot és a pincét.
A bogácsi riolittufa adta a templom alapját. A torony maradt fenn legtovább, a templomot felégették, lerombolták. A pincét használták ezután is. Egy 1731-es leírás szerint ezen a területen kocsma, ökörhajcsárok szállása, pince volt (amit a bencés apátság tornyának köveiből építettek később) és egy torony melletti épület maradt meg. Amikor 2014-ben feltárásokat végeztünk, egy munkatársamat a kerítéshez hívta két hölgy. Elmondták, hogy az Anna-szálló pincéjében még laktak, erre gyermekkorából emlékszik.
Előkerült a nyugati karzat alapja is. Amikor a templomban misét celebrálnak, a kegyúr innen figyeli a papot, hozzá legközelebb található a kegyúri szék. Előkerült egy kórusrekesztő is. A hajó és a torony burkolata vörös bogácsi riolittufa, a feltárásnál láthatóvá vált, a fektető habarcsban megmaradt a kövek díszítésének nyoma is. A templom szent hely, mégis, tucatnyi sírt találtunk az elpusztult kórus helyén. A négy mellékoltár alapozása is megmaradt, 1 kősornyi. A hajó alapjait a 14.-15. században feltöltötték agyaggal. Az oltárok vakolata is látható. A 14. században kibővítették az oltárt. Alatta 60 cm átmérőjű gödör került elő, amit kőlappal fedtek le. A szentély helyét is megtaláltuk, megrajzoltuk, hol helyezkedett el. A köveket a sarkokra helyezték, amelyek négyzet alakúak voltak. Az ívek mentén haladt egy sor kő.
Az új templom tájolása más volt, mint az előzőé, a rotunda méreteit vette alapul. Így, erre a tengelyre a két kör szerkezete került. A sírok tájolása - amelyeket megtaláltunk -, megegyezik a rotundáéval. Az itt fellelt halottat később máshol temethették el, mert itt csak néhány csontot találtunk. Téglából, mészhabarcsból építettek hasonló sírokat. Egy másik sírt fedeztünk fel nem messze, ezekben beomlott téglák is voltak. Hosszanti téglák voltak a sír tetején.
A keresztelő medencét akkor használhatták, amikor a bencés templom épült, egy ideig még még keresztelhettek benne. Később már csak szerzetesek éltek ezen a területen. A szerzetesi élet a terület keleti részében folyt. A rontunda lehetett az alapító temetőkápolnája. Az északi oldalához simulva, egy téglalap alakú templom épült később. A Miskolc nemzetség tagjait először nem ide temették, csak később helyezhették el itt testüket. Eleinte téglákból, később kőlapokból épültek a sírok.
A kolostor késő középkori maradványainak alapjait megtaláltuk. Károly Róbert uralkodása idején, a korai időszakban visszabontottak épületeket. Itt a 2006-os ásatások során előkerült egy edény, amelyet szájával lefelé fordítva találtak meg, hullámvonalas karcolt dísszel, a fenekén egy szarvas látható. Ez egy 13. századi edény, benne lapos, kerek kavicsok, szögek, csirkecsontok voltak. Ebben soha nem főztek, bajelhárító szerepük volt. Ekkor még nem tisztázódott, hogyan helyezkednek el a falak, évekig nem folytatódott a kutatás. A Barlangfürdő irányában a fal 170 cm széles, a toronytól 2 méterre befordul és elindul délre. Egy szakaszát megtaláltuk a gyermekmedence alatt.
Amikor régészeti ásatásokat végzünk, megnézzük, hogy hasonló épületeket hol találhatunk, ez az összehasonlítás szükséges ahhoz, hogy az azonosságokat, különbségeket megismerjük. A Jáki Szt. Jakab bencés apátság temploma mellett van két kis kápolna, mellette rotunda. Ez később plébániatemplomként működhetett. Az apátsági épület belsejében az ásatások során egy udvarház alapjai kerültek elő. Itt is találtak egy építési áldozati tárgyat. A földesúr udvarháza két szintes, téglalap alakú, 17-20 méteres épülethez kapcsolódott a rotunda és a bencés apátság épületegyüttese.
Tapolcán a bencés kolostor mellett a Miskolc nemzetség udvarházának alapjait találtuk meg. Egyelőre ennek csak kis részét tártuk fel, de ennyit dokumentációnkkal bizonyíthatunk. Példákat találunk Csehországban és Aachenben, Nagy Károly palotája is hasonló épületegyüttes. A palotát a templommal egy folyosóval összekötötték.
Tapolcán a környéken 40 meleg vízű forrás található, ezért fürdő épült ezen a helyen. A Kárpát-medencében a 11-12. század száraz időszak volt, ezért nemcsak a hegy tetején építettek templomokat a bencések, hanem a hegy alatt is. A 13. század csapadékos volt, a források vízhozama megnőtt, a talajvíz szintje megemelkedett. Ezért a tapolcai apátság templomát 1 méter magasan földdel töltötték fel, ez megvédte a lenyomatokat, amelyen egy 12. századi rekonstrukció látható. 1532-ig állt fenn az apátság temploma, amíkor Bebekék felgyújtották.
Eddig tart az eddigi, másfél év alatti régészeti feltárás, reméljük, folytatódhat a jövőben is. Segítőim ebben a hatalmas, sok energiát emésztő munkában a következők voltak, akiknek köszöntetet mondok ezúttal is: Fischl Klára egyetemi tanár, Sáfrány Andrásné, az Északterv rajzolója volt, már munkatársam, Honti Szabolcs térinformatikus, akinek a kutatáshoz szükséges rajzokat köszönhetjük, Bakó Zsuzsanna textilrestaurátor, aki a fellelt textileket újította fel és kiállításhoz előkészítette Kozmáné Bányi Judittal együtt, Kertész Gabriella technikus, aki a leletanyag feldolgozásában munkálkodott, Barta Vince, aki szerzett egy léggömböt, amit a fotózáshoz használtunk, Peter Meller turisztikai menedzser, aki a Barlangfürdőben állt rendelkezésünkre, Hernádi Béla hidrogeológus, a mocsári ciprusokat is neki köszönhetjük, de itt is segített, a Pazirik Kft, helikoptert biztosított, Humansoft Kft. munkatársai szkennelték be a modelleket, Miskolc Megyei Jogú Város, aki az anyagi fedezetet biztosította, és a Miskolc-Tapolca lakossága, aki elviselte a feltárással járó nehézségeket.
Barázda Eszter megköszönte az előadónak az értékes előadást, a közönségnek a figyelmet. Megkérdezte, van-e valakinek kérdése, ha van, ezekre Pusztai Tamás szívesen válaszol.
Szabó Ottó egyetemi tanár: "Gratulálok a kutató csapatnak. Várható-e a régészeti feltárás folytatása? Amint máshol láthatjuk, lesz-e rekonstrukció, amit a látogatók megtekinthetnek majd? A Diósgyőri vár is tovább épül, remélem, ez a régészeti munka is folytatódni fog."
Pusztai T.: "Az ásatás mindig látványos, lehet tudni a végét is, ez a munka még további tíz évet vesz igénybe. Sok itt az anyag, eddig feldolgoztuk a 2012-14-ig feltárt anyagot. A kolostor területének csupán 20 %-át tártuk fel, ezt szeretnénk folytatni. Telkibányán a Szt. Katalin ispotályt feltárták és 1 év múlva bemutatták. A helybéliek büszkék rá és a turistákkal együtt gyakran látogatják. Miskolc legrégebbi épülete a rotunda, ha ezt bemutathatnánk, nagyon örülnék. Korábban az apátság uralta ezt a területet, de erről Rudolf Mihály építész fog előadást tartani nemsokára."
Simon Gábor építész: "Örülök, hogy meghallgathattam ezt az előadást. Kérdezem, van-e kiadvány erről a kutatásról?"
Pusztai T.: "A Herman Ottó múzeum 2013-as évkönyvében olvasható és könyvesboltban is megvásárolható."
Barázda Eszter: "Most pénteken Irodalmi Fonóra invitálom a közönséget, a Miskolci Kaleidoszkóp sorozatban legközelebb Rudolf Mihály építész előadását hallhatják. Meghívom Önöket, hogy még folytassák a beszélgetést előadónkkal egy tea és keksz mellett."
Ezzel zárult az előadás, a vendégek közül sokan gratuláltak az előadónak, tették fel újabb kérdéseiket. Aki még nem járt a Feledy-házban, csak hallotta hírét, jó szívvel ajánlom, hogy jöjjön el, látogassa előadásait, kiállításait, koncertjeit, családi programjait. Városunk múltjáról és jelenéről, művészetéről tájékozódhat, neves előadásokon, értékes rendezvényeken vehet részt.
Kühne Katalin
______________________________
Fotók: Kiss Ágoston