FIATAL TEHETSÉGEK FÓRUMA

2016. április 27, szerda 17 órakor

Bemutatkozik: Petró Máté – klarinét és Grebely József – hegedű

Zongorán kísér: Tóth Anikó

Felkészítő tanár: Csík Noémi és  Menyhárt Ferenc

Házigazda: Csabay Csilla az Egressy Béni Zeneiskola igazgatóhelyettese

___________________________________

indexkép: www.canstockphoto.hu

--------------------------------------------------------------------

Fiatal Tehetségek Fóruma

A Miskolci Egressy Béni - Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola növendékeinek és tanárainak közreműködésével Petró Máté és Grebely József mutatkozott be a Feledy-házban.

            Balázs István, a Múzsák Kertje Baráti Kör kuratóriumának elnöke köszöntötte a vendégeket, felkérte Csabay Csillát, az Egressy Béni Zeneiskola igazgatóhelyettesét, hogy házigazdaként mutassa be a diákokat és tanárokat.

            Csabay Csilla bemutatta Petró Mátét, aki klarinéton és altszaxofonon, Grebely József hegedűn fog játszani. Felkészítő tanáraik: Csík Noémi hegedűtanár, Menyhárt Ferenc klarinéttanár, zongorán közreműködik: Tóth Anikó.  "Az idei tanév utolsó koncertjén a diákok azokat a darabokat fogják előadni, amelyeket az országos versenyre szánnak, de meglepetést  is tartogatnak számunkra, kedvenc számaikat hallhatjuk majd."

            Elsőként Stamitz: No.3. B-dúr Klarinétversenyét Petró Máté klarinéton adta elő. Csilla kérdésére elmondta, hogy szereti a nehéz, gyors ritmusú darabokat, ahol tudását csillogtathatja, a lassúakat is, ahol a benne dúló érzelmeit adja át, de utóbbiban többet kell számolni közben, ezt kevésbé szereti. Csilla: "Nehezebb is, mert ha pianoban játszol, minden hangnak tisztán kell szólni. Milyen stílust szeretsz leginkább?" Máté: "Sokfélét játszom, a romantikától a klasszicista művekig, a jazzt is kedvelem, talán a barokkot kevésbé. Ezzel a darabbal az országos verseny válogatóján továbbjutottam Budapestre." Csilla: "Tanárod is elégedett volt teljesítményeddel. Hogyan gondolod, igazságos volt a döntés?" Máté: "A miskolci válogató igazságos volt, az országos versenyen vegyesebb a színvonal."

            Csilla Józsit is kérdezte volna, de ő előbb játszani akart. Kókai: Verbunkos rapszódiáját adta elő nagy sikerrel. Csilla: "Remélem, a feszültséget feloldottad játékoddal. Milyen verbunkost játszani?" Józsi: "Ebben kiélhetem férfias vágyaimat, de lágy, lassú zenét is szívesen játszom, abban az érzéseimet mutatom meg." Csilla: "Kiskunfélegyházán már második alkalommal versenyeztem, ahol minden hangszer jelen volt, magyar szerzők műveit kellett előadni, ide ezt a darabot vittem." Csilla: "Szeretsz versenyezni?" Józsi: "Igen, mert próbára teszem technikai tudásomat." Csilla: "Többet gyakorolsz, ha versenyre készülsz?" Józsi: "Ugyanúgy, mint máskor." Csilla feltette Máténak is ezt a kérdést. Máté: "A versenyen kotta nélkül kell játszani, ezért többet gyakorolok, mint általában." Józsi: "Jobban szeretek kotta nélkül játszani, mert nem vonja el a figyelmemet a kotta olvasása. Szabadabban játszhatok."

            Pierné: Canzonetta című számot játszotta Máté, amely a versenyen nem volt kötelező darab. Dalocskát jelent. Máté játéka közben ezt a kedves dallamot magunkban dúdoltuk. Csilla: "Hogyan kezdődött zenei pályátok? Mi alapján választottatok?" Máté: "A Petőfi Általános Iskolába jártam, ahol az Erkel Ferenc Zeneiskola kihelyezett tagozatán tanultam zongorázni és furulyázni. Egy év múlva szaxofonozni szerettem volna, de a tanár úr azt mondta, hogy erre még 6 évig várnom kell. Így klarinéton tanultam, de mindkettőt szeretem. Most a Lévay Református Gimnázium 10. osztályba járok. Debrecenben szeretnék majd felvételizni, pszichológiát tanulni. Azért választottam ezt, mert így a zenét is folytathatom, a zeneterápiában nagy lehetőségeket látok, sőt, a kutatás is érdekel." Józsi: "A Kazinczy Általános Iskolába járok, 8.-ba, ott is volt kihelyezett tagozat. 5-6 éves koromtól Noémi néninél kezdtem." Noémi: "Azzal jött be az órámra, hogy kijelentette, 'hegedűművész szeretnék lenni.'" Józsi: "Beleszerettem a hegedű hangjába. Dédapám prímás és hegedűkészítő volt, sokszor hallottam őt játszani, ezt a hegedűt is ő újította fel. Sátoraljaújhelyen lesz egy hegedűverseny, ahol 3 kategóriát állítottak fel. Az első korosztályban egy könnyített változatot játszanak, a másodikban az eredeti darabot, a harmadikban lehet díszíteni is." Lavotta: Homorodi verbunkját fogom ott játszani, amit most hallhatnak. A verbunk toborzó, ezzel lelkesítették a leendő katonákat, így sokan be is álltak a seregbe." Meghallgattuk ezt a fájdalmakkal teli zeneszámot, szinte láttuk, hogyan ölelgetik édesanyjukat vagy szerelmesüket a katonának induló ifjak, közben potyognak a könnyeik. Nehéz az elválás szeretteiktől. Józsi: "Most vettek fel a miskolci Zeneművészeti Szakiskolába, később a budapesti Zeneakadémiára szeretnék felvételizni. Zenekarban szeretnék játszani, egy nagy együttesben érzem magam a legjobban, izgulok akkor is, de szólóban még inkább."

            Máté: "Fúvószenekarban szeretnék játszani, jól érzem magam a kisebb és nagyobb együttesekben, de zenekarral a háttérben még jobban. Szólóban komolyabb műveket adok elő."

Csilla:  "Hol játszottatok együtt?" Máté: "Közös élményünk volt, amikor az Egressy Béni Szimfonikus Zenekarral részt vehettünk Cremonában. Én korábban zenekarral már Franciaországban, Krakkóban is felléphettem." Józsi: "Szlovákiában, Galántán már kétszer voltam, ott arany és ezüstérmet kaptam. Cremonában nagy élmény volt számomra a verseny. Stradivari műhelyében is jártunk. Ez különösen megérintett, hiszen dédapám hegedűkészítő volt." Csilla: "Gyermekkori emlékeid vannak, de felvételek maradtak-e dédapád játékáról?" Józsi: "Egy maradt ránk, egy esküvőn játszott." Máté: "Cremonában egy barokk templomban játszottunk, az nehéz volt, az akusztika miatt. A színházban már adottak voltak a feltételek, ott nagy sikert arattunk." Csilla: "Tanáraitok mennyire szigorúak veletek?" Józsi: "Ha keveset gyakoroltam, akkor szigorú volt, egyébként nagyon kedves, amikor tanít." Máté: "Én sokat gyakorolok, ezért nem szokott szigorú lenni."

            Csilla: "A következő szám egy kubai származású zeneszerző alkotása, akit 12 éves korában felvettek a Havannai Zeneiskolának Jazz-Klarinét szakára. Paquito D'rivera: Vals Venezolano művét hallhatják Máté előadásában. Mit szeretsz a jazz-ben?" Máté: "Szabadabban lehet játszani, improvizációra is lehetőségünk van." Csilla: "Van-e szándékodban ilyen jellegű zenét is játszani a klasszikus zene mellett?" Máté: "Igen, Czakó Péter tanár úrnál szeretném elsajátítani az improvizatív zenélést, és szaxofonnal folytatnám majd zenei tanulmányaimat, de könnyűzenei zenekarban is szívesen játszanék majd. Először a pszichológiai tanulmányaimat végezném el, de diploma után szívesen alakítanék barátaimmal egy jó kis könnyűzenei egyesületet, ahol az énekes mellett lenne billentyűs, dobos, gitáros és trombitás is." Csilla: "Mindkettőtökből sugárzik a lélek. Miért szeretnél pszichológiával foglalkozni?" Máté: "Érdekel az ember, de a tudományokból ez áll hozzám a legközelebb. Ezt a területet szeretném majd kutatni, hogyan lehet segíteni az embereknek, hogy boldogabb életet élhessenek."  Csilla: "Kívánom mindkettőtöknek, hogy jól válasszatok a lehetőségek közül!"

            Józsi előadásában Veracini: Largo című darabja következett. Csilla: "A largo azt jelenti: szélesen, lassan. Köszönöm ezt a szívbemarkoló előadást. Volt-e olyan helyzet, amikor szomorú lettél, akkor elővetted a hegedűdet és megszűntek a rossz érzéseid? Nagy mélységeket jársz be ilyenkor, és ez hatással van a hallgatóidra is. Most is vastapssal jutalmazták játékodat." Józsi: Ritkán vagyok lehangolt állapotban, de tapasztaltam korábban is, hogy át tudom adni érzéseimet másoknak, ezáltal feloldom a hangulatot."

            Csilla: "Most egy olyan zsidó zeneszerző alkotását hallhatják, aki sokak emlékére írt virtuóz darabot. Kovács Béla írt már Hommage a' Kodály, Hommage a' Bartók, most Máté Sholem alekhem rov Feidmann című művét adja elő." A klezmer muzsika úgy hatott a közönségre, hogy szívesen táncra perdültünk volna, minden láb ritmusra dobogott, látni véltük a zsidó esküvőn körbenálló táncosokat, akik közben énekelnek. A hangulat fergeteges volt, Máté játéka pedig virtuóz. Ott lenne a helyük a Virtuózok között, reméljük, hogy egyszer oda is jelentkeznek, ország-világ megismeri őket. Máté jól felépítette a darabot. Lassan, halkan kezdte a fájdalommal teli muzsikát,  majd fokozatosan gyorsult, amikor szinte extázis uralkodott el rajtunk. Vastapssal fogadtuk Máté játékát is.

            Csilla: "Mivel foglalkoztok szabadidőtökben?"Józsi: "Szeretek rajzolni." Csilla: Mit rajzolsz, embert, tájat?" Józsi: "Amihez kedvem van." Csilla: "Egy mappa betelt már? Van-e ezzel terved?" Józsi: "Nincs. Sok rajzom van, de ezt csak hobbyként művelem. Emellett kosárlabdázni szeretek a barátaimmal." Máté: "Alig van szabadidőm, mert sokat gyakorolok, a klarinét mellett zongorázom, szaxofonon játszom. Ha van egy kis időm, akkor focizom, vagy csak a televízióban nézem a nagy csapatokat. Kedvencem a Liverpool csapata."

            Csilla: "Józsi most egy modern darabot játszik: Joplin: Ragtime című darabját." Ez igazi szórakoztató muzsika, a közönség lábai az ismert szám alatt végig mozogtak. Csilla: "Hol szeretnétek lenni 15-20 év múlva?" Józsi zenekarban szeretne játszani, Máté Magyarországon szeretne élni, pszichológiai magánpraxist indítani, de egy zenekarban is tovább játszana. Csilla: "Kívánom, hogy találjátok meg utatokat!"

            Az utolsó két számot Menyhárt Ferenc tanár úr klarinéton, Petró Máté altszaxofonon adta elő. A tanár úr a Főnix zenekar tagja, jazz kottát írt a gyermekek számára. James Rae: Day in, Day out és a Good Morning, Vienna című számot hallhattuk közös előadásukban. Látszott mindkét előadón, hogy régóta játszanak együtt. Azt is láthattuk, hogy tanár és diákja is nagy zenei tudással rendelkezik. Igazi örömzenélésben lehetett részünk, vastapssal köszöntük meg nekik.

            Csabay Csilla megköszönte a hallgatóság figyelmét, a tanároknak a felkészítést és a közös zenélést, a két tehetséges ifjú zenésznek pedig hihetetlen virtuozitását. Azt javasolta, legközelebb egy nagyobb térben kellene játszaniuk, ahol a zenére a közönség is táncolhat. Balázs István is megköszönte a koncertet és beszélgetésre invitálta a jelenlévőket. Mi személyesen is gratulálhattunk az ifjú művészeknek és tanáraiknak, régen látott barátokkal is módunk adódott szót váltani. Nekem is nagy öröm volt a könyvtárunk közelében lévő Katowice úti Sportóvoda vezetőjét üdvözölni, aki Máté nagymamája, de eljöttek a Petőfi Sándor Angol-magyar kéttannyelvű Általános Iskola tanárai, és a fiúk zenészbarátai is. Ajánlom mindenkinek, hogy kísérjék figyelemmel e két nagyszerű ifjú pályáját, vegyenek részt azokon a koncerteken, ahol őket hallhatják, nagy élményben lesz részük.

Kühne Katalin