Meghívó

A Herman Ottó Múzeum – Miskolci Galéria és a Múzsák Kertje Alapítvány

2016. május 4., szerda 17 óra

A sorozat ebben a félévben Miskolc épített örökségéből válogat, a legszebb, legjellemzőbb épületek titkait avatott szakemberek segítségével ismerhetjük meg.

_______________________________________

____________________________________________

A történelmi Avas képzelt múltja és jövője

Az Avasi kilátó és pincék címmel tartott vetített képes előadást Rudolf Mihály DLA építész. A sorozat ebben a félévben Miskolc épített örökségéből válogat, a legszebb, legjellemzőbb épületek titkait avatott szakemberek segítségével ismerhetjük meg.

            Rudolf Mihály: "1979-ben, friss diplomával zsebemben érkeztem Miskolcra. Két városrész érintett meg már az első héten, az Avas és a Diósgyőri Vár. Személyes élményeim vannak erről az időszakról. A Győri Kapuban lévő Kollektív Házban laktam építész barátaimmal, de arra vágytam, hogy mielőbb családi házat építhessek. E két helyszín közül végül az Avast választottam. Az Avas hegypadkáján, a Toronyalja utcán épült fel, itt rendeztem be az irodámat is. Már máshol lakom, de ezekre az évekre szívesen emlékszem. Előadónk Dobrossy István helytörténész, a B-A-Z. Megyei Levéltár igazgatója A miskolci Avas című kötetére többször hivatkozott, elmondta, hogy 2006-ban állította össze építész kollégáival a következő képanyagot. Akkor még tervekkel nem tudtunk foglalkozni, és most újra elő kellett vennünk, hogy a helyszínt megismerjük, és ennek alapján dolgozzuk ki az Avas jövőjének lehetőségeit. 

            Az első kép Szigeti Mihály 1816-ban készült grafikája Miskolcról. A tetemvári padka a kiindulópont, ahonnan a városi panorámát láttatja. Az Avasi Református-templom a mag, fölötte van a Szentgyörgy-hegy. A Görög-templom, a Minorita-templom még két tornya nélkül, az ispotályos Mindszent, az Evangélikus-templom, alatta a pincesorok. A kápolna abban az időben még nem volt ott. Két évvel ezelőtt Pusztai Tamás régésszel jártunk az Avas-tetőn, ahol a II. világháború idejéből itt maradt egy vasbeton-bunker, már lebontották. A Rákóczi-kilátót 1956-ban 3 tankkal tüzelve, megsemmisítették. A támadó csapat a város lakóit ezzel mintegy térdre kényszerítette.

            A 2. képen az egyik legrégebbi térképet láthatjuk. A templom itt is a mag, fölötte a Szentgyörgy-hegy. A középkori rész központja itt volt. A 3. is térkép, a miskolci magterületről. Ádler-, Lippai-féle katonai térképek következtek, majd egy légifelvétel mutatta, hogy az Avason nagy kiterjedésű erdős terület volt. Az Avas a Bükk legkeletibb nyúlványa. Itt egy meteorológiai épület alkalmas volt arra, hogy béreljünk kollégáimmal egy irodát. A Toronyaljáról tíz perc alatt értem fel, nyolc perc alatt értem haza munkahelyemről.

            A következő térkép a díszteret mutatja. Az Erzsébet-tér a középkori városrészt köti össze az újkori várossal. A Zenepalota előtt egy tölcséres terület vezet a Városház-térre. A Rozmaring-köz megnyitható lehetne. Miskolcon lehetetlen kivitelezni olyan településfejlesztést, mint Pécsett, ahol együtt van az óváros, a kereszténység kezdeti időszakának templomai, palotái. Nálunk az I. világháború után nagy fejlődésen ment át Miskolc, hiszen Trianon következményei határozták meg, hogy az elszakított Kassa helyett ennek a régiónak Miskolc lesz a központja. Az újra alakult megyéknek is megváltozott a neve. A fejlődés az iparosodással indult, már Fazola idejétől. Az erdők, a kőszénbányák adták a vasgyár ellátását. Diósgyőr szerepe később elhalványodott, Miskolc bekebelezte. Ami korábban egységes terület volt, megváltozott. Városunk múltjáról több történész írt. Felértéklődött a magterület, amely az Avasi református templom és környéke volt.

            Az 1960-as években Krisztik Pál építész irodája felépült, onnan jól látszott az Avasi- templom, a 2x2 sávos út még nem szeli ketté a középkori és az újkori városrészt. Ekkor kiszabadították az alatta lévő kis házakat, ólakat, kisebb épületeket, így már nem érezhető, végképp elveszítette középkori hangulatát.

            Az Avasra felvezető lépcsőt Horváth Béla építész tervezte. A vasbeton szerkezetű Avasi kilátót Hoffer Miklós építtette, amely statikai vívmány inkább, mint művészi, mégsem szabad lebontani, mert Miskolc egyik jelképe lett. Ettől kb. 200 méterre volt az előző, a Rákóczi-kilátó. Amikor a városba kerültem, még nyüzsgő élet folyt a kilátó környékén, sátrak, borozók. Villákat rehabilitáltak, az egyik a Pfliegler-villa. A következő fotó az Ádler-villát mutatja, az Erzsébet-fürdő tornyát, a templommal és a kilátóval, a Kossuth-szoborral, mely büszkeségünk. A szabadságharc fél évszázados évfordulóján avatták,  hazánk első egészalakos Kossuth-szobra, Róna József alkotása. Az 1878-ban bekövetkezett árvíz után, amely mindent romba döntött, segély nélkül gyönyörűen újjáépítették ezt a teret. Bizakodhatunk, hogy elvi lehetőség most is lenne újjáépítésekre. A Városházával szemben nagy szanálás volt, most éppen a Megyei Könyvtár és a Sportcsarnok előtti tér és a Szent István-tér kap új burkolatot.

            Miskolc legrégebbi iskolája, a Református Scola már 1453-ban tanítottak benne (ma a Papszer utcai múzeum) látható a templommal, mellette az Erzsébet-tér, ahol akkor még park volt, korlátokkal.

             Az Avasi-templom melletti temetőt László Péter kertészmérnök tervei alapján házsongárdi módra szerette volna átalakítani. A templom elődje románkori erődtemplom volt, földsánccal körülvéve, erre a nyomvonalra tettük a kerítést, ahol erre megvolt a lehetőség. A XIX. században a város vezetése együttműködött az egyházakkal. Itt és a tetemvári temetőben sok régi egyházfő, tudós, polgármester, neves személyiség sírja, kriptája látható. Dobrossy István összeállított a temetőkről egy katasztert. Végigjárták az egyetemistákkal, feltérképezték a megőrzendő sírok helyét, megkerülhetetlen ma is ez a feladat, hogy ezeket megmentsék. Amikor idejöttem, még olvashatók voltak a feliratok a sírokon, ma már alig látszanak. A templom déli oldalán vannak a híres sírok. Az 1970-81-ig tartó felújítás előtt és után is nagy erodálások voltak, most is ráférne a helyreállítás.

            1941-ben Leszih Andor régész, majd az 1970-es években Czeglédy Ilona ásatott, de ezekről és a 80-as évek ásatásai nyomán jelentések nem készültek. 1981-ben Novotny Gyula nagytiszteletű úr írt az erődtemplom freskójáról, ahol a szent alakja az övvonaltól lefelé végig látható volt, ez  végleg eltűnt.            A templomban oldalt láthatóak a festett padok, ezek az 1700-as években készültek. A Mózes-szék is gyönyörű, de a Diósgyőri várból került ide egy stallum, amelyen liliomos oroszlán látható a zászlón. A Református Egyházi Hivatal a Felső-papszerre költözött egy palotába. A régi területet átadták a városnak, ez az épület a Lévay József Református Gimnázium, amelyet Alpár Ignác 1896-ban tervezett. 89 híres épülete van Zsolnától Temesvárig, ő tervezte Vajdahunyad várát is. A kiviteli terv készítése már Ádler Károly munkája. Megmaradtak az úrasztali terítők, díszes kelyhek. A lelkészi hivatal mellett elzárva tartják ezeket a megbecsülhetetlen értékeket. A temetőt érdemes végigjárni, a sírverseket olvasgatni, amíg még lehet.

            A következő térképen a Mélyvölgynél egy erőteljes vágás látszik, amely közel van a Színházhoz. Nagyszerű lehetne, ha az Operafesztivál idején itt újra át lehetne járni.

            Az Avason 5 területet jelöltek meg: 1. Avasi-templom, 2. Mélyvölgy, 3. Mindszent, amely köré épült fel a városunk. Régen és ma is katolikus maradt. 4. Avastető, 5. Nagy Avas. Ez utóbbi köré épültek a reformáció után a lutheri-, kálvini református hívők házai, pincéi. A két vallás gyakorlói között nagy feszültségek voltak. Ringer Árpád régész ezen a területen tárta fel tíz évvel ezelőtt a Tűzköves műhelyt.          400 felvétel alapján montázsokkal ábrázolták ezt a térséget. A város vezetője, Kobold Tamás polgármester 2002-ben szorgalmazta, majd 2008-ban Fedor Vilmos alpolgármester ennek felújítási terveit, ezek szépen haladtak, de később gazdasági okok  miatt nem került kivitelezésre. Már az I. világháború után is tervbe vették egy hősi emlékmű felállítását, amely "halászbástya-tervként" híresült el, ez nem maradt fenn. A jelenlegi Szent István térre került Szt. István szobra. A következő maketten láthatóak az avasi emlékművek. A Palóczy-síremlék körül egy 12 méteres átmérőjű kör látható, az obeliszk alatti hármas érckoporsóban helyezték el híres politikusunkat. Szemere Bertalan fekete márvány sírkövét mellette láthatjuk. A mai lépcsőkorlát díszítésének ihletője Kós Károly volt. Palóczy padot is terveztek, hogy innen a Kühne-padig lehetne elsétálni, de ez nem valósult meg. A sétányra 12 db szoborbüsztöt terveztek, a XIX. századi nagyjainkról. A Mélyvölgyet korábban Angyalvölgynek hívták, elkészültek a terveink, 7 angyalszobrot javasoltunk. Elkészült egy prehisztorikus múzeum terve is Szamossy Endre építész dolgozta ki. Egy tüzérhadnagy megvásárolt egy avasi pincét, a körülötte lévő füves területet magánerőből parkosította. Irodánk javasolta a függőkertek felújítását, még ma is megvalósulhatna. A következő kép egy Nyári lak a Tűzkövesen, amely turistaház volt valamikor és a Gloriett.

            Szeghalmy Bálint tervezte a régi Rákóczi-kilátót, amely egyúttal tűztorony is volt. 1906-ban lebontották, újra felépült 1937-ben, ezt lőtték le 1956-ban az oroszok. A következő fotó az Avasi Golgota és Kálvária. Máriássy Gábor kanonok úr a Népkerttel szemben, a hegyoldalon építtette. Amikor 1953-ban a Pártház (a mai Pannon Múzeum) épült, ezt eltakarta, ez volt a szándékuk. Sajnos a Kálvária stációi közül kettő beleesett az építési területbe, megsemmisült. A Golgota és a Kálvária tervezője Rudolf Antal volt, nem rokonom. Nagyváradról a híres művészettörténészt, Ipolyi Arnoldot hívták el, hogy véleményezze.

            Ezután következtek fotók a fűrészelt, faragott, reneszánsz stílusú pincegádorokról. Az Alabárdos épülete a legszebb. A Kisavas I. sorra még szekérrel is be lehetett menni, 5 egymás fölötti pince volt, különböző alakú pincejáratok a földbe ásva. A pincék elé hordták ki a kiásott földet, elterítették, ebből lettek az utak, ami az évszázadok során tömörödött. Egy másik fotó a macskaköves utat mutatta. Ma is így mehetünk fel az Avas tetőre. Építészeti katasztert is terveztek, de ez nem jött létre. Nagy esemény volt a XX. század elején egy földcsuszamlás, ami betemetett egy  3x3 m²-es pincét. Leszih Andor villája alatt lévő pince volt ez. A jelenlegi Avasi lakótelep a hegy déli oldalára lejt, csúszórétegekkel van tele. Dézsi János tervezte az Avasi Gimnázium épületegyüttesét, ott problémákat okozott, a tornaterem elindult lefelé. Megoldották, helyreállították, de nagy munka volt. Egy sarkon áll a csodás régi villa, alatta a mindenkori polgármester pincéje, innen kétfelé vezet az út fölfelé. Riolittufából épült, 6 osztatú csehsüveggel a Thúry család pincéje a Nagyavas középső sorának 598. sz. épülete, gyönyörű. Kiemelt jelentőségű a Jézus kútja, a Toronyalja utca alsó részén a Mór-ház, Lévay József pincéjében Móra Ferenc, Tompa Mihály, Móricz Zsigmond, Marjalaki Kiss Lajos és Leszih Andor is gyakran megfordult."       Rudolf Mihály megköszönte a jelenlévők figyelmét.  Ezzel véget ért az Avas múltjáról és lehetséges jövőjéről szóló előadás. Barázda Eszter az előadót arra kérte, hogy a kérdésekre válaszoljon ezután röviden.

            Az első kérdést feltették: Valamikor még látszott az Erzsébet-tér felől az Avasi református templom, most a fák ezt eltakarják. Természetesen nem híve a fák kivágásának, de szeretné, ha ez a gyönyörű régi épület újra látható lenne. Rudolf Mihály így válaszolt: "Kovács István nagytiszteletű úr két híres sír felújítására pályázott, meg is nyerte, de ez elakadt. A miskolci ügyintézők felküldték a Forster Tudásközpontnak a tervet, onnan 3 hónap múlva sem válaszoltak. Megsürgették, mert 2 nap múlva lejárt volna az idő, hogy megvalósítsák. A főkertész megnevezte a kivágandó fákat, nagy dokumentáció készült, az Intézet egy parktörténeti dokumentumhoz kötötte a kivitelezést. Ilyet hazánkban csupán 6 fő készíthet, és rengeteg a munkájuk. Most a kastélyparkokat kell előbb felújítani, ezért elmaradt a két sír helyreállítása. Közben látom, megérkezett Körmendi Sándor, az Avas főépítésze is. Kérlek, egészítsd ki a történetet!"

            Körmendi Sándor: "Mi 2002 és 2008 között 28 dokumentációt adtunk le, az Avasi templom orgonáját tudtuk csak felújítani és a kerítést megépíteni. Megterveztük az Avas egész területére a világítást, a kockaköveket és a promenádot. A két világháború között a tetőn kuglipálya volt, ezen a területen is elindult egy revitalizációs folyamt. A pince nem létezik bor nélkül. A bortermelő részen szőlőket szűntettek meg a lakótelep építésekor. Tokaj és Hegyalja között vagyunk, ahol nagy szőlő- és borkultúra létesült. Hoznak a pincékbe onnan mustot, de a hordó mosására nincs víz, a szennyvizet is el kell vezetni. Ha ezek a közművek megépülnek, talán más lesz a helyzet. Az Avason 4600 m út van, több leszakadt, a talaj duzzadó agyag, ami nem szereti a vizet. Ez mozog, nem tömörödött, a pincegádorok is mozognak, befolyhat a pincékbe a víz. Ezek a pincék nem alkalmasak a bor tárolására, mert hidegek, lassabban forr benne a bor, savas borok készülnek itt. Nedvesedés ugyan 80-90 %-ukban nincs, de ezért inkább a saját borukat isszák a pincetulajdonosok. Négyféle pince volt régen: 1 Pengőt kellett fizetni, hogy  saját borát igya valaki, 2 Pengőt azért, mert bort mért, 3 Pengőt, ha élelmiszert tárolt, 4 Pengőt fizettek a nagykereskedők. Akkoriban még pincestrázsákat alkalmaztak, akik éjjel is járőröztek. A hegyen ma 20 %-os a pusztulás. Elloptak mindent, ami elvihető: ajtót, vaskerítést, a bennük lévő értékeket. A Miskolci Egyetem munkatársai az egyetemistákkal felmérték, hol vannak a csúszásveszélyes területek, de ez több millió Ft-ot emésztene fel, ami jelenleg nincs."

            Rudolf Mihály: "Amikor az Avasi Bormúzeum épült, a kitermelt föld a pince elé került. Hat évvel ezelőtt láttam, amint a helyszínen jártam, hogy elindult az erdő, a 4 méteres útból 3 cm-es út maradt. Nagyon sok pénzbe került a helyreállítás. Befejezésül még elsorolom az Avas néhány utcájának régi elnevezéseit, amit Gyulay Éva kutatott fel: Pipisdomb, Avaspark, Szemszúró, Mély öle, Papszer, Patkány-sor, Tisztiház-sor, stb."

            Barázda Eszter megköszönte az előadónak a tartalmas bemutatót és arra biztatta a jelenlévőket, hogy ezután egy tea mellett folytassák, tegyék fel további kérdéseiket. A nagy létszámú közönség ezután szétoszlott kisebb csoportokra, ahol tovább beszélgettek. Elmondtuk egymásnak fiatal korunk kedves emlékeit, amikor még fel mertünk menni az Avasra sétálni, onnan letekinteni. Ma már sem napközben, sem este nem biztonságos. Nagy kár, mert csodálatos a városi panoráma, a függőkerteken felfelé haladva, a virágok szépségében, a hársfák illatában is "fürdőzhetnénk."Reméljük, még gyermekeink megérik, hogy rendeződnek a körülmények, és szerelmespárok, vagy idősebbek sétálnak végig útjain, a belváros szívében, pár percnyire a nyüzsgő várostól kellemes helyen tölthetnének el szép estéket barátaikkal. 

Kühne Katalin