FIATAL TEHETSÉGEK FÓRUMA

Meghívó

A Herman Ottó Múzeum – Miskolci Galéria és a Múzsák Kertje Alapítvány

FIATAL TEHETSÉGEK FÓRUMÁRA

Bemutatkozik:

Házigazda:

Fiatal tehetségek fórumán mutatkozott be Mikulecz  Benjámin

Vihula Mihajlo gitárművész, zeneszerző, gitártanár. mutatta be a Feledy-házban Mikulecz Benjámint. Azzal kezdte, hogy hála Istennek, sok tehetséges diák kerül zeneiskolába szerte Magyarországon, de itt, Miskolcon is. Benji a gitárszakot végezte, magas fokon műveli, mégis orvos, majd biológus akar lenni, ezen a területen is nagy eredményeket mutatott fel az évek során. Kérte, hogy játsszon el egy darabot, mielőtt elkezdenék a beszélgetést. Benji Vihula Mihajlo: Preludium című darabját választotta, amit szeretett tanára neki ajánlott. Már többször hallottam, most is elvarázsolt a zene, de a gitárjáték is.

Misa: "Benjamin nem egyszerű figura. Nem nálam kezdett gitározni, de amikor először jött be az órámra, akkor már láttam, hogy különleges. Volt a falon egy ébresztőóra, ami játéka közben megszólalt. Elfelejtettem kikapcsolni. Erre ő felugrott, mérgében földhöz vágta a kottát. Így találkoztunk. Tudtam, nem könnyű vele bánni. Miskolcon született, most Budapesten egyetemista. Régóta ismerem, már az óvodában is kiderült, sokféle adottsággal rendelkezik, ezt ki is használták ott, majd az iskolában is, elsőként jelentkezett, hogy szeretne szerepelni a karácsonyi rendezvényeken, mesejátékokban, szavalóversenyeken. Ezt örömmel vették óvónői, később tanárai, hiszen mindebben egyformán jó volt. Ezekről videófelvételek tanúskodnak. A Fazekas Művészeti Iskolában kezdte tanulmányait, eleinte tetszett neki a szaxofon, de mégis a gitár mellett döntött."

Mónika, Benji édesanyja: "Már kiskorában is nyúzta a műanyag gitárt. Hét évesen eldöntötte, hogy zenész tagozatra készül. Hozta nekem a kis műanyag dinókat, amikor már teljes lett a sorozat, akkor már érdeklődött az orvostudomány iránt is, ekkor műanyag szerveket kaptam tőle. "

Benji: "Akkor még külön ének-zene tagozaton és tánc tagozaton is felvételizni kellett. Mindkettő jól sikerült, de én a zenét akartam tanulni."

Misa: "Vannak olyan hangszerek, mint például a gitár is, amelyhez várni kell, hogy elkezdhessenek rajta játszani. Ezt akartad?"

Benji: "Igen, három évig vártam erre."

Misa: "A középiskolában biológia szakon végeztél, de akkor kezdted érezni igazán, hogy emellett a gitárhoz is kötődsz, nem fogod ezt abbahagyni."

Ági néni, volt tanára is megszólalt: "Kilenc éves korától tanítottam magyarra, angolra. Ebben is tehetséges volt. Ha verselni kellett, vagy énekelni, gitározni, mindig őt szerepeltettük, ő volt a Jolly Joker."

Misa: "Szavalóversenyeken, biológiai versenyeken, gitárversenyeken szólóban szerepelt, ahol elindult, mindig nyert. Benji és négy társa mindig együtt versenyeztek. Szóltam neki, hogy Egerben lesz verseny, jössz-e? Azt felelte, ha a többiek jönnek, ő is jön. Nem a nyerés volt számára a fő, hanem az, hogy barátaival együtt szerepeljen. - Kérlek, most játssz egy klasszikus darabot!"

Benji gyönyörűen eljátszotta Giuliani: Etüd című darabját.

Misa: "Megdicsérlek, nagyon jó a gitártechnikád. Te voltál az első Fazekasos diák, aki Ungváron, egy nemzetközi versenyen díjat nyertél. Mire emlékszel, hogyan érezted ott magadat?"

Benji: "Először voltam Ukrajnában. Odamentünk, káosz uralkodott, nem tudták megmondani, mikor és hol kezdődik a verseny. Kis idő múlva szóltak, hogy én következem, de már indulni kellett a másik helyszínre is. Ungvár tetszett, de a közlekedés egészen más volt, mint nálunk. Sehol sincs tábla. "

Misa: "Amikor megkértem Benjit, hogy játsszon nekünk a Feledy-házban, mondtam, hogy hozzon pár oklevelet. Kettőt hozott is. Gondoltam, hogy a többi díjat is hozza el, a szobrokat, fotókat, de végül úgy döntöttünk, nem kell. Ezután a Herman Ottó Gimnáziumban tanultál. Ott sokat fejlődtél a gitárjátékban, de a biológiában is egyre többet tudtál."

Benji: "Ott mindig voltak focibajnokságok, én soha nem találtam el a labdát, de edzőként tudtam magyarázni, irányítani őket. A sportot fontosnak tartották, de a kulturális műsorokat kevésbé. Ezeket kezdtem javítani, sok feladatot kaptam. Szívesen tettem."

Misa: "Tehetséges vagy? "

Benji: "Ezt nem tudom, nem is nekem kell eldönteni. Jó vagyok, de mindehhez sok tanulás, gyakorlás kellett, hogy ezt a színvonalat elérjem. Mint ahogy nevem, a Benjamin szerencse fiát jelent, ennek tudom be, hogy jó vagyok a zenében."

Misa: "Mi volt a legemlékezetesebb esemény életedben?"

Benji: "Amikor 2010-ben, először játszottam egy fiatal japán művésszel."

Misa: "A japán gitáros kérte, hogy legyen szünet. Ez nálunk nem szokásos, de kitaláltam, hogy amikor ő pihen, Benjit és Orosz Fannit kértem meg, hogy játsszon. Benji ekkor a Pacsirtát játszotta, akkor érzett rá igazán a gitárjátékra. Én egy bagoly típusú ember vagyok, későn fekszem, és nehezen ébredek fel. Barátaim ezt ismerik, ezért reggel 8 óra előtt nem keresnek. Valaki mégis felhívott, felébresztett. Felvettem mérgesen, Benji volt."

Benji: "Azért telefonáltam, mert a Herman Gimnáziumban felkértek tanáram Spanyol Napok keretében arra,  hogy  a bejáratnál játsszam flamencot. Misa  bácsi biztatott, vállaljam el."

Misa: "A jelenlegi gitárodat Spanyolországban vásároltad. Akkor is felhívtál, hogy megvegyed-e. Ez egy igazi spanyol hangszer, Barcelonában találtál rá, azonnal megtetszett. Ez volt az álmod?"

Benji: "Több hangszert kipróbáltam a boltban, ezt választottam."

Misa: "Most játssz el egy spanyol táncjátékot!"

            Egy flamencot játszott. Különleges játéka a hallgatóságnak annyira tetszett, hogy minden láb ütemre járt. Elképzeltem, hogy Spanyolországban ülök egy előadáson, ahol egy gyönyörű barnabőrű, jó alakú lány fekete-piros ruhájában a fiú előtt forog-pörög, fodros szoknyáját emelgeti, a pattogó ritmusra libben, a fiú pedig szintén sármos és dinamikus táncával elvarázsolja a nézőket.

Misa: "Budapest és Debrecen között vacilláltál. Végül a Budapesti Orvostudományi Egyetem hallgatója lettél. Amikor kérdeztem tőled, hogy érzed magadat, láttad-e a Budai Várat, mennyire sikerült kiismerned a fővárost, hol jártál, milyen az egyetemi élet, azt felelted, hogy nem érsz rá a város kulturális értékeit felkeresni, csak tanulsz."

Benji: "Igen, sok a tanulnivaló, az első laborórán lementünk egy pincébe, kihoztak onnan egy hullát, levágták a kezét, arról kellett megállapítani a kéz, az ujjak, izmok jellemzőit, megismerni minden tulajdonságát. Ez számomra borzasztó élmény volt. Budapesten egyébként nagy a nyüzsgés, minden nagyon messze van. Ezután itthon, Miskolc kicsinek tűnt, mindenhová hamar oda lehet érni. Az első év után indultam és megnyertem József Attila: Nagyon fáj című versével a szavalóversenyt. A Budapesti Tavaszi fesztiválon a Semmelweis Egyetem színeiben készültem egy gitárversenyre is. Amikor közölték velem, hogy én nyertem a szavalóversenyen, a gitárjátékot összecsaptam. Idén viszont Baudelaire: A dög című versével első lettem, és a gitárversenyen a Pacsirtát játszva, ott is nyertem. A Szent István Egyetemből kivált Biológiai Egyetemre járok jelenleg. Láttam, hogy az orvosi egyetem hallgatói sok felesleges dolgot tanulnak. Megismerkedtem több orvossal, akik számára az anatómia a legfontosabb, főként a sebészeknek, ezt tanulják éveken át, de szerintem az élettan még fontosabb. Ezért döntöttem a váltás mellett. A középiskolában zseniális biológia tanárom nem csak az érettségire akart felkészíteni, hanem használható tudást adott át. Osztályunkból csak hárman tudtuk őt követni. Nagyon érdekel a rendszertan, egyetemi tanár szeretnék lenni, kutatással foglalkozni, ha végzek."

Misa: "Hatalmas változás történt a minap. Elhatározták, hogy megalakul a Palladio Orchestra névvel egy száz tagú gitárzenekar. Az első koncertet decemberben tartják a Papp László Arénában. Lesz dj, tíz szólista, többféle gitár, elől 40 gitáros, a háttérben őket kísérő 50 gitáros. Benji lesz az 5. gitáros, ami nagyon nagy megtiszteltetés számára. Ez a spanyol gitár nem alkalmas arra, hogy felkösse, ezért egy másikra lenne szükség. Mondtam neki, ha ott nyer, az első nyereményéből vehet egy másik gitárt. Benji karrierjében nagy jelentőségű darabot játszhat el ott, Pacsirta témára négy gitárfantáziát. "

            Ezt játszotta el nagy örömünkre. Váltakoztak a lassabb és gyorsabb ütemek, a dallamvariációk csodálatosan hangzottak fel, Benji gitártechnikája kitűnő volt, nagyon élveztük. Látszott, hogy ő is nagyon élvezi. A tanulás mellett is folytatni fogja a gitározást, hiszen mindkettőben nagyon tehetséges, ezt meg is ígérte.

Misa: "Köszönjük szépen a meghívást, Balázs Istvánnak kiváló ötletét, hogy a fiatal tehetségek számára bemutatkozási lehetőséget biztosít. Most kérlek, mutasd be édesanyádat, Mónikát!"

Mónika: "Elnézést, nagyon meghatódtam, köszönöm a Mamának, Ági néninek, barátainknak és elsősorban a mesternek, Misának, akik mindig mellettünk vannak. Átadom Benjinek azt a gitárt, amivel majd játszhat Palladio Orchestra decemberi előadásán."

Benji: "Köszönöm én is, hogy itt lehettem, ezt a meglepetést édesanyámnak."

            Ezután a hallgatóság sorba állva várta, hogy gratulálhasson Benjinek, majd szétszéledtünk, egy tea és sütemény mellett folytattuk a beszélgetést. Nagyszerű élményt okozott nekünk ez a fiatalember, kívánom, valósuljon meg minden álma, a kutatás, az egyetemi tanári lét, de az is, hogy tovább zenélhessen, mindenkori közönsége, de elsősorban saját örömére.

Kühne Katalin

_______________________________________

Fotók: Mitterpach Emese