VENDÉGSÉGBEN A MÚZSÁK KERTJÉBEN

Máger Ágnes: Karácsony a művészetben

Barázda Eszter, a Feledy-ház háziasszonya köszöntötte Máger Ágnes képzőművészt és a nagy létszámú közönséget. Vendégségben a Múzsák Kertje sorozatban advent idején ez az előadás nagy érdeklődést keltett városunkban. Adventkor a keresztények Megváltónk születésére várakoznak, felkészítik lelküket, a család minden tagja sürög-forog a legnagyobb ünnep előtt. Amikor erre az előadásra indultam, előtte levettem a polcról a Bibliát, ahol Szent Máté evangéliumában ezt olvastam: "Jézus az ősidők óta megígért Messiás. Ez a név... az Isten országának királyát és főpapját, Krisztust jelenti. Az ószövetségi isteni ígéretek szerint ő Dávid királyi házából és Ábrahám utódai közül fog származni. Azért hívták Dávid fiának... Jákob fia József, férje Máriának, kitől született Jézus, kit Krisztusnak hívnak. Krisztus eredete pedig így vala: Mikor el volt jegyezve az ő anyja, Mária Józsefnek, mielőtt egybekeltek volna, úgy találtaték, hogy méhében fogant a Szentlélektől... Az Úr angyala megjelenék neki álmában, mondván: 'ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert ami ő benne fogantatott, a Szentlélektől vagyon. És fiat fog szülni, kit Jézusnak fognak nevezni, mert ő szabadítja meg népét bűneitől.'"

            Máger Ágnes: "A képzőművészet nyelvén szeretném felidézni Jézus születését. Sokan megfestették az Angyali üdvözletet és a Menekülés Egyiptomba történetet. A festők egymásra gyakorolt hatása is megnyilvánult a témaválasztásban. Több festményt mutatok most:"

             1.  El Greco: Angyali üdvözlet. Gábriel imádkozás közben lepi meg Máriát. A festők ezt a jelenetet különböző módon ábrázolják: El Greco harmonikusan, statikusan, emelkedetten festette meg ezt. A képen ott vannak Mária rekvizítumai: liliom, varródobozkája. Gábriel arkangyal azt mondja: 'A Szentlélek száll reád. Aki születik, Isten fiának nevezik majd. Istennél semmi sem lehetetlen.'"

            2.  Máger Ágnes: Avasi oltár, 1993. Amikor az Avasi lakótelep felépült, a templom hiányzott. Horváth István ötlete volt, Velkey György professzor, országgyűlési képviselő támogatta és szponzorálta az építkezést. Ferencz István tervezte, 1990-ben elkezdődött a Jezsuita templomegyüttes felépítése. Ide készült ez a szárnyasoltár. A szárnyakon a négy evangélista, a jobb oldalon Velkey professzor, a balon Mándy Iván jelenik meg, két bronz angyal kíséri. A középsőn az angyali üdvözetet látjuk.

            3. M. S. mester: Vizitáció, 1506. A Selmecbányai templomban látható, az oltár baloldali része. Erzsébet és Mária találkozik. Mária megtudta, hogy az idős Erzsébet áldott állapotban van, elindult hozzá. Ekkor már Mária méhében is megfogant a gyermek. Erzsébet férje, Zakariás sokáig imádkozott gyermekért, el sem akarta hinni, hogy nekik is születik gyermekük, akit később Keresztelő Szent Jánosnak hívtak. Ő keresztelte meg Jézust. Megjósolták sorsukat a mágusok. Ez a festmény hársfára temperával készült.

            4. El Greco: Vizitáció, 1610. A két figurát szoborszerűvé, időtlenné teszi a festő. Misztikus kép, különleges hatást kelt a nézőkben.

            5. Giotto di Bondone: Vizitáció, 1337. Minden sallang nélkül fest, itt elő- és középső-  és háttér is van, hangulati elemekkel tűzdelve. Mária és Erzsébet mögött reneszánsz épületet látunk.

            6. Massys, Cornelis: Arrival of the holy family in Bethlehem, 1543. A festő elrejti a Szent családot, a kapun kijön a gazda, a szamár ott álldogál a ház előtt, a szekérről pakolják ki az árut, egy pásztor a lovakat itatja. Mozgalmas kép. Massys sok grafikát készített, ezek alapján metszeteket készítettek később, pl. Brueghel is.

            7. Giotto: Jézus születése. A Scravegni kápolnában van. Három részből áll a freskó, az alsón József az állatokkal, középen Mária a kisdeddel, felül pedig az égi világ.

            8. Pietro Cavallini: Jézus. A mozaik a 4. században készült, a római Santa Maria in Trastevere templomban helyezték el. A drapéria ókeresztény mintákkal, a ruhák reneszánsz stílusban. A mindennapi életet ábrázolja.

            9. Rembrandt: József álma 1645 és 1650. A festő a fény-árnyék mestere. Gazdag, 7 gyermekes családból származott, Amsterdamban egy műkereskedőnél lakott. Feleségét, Saskiát itt ismerte meg, 3 gyermekük meghalt, Titus fiuk maradt életben. Élete hullámhegyek és hullámvölgyek  között váltakozott.  Saskia halála után szolgálólányát vette feleségül, egy lányuk született, aki őt is ápolta idős korában. Mindkét képen József és az angyal látható. A jobb oldali kép csodálatos, itt az ecsetkezelés is látható. Mária kipiheni a szülés fájdalmait, betakarja fiát, József pedig mellette ülve őrzi őket. Berobban a képbe az angyal, nagy fényességet árasztva felébreszti Józsefet: 'Menjetek Egyiptomba, mert Heródes minden gyermeket elpusztít, annyira fél a Messiástól.' Alig született meg Jézus, máris menekülniük kell. A bal oldali festményen balról lép be az angyal. Itt József és Gábriel  a sötét árnyékban marad.

            10. Gerard van Honthorst: Pásztorok imádása, 1622. A fények és árnyékok ábrázolása miatt Caravaggio követőjének számít. A pásztorok arcán Mária fényének visszatükröződése látható.

            11. Tintoretto: Pásztorok imádása. A festő tisztelte Tizianot, Velázquezt, de főként Michelangelot. Őket szerette volna követni. Nagyméretű festményeket alkotott. Két részben ábrázolta a pásztorokat, szemben és alulnézetben, akik Mária felé nyújtják ajándékaikat. Nyugtalanságot érezhetünk a képen. A Szépművészeti Múzeumban több festménye látható, legismertebb az Emmauszi vacsora.

            12. Máger Ágnes: Üstökös, 1998. Ezt a képet régen festettem, a földgolyót ég és föld között bizonytalanul lebegve, a betlehemi csillagot az égen tündökölve akartam ábrázolni. Remélem, hogy  gondolataimat sikerült átadni a nézőknek.

            13. Fényes Adolf: Betlehemi csillag, 1920 körül. A Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. Fényes Adolf édesapja Pesten rabbiként szolgált, őt jogi pályára küldték szülei. Később beiratkozott a Művészeti Akadémiára, Székely Bertalan tanítványa lett, majd Benczúr Gyulához került. Nagy érdeme a Szolnoki Művésztelep megalakulásának, ez után Hódmezővásárhelyen, Miskolcon, Szentendrén is létrejöttek művésztelepek, ahol sok híres művész alkotott. A festményen középen, kiemelt helyen látható a betlehemi csillag, a pásztorok havas tájban vándorolnak. Amikor Jézus i. e. 5. században megszületett, valószínűleg tavasz volt azon a vidéken. Ez különleges kép, talán a későbbi karácsonyhoz kötődő ünnephez kötődik a téli táj.

            14. Ferenczy Károly: Háromkirályok, 1898. A Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. Ferenczy Károly Bécsben tanult, majd Sopronban, Pesten. Münchenben Iványi-Grünwalddal, Csókkal együtt tanult. Jogra ment, de a gazdászat érdekelte. Ő lett a Nagybányai Művésztelep alapítója. Bánátban gazdálkodott, de emellett már festett. Három híres művész gyermeke: Valér, Béni és Noémi. Árnyékos erdőben mennek a bölcsek, a betlehemi csillag megvilágítja a lovasokat. A lélekhez szóló, misztikus kép. A Velencei Biennálén arany diplomát kapott.

            15. Masaccio: Királyok imádása, 1428. Manierista stílusban fest. A díszes ruhákba öltözött gazdagok mellett kontrasztként Mária és József a gyermekkel egyszerű ruhában látható.

            16. Koszta József: Háromkirályok hódolása, 1906-1907. Brassóban született, Münchenben, Párizsban tanult. Karcag mellett egy tanyán élt, Nagy István erdélyi festőt meghívta, sokáig együtt dolgoztak. Expresszív, realista festő, műveiben jellemző a tájszeretet és a festőiség. Ezen a festményen az alföldi táj látható, az árnyékok hosszúak, a pásztorok üdvözlik Máriát és a fedetlen testű újszülöttet. Így volt ez az egyszerű, alföldi nép körében is. A háromkirályok is subában, köpenyben ülnek. Meghittség sugárzik a képről.

            17. Rembrandt: Simeon éneke: Jézus bemutatása a templomban, 1631. Simeon háttal látható, ő a kiemelt alak. Áldását adja Jézusra. Mária és József ünnepi ruhában, ahogy illik. Szt. Lukács evangélista szavait adja Simeon szájába: 'Most bocsátod el szolgádat, mert látták szemeim a te csodádat. A halál helyett az élet kapuja nyílik meg.'

            18. Lorenzetti: Bemutatás a templomban, 1342. Itt a reneszánsz templom oszlopai, a díszes ruhák elnyomják a lényeget, szinte elvész benne Jézus bemutatása.

            19. Giotto: Menekülés Egyiptomba, 1303-06. Padova. Máté evangéliumában így olvastam a történetet: "Ímé megjelenék az Úrnak angyala Józsefnek álomban, és monda: Kelj fel, vedd a gyermeket és annak anyját, és fuss Egyiptomba és maradj ott, a míg én mondom neked; mert Heródes halálra fogja keresni a gyermeket. Ő pedig fölkelvén, vevé a gyermeket és annak anyját éjjel, és Egyiptomba távozék. És ott vala egész a Heródes halááig, hogy beteljesedjék, a mit az Úr mondott a próféta által, a ki így szólt: Egyiptomból hívtam ki az én fiamat. M. Á.: A menekülő szent család és a táj harmonikus egységben mutatkozik meg. Mária és Jézus a szamáron ül, József visszanéz rájuk, őket szolgák kísérik. Objektív kép, reneszánsz stílusban, csodás színekkel.

            20. Molnár C. Pál: Menekülés Egyiptomba, 1932. A KÚT nevű csoport tagja, Csontváryra jellemző a festési stílusa, élénk színei vannak. Látjuk a várost, igen dekoratív festmény. A Római Iskolára jellemző az a keménység, ahogyan fest. Könyvet írt a festészeti technikákról. A Római Collégium Hungaricumban is dolgozott.

            21. Szinyei Merse Pál: Betlehemi gyermekgyilkosság, 1866. Szinyei édesanyjától örökölte művészi tehetségét. Ő volt az az asszony, aki a 48-as szabadságharc idején a katonáknak adományozta ezüstjeit, és megalapította a felvidéki hadikórházat. Szinyei Münchenben festette impresszionista képeit, pl. Ruhaszárítás, Majális, stb. Legszebb képe a Hódvadász. Egy sas ragadja meg áldozatát, Ezen a festményen a lilák, a barnák csodásak. Szinyei képviselő volt, de törődött birtokaival is. Megismerte Probszter Zsófiát, feleségül vette, bár a testvérébe, Máriába volt szerelmes. Több gyermekük született, akik közül csak három lánya és egy fia maradt életben. Gyakran kellett megszakítania tanulmányait. Ezért a festészeti ciklusai között nagy űrök vannak. Nem tudta eldönteni, hogy a gazdálkodás vagy a festészet a fontosabb számára. Amit megfestett, mind remekmű. A fény és árnyék kontrasztjának nagy mestere ő is. Ezen a képen az épületromok közé húzódik be egy asszony, gyermekét védelmezi.

            22. id. Pieter Bruegel: Betlehemi gyermekgyilkosság, 1566. Bécs. Őt népi festőnek nevezik. Heródes megkeresi Jézust, beözönlenek a spanyol zsoldos katonák, leöldösik a gyermekeket. Mindezt úgy ábrázolja Bruegel, mint egy állóképet, ezért nem érzékeljük a tragikumot. Nyugalom látszik a zűrzavar helyett.

            23. Mantegna: Betlehemi gyermekgyilkosság. Ez nagy kontraszt az előző festménnyel. Túlmozgásos manierista, tele van figurákkal a kép. Nagy kavarodást látunk, indulatokat. 

            Ezzel véget ért ez az adventhez illő tartalmas előadás, a híres karácsonyi témájú festmények bemutatása. Máger Ágnes elcsendesedést, nyugodt készülődést és áldott ünnepeket kívánt nekünk. Ehhez csatlakozom én is. Megváltónk születését várva visszaemlékszünk azokra a napokra, amikor Máriának és Józsefnek el kellett menekülnie szülőföldjéről. A Bibliában Máté evangélista így ír: "Ekkor Heródes látván, hogy a bölcsek megcsúfolták őt, szerfölött felháborodik, és kiküldvén, megölete Bethlehemben és annak egész környékén minden gyermeket, két esztendőstől és azon alól, az idő szerint, a melyet szorgalmasan tudakolt a bölcsektől. Ekkor teljesedék be, a mit Jeremiás próféta mondott, a midőn így szólt: Sírás-rívás és sok keserves jajgatás. Rákhel siratta az ő fiait és nem akart megvígasztaltatni, mert nincsenek." De láttuk a csodát is, amikor az istállóban megszületett a Messiás, akit régen vártak. Bölcsek, pásztorok járultak elé, aranyat, tömjént és mirhát tettek a jászol elé, leborultak előtte. A világban most sok helyen háború, katasztrófa dúl, nem tudnak ünnepelni az emberek. Azt kívánom mindenkinek, hogy mi azzal ünnepeljünk, hogy egymásra figyelünk. Gondoljunk azokra is, akik nincstelenek, mert néhány felesleges tárggyal is örömet okozhatunk nekik. A szeretet fénye ne csak ezen a napon töltse el örömmel szívünket, hanem a dolgos mindennapokra is megmaradjon. Áldott karácsonyt és boldog, eredményes Újévet!

Kühne Katalin

__________________________________

Fotók: Kiss Ágoston