Arany János balladái

A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, a Gömörország Regionális Kulturális Egyesület és a Múzsák Kertje Alapítvány Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából rendezte "EMLÉKE SÍR A LANTON MÉG" Három évszázad melodrámái: Arany János balladáira című CD-bemutatóját. Balázs István, Koncz Károly György, Ötvös Éva, Vajda Éva előadóművészek már ismertek Miskolc közönsége előtt, a Múzsák Kertjében évtizedek óta szerepelnek az Irodalmi Fonó rendezvényein, de fellépnek hazánk más településein és a határokon túl is. A CD-t meghallgattam, a  tőlük megszokott, magas színvonalon tolmácsolták a balladákat. A versmondást kiváló zeneművészek kísérték: Elek Szilva - zongora, Hatházi Gabriella - furulya, Soós Áron - hegedű, Soós Levente - oboa, Soós, Máté - hegedű, Soós Orsolya - zongora, Szabó Zsófia - gordonka, Zsekov Éva Mónika - hegedű.

            A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója, Dr. Prókai Margit köszöntötte a jelenlévő művészeket és érdeklődőket, ezután Sziklavári Károly zenetörténész mutatta be az előadókat. Idézett a CD-mellékletben írott bevezetőjéből: "Arany János költeményeit lapozgatva minduntalan zene általi ihletés nyomaira lelhetünk. Arany zenéhez való viszonyának eredendő mélységeire egy kivételes-intim önvallomás világíthat rá  (Válasz Petőfinek: Zavarva lelkem, mint a bomlott cimbalom') -, minthogy a költőtárs baráti kéznyújtása pályadíjnál is becsesebb, életre szóló jutalomként csillan föl számára, a személyes líra legrejtettebb húrjai pendülnek meg bensőjében, s a végeredmény zenei tartalmú verskép alakjában ölt testet. Ő maga is fontosnak tartotta ezt hangsúlyozni: 'Kevés számú lírai darabjaim közül azokat tartom sikerültebbeknek, amelyek dallamát hordtam már, mielőtt kifejlett eszmém lett volna - úgyhogy a dallamból fejlődött mintegy a gondolat. Sőt balladáim fogamzásakor is, az első, még homályos eszme felködlésnél már ott volt a rhythmus, a dallam, rendszerint nem eredeti, hanem valamely régi népdalhang, mely nem tudom micsoda sympathiánál fogva épen a szülemlő eszméhez társult, rhythmusát a nyelv később nem bírta, noha az eszmével már tisztába jöttem, még sem tudtam azt más, talán kényelmesb formába önteni, hanem az elkezdett mű töredék maradt' - írta egy 1860. évi levélvázlatában... Bartalus Istvánt idézve: Nála 'a nyelv ereje és bája a zenével versenyez": szavaiban 'zene zeng s titkos érzés szól' - mondotta Arany János szobrának leleplezésekor Szász Károly költő (1893). S a zenei szakíró Papp Viktor szerint 'Aranynál a beszéd zene volt, melyet kóták helyett szavakkal jegyzett fel'. Hiszen a 'lelke tipikus muzsikuslélek. Először érez, nyomban rá dalol s azután gondolkozik.'..." Sziklavári Károly zenetörténész tájékoztatóját idézem a zeneszerzőkről és a zeneművészekről a balladák néhány versszaka után. Vajda Éva, Koncz Károly György, Balázs István versmondók, Soós Orsolya és Elek Szilvia zeneművészek előadásában most három balladát hallottunk zenekísérettel: Ráchel siralma, Híd-avatás, Pázmán lovag című darabokat. A többit a CD-n hallhatják majd, érdemes megvásárolni.

            A felvételek Miskolcon, a Feledy-házban készültek, Gustav Rösler, bécsi zongoráján. Zenei rendezők: Elek Szilvia, Sziklavári Károly, Zsekov Éva Mónika. Hangmérnök: Csonka Richárd. Címlapkép: Szűcs Árpád fotóművész. Grafika: Á. Tóth és Barátai Kft. Nyomda munka: Borsodi Nyomda Kft. Támogatói: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Mecénás Alapja, Herman Ottó Múzeum - Miskolci Galéria, Á. Tóth és Barátai Kft,II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár Miskolc, Múzsák Kertje Alapítvány, Miskolci Szimfonikus Zenekar, felelős kiadó: Gömörország Egyesület, Miskolc. A CD-t Sziklavári Károly szerkesztette.

            Azok kedvéért, akik nem vettek részt az előadáson, néhány versszakot idézek a balladákból, a legtöbb ismerős lehet, hiszen tanultuk mindannyian. Arany János köteteit érdemes újra és újra elővenni, gyönyörködhetünk a magyar nyelv szépségeiben, de történelmünket is fellelhetjük  verseiben.

             A hangzóantológia bemutatóján elsőként Vajda Évától hallottuk a Ráchel siralma című balladát, aki a Miskolci Nemzeti Színház énekkarának tagja, szólistaként számos miskolci hangveseny közreműködője, de irodalmi esteken is megmutatja versmondói tehetségét. Zene: Kapi Gyula, 1895. Zongora: Soós Orsolya: " Puha fejér ágyam hullámos redőin/ Mily szépen alusztok, én szép csecsemőim:/ Édes-é az álom...?/ Unszoló emlőimet elfogadni késtek;/ Balgatag reménnyel várom ébredéstek -/ De hiába várom.// Ah? hiszen nem fogtok ébredni, - tudom már, -/ A ti nyúgovástok több a nyúgalomnál,/ Tudok mindent - jaj - jaj!/ Nevető szememre nem nevettek vissza,/ Gőgicsélő szómra nem rebegtek vissza/ Csókra késztő ajkkal.//..." Sziklavári Károly: "Kapi Gyula (1850-1923) a Soproni Evangélikus Tanítóképző Intézet igazgatója volt, a kései romantika eszköztárának adottságaival választékosan élt: dallamformálása finom, harmóniai megoldásai kifejezőek. Külön éke a fölfénylő, magasztos zárókorál. Az erdélyi származású Soós család 2000-ben települt át Miskolcra. Soós Orsolya zongoraművész, a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének oktatója, az Egressy Béni Zeneiskola tanára. Fia Soós Levente, a Miskolci Szimfonikus Zenekar tagja, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának oboa szólamvezetője. Soós Máté hegedűművész az Egressy Béni Zeneiskolában kezdte, több koncert közreműködője. A balassagyarmati nyári kurzusok többszöri díjazottja, tavaly a verseny nagydíját nyerte el. A Liszt Ferenc Zeneakadémia hallgatója, Soós Áron hat évesen kezdett hegedülni az Egressy Béni Zeneiskolában, majd a fővárosi Bartók Béla Zeneiskolában folytatta."

            Híd-avatás című versét Koncz Károly György adta elő. Zene: Elek Szilvia, zongora: Elek Szilvia. "Szólt a fiú: 'Kettő, vagy semmi!'/ És kártya perdül, kártya mén,/  Bedobta... késő visszavenni:/ Ez az utolsó tétemény:/ 'Egy fiatal élet-remény.'// A kártya nem 'fest', - a fiúnak/ Vérgyöngy izzad ki homlokán/ Tét elveszett!... ő vándorútnak/ - Most már remény nélkül, magán -/ Indúl a késő éjszakán.// Előtte a folyam, az új híd,/ Még rajta zászlók lengenek:/ Ma szentelé föl a komoly hit,/ S vidám zenével körmenet:/ Nyeré 'Szűz-Szent-Margit' nevet.// Halad középig, hova záros/ Kapcsát ereszték mesteri;/ Éjfélt is a négy parti város/ Tornyában sorra elveri, -/ Lenn, csillagok száz-ezeri.//..." "Elek Szilvia e műve, hullámmuzsikája mögött ott érződik Liszt Ferenc Villa d'Este szökőkút-poézisének végtelenje. Törekvése, hogy szikár, dísztelen zenével fesse újra a reményvesztett balladai jelent, majd a túlvilági eseménysorhoz pasztell, impresszionisztikus hangzások társuljanak a folyamatban."

            Végül Balázs István tolmácsolta Pázmán lovag Víg balladáját. Zene: Elek Szilvia, zongora: Elek Szilvia. "Vára öblös teremében/ Jár alá s fel bajnok Pázmán,/ Lépteit majd csillapítja,/ Majd megindul szaporázván,/ Lába, szíve, egyre tombol,/ Visszadöng a tölgyfa padló:/ Udvaron áll, kész nyeregben,/ Nyihog, prüszköl, fú a vad ló// "Hova férjem? édes férjem?/ Ily korán? ily éhgyomorral?/ Panni! Gunda! hol maradtok?/ Egy, kettő, a mézes borral!/ Menten itt lesz, (boldog Isten!/ Még hajamba' nem volt fésű) -/ Ha egy percig vár kegyelmed,/ Lesz kalácsom, új sütésű."/..." "Elek Szilvia zenéje Igor Sztravinszkij és Erik Satie modorát idéző szellemességgel fűszerezi a humoros történet elbeszélését." 

            A közönség vastapssal köszönte meg a versmondóknak és zeneművészeknek az előadást. Ritka alkalom ilyen minőségű műsort hallgatni. A CD-t többen megvásárolták, szép ajándék lehet.  Ahogy előttem a sorban beszélgettek, sokan saját maguknak vették meg, hogy otthon is elővehessék és ezt az élményt újra átélhessék.

            A CD-n Ágnes asszony című balladát Ötvös Éva mondta. Zene: Kutass /Kutnyánszy) Jenő, 1896 körül. Zongora: Soós Orsolya: "Ágnes asszony a patakban/ Fehér lepedőjét mossa;/ Fehér leplét, véres leplét/ A futó hab elkapdossa./ Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.// Odagyűl az utcagyermek:/ Ágnes asszony, mit mos kelmed?/ 'Csitt te, csitt te! csibém vére/ Keveré el a gyolcs leplet.'/ Oh! irgalom atyja, ne hagyj el./..." Sziklavári Károly: "Kutnyánszky Jenő a Dévai Állami Tanítóképző oktatója. A meg-megújuló zeneszerzői ötletek érzékeltetik a bontakozó őrület állapotát. A nyitóelemet követően a folyamat képszerű elemekben tobzódó, nagyszerű, eredeti megoldás, zenei csúcspontként Ágnes asszony magyar nóta-hangon fölfakadó siráma."

            Vajda Éva mondta a Zách Klára című balladát. Alcíme: Énekelte egy hegedős a XIV-ik században. Zene: Lányi Ernő, 1906 körül. Most az utolsó versszakot Éva csodás hangján hallottuk, zongorán kísérte: Soós Orsolya: "Királyasszony kertje/ Kivirult hajnalra:/ Fehér rózsa, piros rózsa.../ Szőke leány, barna.// 'Királyasszony, néném,/ Az egekre kérném:/ Azt a rózsát, piros rózsát/ Haj, beh szeretném én!// Beteg vagyok érte,/ Szívdobogást érzek:/ Ha meghalok, egy virágnak/ A halottja lészek!//' Jaj! öcsém, Kázmér,/ Azt nem adom százér' -/ Menj! haragszom... nem szégyelled?.../Félek, bizony gyász ér!//..." Lányi Ernő zeneszerző, tanár és karmester (1861-1923) 1907-ben Miskolcról Szabadkára költözött. A Zách Klára melodráma (Op. 163.) még a miskolci periódus végéről származik. Csáth Géza méltatta: 'Apró motívumokból épül fel, jellemzőek, magyarok, modernségükben meglepőek. A templom jelenet, a lányokat jellemző édes dallam, a kétségbeesés mind drámai erejűek. A 'középkorias orgona-stílus' lehetséges ihletőjeként Liszt Ferenc vallásos zenéje is fölsejlik. Katartikus-himnikus nemzeti dalfohászban cseng ki végül, credo értelmű Szózat-reminiszcenciával."

            Ötvös Éva színművész adta elő a Vörös rébék című balladát: "Vörös Rébék általment a/ Keskeny pallün s elrepült -"/ Tollászkodni, már mint varju,/ Egy jegenyefára ült./ Akinek azt mondja: kár!/ Nagy baj éri és nagy kár:/ Hess, madár!// Ő volt az, ki addig főzte/ Pörge Dani bocskorát,/ Míg elvette a Sinkóék/ Cifra lányát, a Terát./ De most bezzeg bánja már,/ FVáltig hajtja: kár volt, kár!/ Hess madár!// Pörge Dani most őbenne/ Ha elbotlik se köszön,/ S ha ott kapja, kibuktatja/ Orrával a küszöbön./ Peig titkon oda jár,/ Szép asszonynak mondja: kár!/ Hess, madár!/..." Ötvös Éva eddigi pályája során tagja volt a Manézs Színháznak, a Kaposvári Csiky Gergely Színháznak, a Miskolci Nemzeti Színháznak és a Premier Színháznak. Mestereinek Lengyel Pált, Ascher Tamást, Montágh Imrét, Illés Istvánt, Verebes Istvánt, Herédy Évát és Kulcsár Imrét tekinti. Zene: Elek Szilvia, 2016. Oboa: Soós Levente, hegedű 1-2. Soós Máté, Soós Áron.

            Balázs István tolmácsolta  A walesi bárdok című balladát. Zeneszerző és hegedű: Zsekov Éva Mónika, 2014. "Edward király, angol király/ Léptet fakó lován:/ Hadd látom, úgymond, mennyit ér/ A velszi tartomány.// Van-e ott folyó és földje jó?/ Legelőin fű kövér?/ Használt-e a megöntözés:/ A pártos honfivér?// S a nép, az istenadta nép,/ Ha oly bldog-e rajt'/ Mint akarom, s mint a barom,/ Melyet igába hajt?// Felség! valóban koronád/ Legszebb gyémántja Velsz:/ Földet, folyót, legelni jót,/ Hegy-völgyet benne lelsz.// S a nép, az istenadta nép/ Oly boldog rajta, Sire!/ Kunyhói mint hallgatva, mint/ Megannyi puszta sír.//..." "Zsekov Éva Mónika 2006-ban végzett a Liszt Ferenc Zeneakadémián, azóta a Miskolci Szimfonikus Zenekar tagja. Rendszeresen fellép kiállítások megnyitóin, irodalmi esteken, könyvtári és múzeumi rendezvényeken. Ez a mű bővelkedik improvizatív megoldásokban, stílusvilágát tekintve archaikus és modern."

             A kép-mutogató - Énekes históriáját Koncz Károly Györgytől hallottuk. Zene: Elek Szilvia, furulya: Hatházi Gabriella, gordonka: Szabó Zsófia, csembaló: Elek Szilvia, ütőhangszerek: Tánczos Fanni. "Debreceni sokadalom!/ Nézz e képre, halld meg dalom:/ Szomorú történet esett,/ - Kin sok jámbor szív megesett -/ E szomorú időben;/ Arrul szerzék ez új verset/ Ebben az esztendőben.// Első képem azt mutatja:/ Grófkisasszonyt feddi atyja,/ Mér fejére súlyos átkot,/ Hogyha az íródeákot/ Még tovább is szíveli,/ Kihez a sáros cipőjét/ Sem méltó megtörleni.// Im haragra lobban arca,/ Ősi dölyfe, mély kudarca!/ A leány, mint szőke harmat,/ Reszket, elfoly; - ajka hallgat,/ Vagy, ha mond is, ennyit mond:/ Válni nem tud, de meghalhat,/ Ősz fején úgy nem lesz gond.//..." Elek Szilvia műve a neoreneszánsz-neobarokk stílusköntöst öltve kommentálja a történéseket. Nem csupán fölidézi a La folia réges-régi, mediterrán dallamát, hanem életre keltve annak századokat összekötő, megfoghatatlan auráját. Hatházi Gabriella furulyatanulmányait Tokajban kezdte, a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskolában tanult, jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karán tanul. Fontos számára a nevelés, de előadóművészként is szeret szerepelni. Szabó Zsófia előbb fuvola-, majd gordonka-szakon tanult, középiskoláit Győrben végezte, majd a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetében szerzett diplomát, a Miskolci Szimfonikus Zenekar tagja. Tánczos Fanni két éve érkezett Miskolcra. Tanulmányait klasszikus ütőhangszer szakon végzi a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetében. Célja, hogy a legmagasabb szinten sajátíthassa el az ütőhangszeres játék művészetét."

            Arany János úgy ismerte a nép lelkét, viszontagságos történelmi múltunkat, ahogyan azt kevesen. Csodálatos nyelvünket gazdagítva, virtuóz módon megírt művei világirodalmi rangra emelték. Szerb Antal: Magyar irodalomtörténetében írja: "Arany a balladai homályt igyekszik a maximálisra felfokozni, amint a nagy skót balladákban találta. A székely népballadákkal csak később ismerkedett meg. Nem éri be egy cselekménnyel, hanem párhuzamos cselekményeket mutat be, amelyek a legravaszabb módon fűződnek össze. A középrímek, nyelvi meglepetések, ismétlések és félbeszakítások káprázatos technikájával teszi a dikciót változatossá... És megtoldja a rövid balladát egy pszichológiai lépéssel. A balladai rövidséget kiválóan alkalmasnak találja, hogy egy sötét bűn és sötét bűnhődés legyen a tárgya. A virtuozitás itt abban van, hogy hogyan tudja a büntetést a bűnből logikával és az őrületnek bizonyos fokozatos bemutatásával kifejteni..." 

            Különleges előadást hallhattunk, a balladák hangulatát és ritmusát a zene híven követte, szinte eggyé váltak. Sok megzenésített verset hallottam már, de ez mindet felülmúlta. Itt a balladák fájdalmakkal teli, torokszorító soraihoz illeszkedett a zene, így harmonikus egységet alkottak. A válogatás a magyar nép tragikus évszázadait vonultatta fel, az egyszerű emberek érzéseit, gyötrelmeit is bemutatta. Az ismert balladákat a zene még inkább felemelte, az anyaföldről az égig. Igazi irodalmi és zenei bravúr született általuk. Arany János születésének bicentenáriuma méltó megünneplésének lehettünk tanúi. 

Kühne Katalin